Преузето са www.pravno-informacioni-sistem.rs

1

На основу члана 67. став 1. Закона о основама система образовања и васпитања („Службени гласник РС”, бр. 88/17, 27/18 – др. закон, 10/19 и 6/20),

Министар просвете, науке и технолошког развоја доноси

ПРАВИЛНИК

о допунама Правилника о плану и програму наставе
и учења за гимназију

Члан 1.

У Правилнику о плану и програму наставе и учења за гимназију („Службени гласник Републике Србије – Просветни гласник”, бр. 4/20, 12/20, 15/20 и 1/21), у делу: „ПРОГРАМ НАСТАВЕ И УЧЕЊА ЗА ТРЕЋИ И ЧЕТВРТИ РАЗРЕД ГИМНАЗИЈЕ”, одељак: „3. ОБАВЕЗНИ ПРЕДМЕТИ”, после програма предмета: „СЛОВАЧКИ ЈЕЗИК И КЊИЖЕВНОСТ” за четврти разред гимназије, додају се програми предмета: „МАЂАРСКИ ЈЕЗИК И КЊИЖЕВНОСТ” и „РУСИНСКИ ЈЕЗИК И КЊИЖЕВНОСТ”, за четврти разред гимназије, који су одштампани уз овај правилник и чине његов саставни део.

Члан 2.

Овај правилник ступа на снагу осмог дана од дана објављивања у „Службеном гласнику Републике Србије – Просветном гласнику”, а примењује се од школске 2021/2022. године.

Број 110-00-30/2021-03

У Београду, 29. марта 2021. године

Министар,

Бранко Ружић, с.р.

МАЂАРСКИ ЈЕЗИК И КЊИЖЕВНОСТ

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

A Magyar nyelv és irodalom tantárgy tanulásának célja a nyelvi készségek és a funkcionális írásbeliség fejlesztése; a nyelvi és irodalmi kultúra elsajátítása és ápolása; az irodalmi művek értelmezésére és értékelésére való képesség fejlesztése; a humanista oktatás és nevelés értékeinek affirmálása és elfogadása; a személyes, a nemzeti és kulturális identitás fejlesztése, az anyanyelv, a magyar nemzeti múlt és kultúra, valamint más etnikai közösségek hagyományainak, illetve kultúrájának megszerettetése.

ÁLTALÁNOS TANTÁRGYI KOMPETENCIÁK

Ismeri a nemzeti kulturális örökség részét képező, korosztályának megfelelő magyar irodalmi alkotásokat, megismeri a világirodalom remekműveit és az irodalmi szövegek értelmezésének alapelveit. Megismerkedik a kommunikáció alapvető jellemzőivel, tisztában van beszélt és írott változatának szabályaival. A köznyelvi norma elvárásainak tiszteletben tartásával beszél és ír. Összefüggő, szabatos, a stilisztikai szempontoknak megfelelő beszélt és írott nyelvi szöveget alkot, megérti és kritikusan megfontolja azt, amit olvas, szókincse folyamatosan gyarapodik. Elolvassa, átéli és értelmezi a szépirodalmi és nem szépirodalmi jellegű műveket. Az olvasást az ön- és világértés eszközének tekinti. Fokozatosan olvasóvá válik, saját ízlése alapján választja meg olvasmányait, igényévé válik, hogy fejlessze szövegértési kompetenciáját és beszédkultúráját. Tiszteli, tudatosan őrzi és ápolja anyanyelvét.

Alapszint

Érthetően és folyékonyan beszél, tiszteletben tartja a köznyelvi normát, kulturáltan meghallgatja mások véleményét. Összefüggő, nyelvi-stilisztikai szempontból jól formált rövidebb, egyszerűbb beszélt vagy írott nyelvi szöveget alkot. Elsajátítja a gyakorlati írásbeliség magánéleti és közéleti műfajait. Megért rövidebb, egyszerűbb összefüggés-rendszerű szépirodalmi és nem szépirodalmi jellegű szövegeket, és kritikai szemlélettel viszonyul tartalmukhoz. Poétikai szótára fokozatosan kialakul.

Alapismeretekkel rendelkezik a nyelvről, a kommunikáció tényezőiről és funkcióiról, ismeri a nyelvi rétegeket, a különböző nyelvváltozatokat. Alaptudásra tesz szert a magyar nyelv hangtanával, szótanával, mondattanával kapcsolatban, és képes beszédben és írásban alkalmazni a nyelvi, nyelvhelyességi szabályokat. Alapvető szövegtani, stilisztikai ismereteket szerez.

Folyamatosan gyarapítja szókincsét, a szókészletből a beszédhelyzetnek megfelelő kifejezéseket válogatja ki. Természetes igényévé válik, hogy tanulja, őrizze és ápolja anyanyelvét.

Ismeri az iskolai tantervben kötelezően előirányzott irodalmi műveket, és el tudja őket helyezni az alkotói opusban és az irodalomtörténet kontextusában. Tisztában van a korstílusok, irányzatok alapvető poétikai-stilisztikai jellemzőivel a magyar és a világirodalomban. Felismeri a szövegek nyelvi, szerkezeti, stilisztikai jellemzőit, és példákkal támasztja alá megállapításait. Kialakulnak olvasási szokásai, megtapasztalja az olvasás önmegértésben betöltött szerepét.

Megismerkedik a kézikönyvek használatával, a könyvtárhasználat szabályaival, és betekintést nyer az internetes információszerzés formáiba. Tisztában van az e-nyelvhelyességgel, az e-dokumentumok létrehozásához szükséges szabályrendszerrel. Használja a legalapvetőbb szótárakat, a helyesírási szabályzatot, ismeri a szócikkek felépítését.

Középszint

A tanuló helytáll a kommunikáció különböző közéleti színterein. Közönség előtt beszél nyelvi, irodalmi és művelődési témákról. Összetettebb beszélt vagy írott nyelvi szövegek megalkotásakor is szabatosan közli gondolatait. Kialakult olvasói ízlése van. Megért és értelmez hosszabb, egyszerű összefüggés-rendszerű szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegeket is az élményközpontú és tudományos célokat szolgáló olvasás során. Kritikai szemlélettel viszonyul a szépirodalmi és nem szépirodalmi jellegű szövegekhez.

Szélesebb körű ismeretekkel rendelkezik a nyelv jellegzetességeiről, szerepéről, funkcióiról, alapismeretei vannak a világ nyelveiről. Tájékozódik a tömegkommunikáció világában, megismerkedik a médiaműfajokkal. Tisztában van a magyar nyelv eredetével, történeti korszakaival és a magyar írásbeliség kialakulásának történetével. Megérti, hogy a nyelv változatokban él, felismeri a területi és társadalmi nyelvváltozatokat. Kiterjedtebb ismeretei vannak a nyelvi szintek grammatikájáról (hangtan, szótan, mondattan, szövegtan). Stilisztikai ismereteinek birtokában és a szövegtípusok osztályozásának szempontjait megismerve elemzi a különböző szövegeket, és hozza létre alkotásait.

Szókincse folyamatosan gazdagodik, nyelvi, nyelvhelyességi tudását a gyakorlatban is alkalmazza, tud élni a szabatos, világos, változatos kifejezésmód lehetőségével.

Gyakorlottan értelmezi az irodalmi szövegek tematikáját, üzenetét, szerkezeti, poétikai, stilisztikai, nyelvi és műfaji jellemzőit. Ismeri és alkalmazza az irodalomelméleti fogalmakat az irodalmi művek értelmezésekor. A szöveg értő olvasójává válik. Önállóan felismeri és elemzi az irodalmi művek alapkérdéseit, véleményét meggyőző érvekkel támasztja alá. Átlátja az irodalom és más művészetek közötti kapcsolatok természetét és jellemzőit.

Jártassággal rendelkezik a könyvtárral, a kézikönyvek használatával és az internetes információszerzés szabályaival kapcsolatban. Képes számítógépes szövegszerkesztő segítségével a helyesírási szabályoknak megfelelő szöveget alkotni.

Haladó szint

A tanuló képessé válik a tananyag által előirányzott összetett irodalmi, kulturális és nyelvészeti témák megvitatására. Fejlett retorikai készségekkel rendelkezik. Nyelvi és irodalmi témákat feldolgozó szakszövegeket alkot.

Szövegolvasási, -értelmezési képességei kialakulnak, tudatosodik benne a befogadói (olvasói) szerep. Fejlődik kritikai látásmódja, egyéni véleményformálása vezényli összetettebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek értelmezésekor is. A szövegek szerkezeti, stilisztikai jegyeit magabiztosan felismeri. A házi olvasmányokon kívül egyéni választáson alapuló szövegek értelmezésére is képes. Véleményének megfogalmazásában az érett érvelő technika érvényesül. Rendszeres olvasóvá válik, olvasási stratégiáit az adott irodalmi mű sajátosságaihoz és az olvasási célhoz idomítja (élmény, kutatás, alkotás). Művészetközi ismereteit kamatoztatva maga is képes intermediális összefüggések feltárására.

Széleskörű ismeretekkel rendelkezik a nyelvről és a magyar nyelv rendszeréről, a régi és új kommunikációs műfajokról. Felismeri és összeveti a szövegek poétikai, szerkezeti, stilisztikai jellemzőit. A stílusrétegek nyelvi eszközeiről nyert elméleti tudását a gyakorlatban (szövegek elemzésekor és megalkotásakor is kamatoztatja). Megismeri a modern nyelvészet irányzatait, és ismereteit interdiszciplináris kontextusba helyezi. A szöveg pragmatikai jellemzőivel ismerkedve feltárul előtte a nyelv működési aktusa, kibontakoznak a szövegjelentés elemzésének sokoldalú lehetőségei.

Magabiztosan mozog a könyvtár, a kézikönyvek, az internethasználat világában. Az irodalmi művek értelmezésekor rendszeresen használja a széleskörű szakirodalmat. Az új információhordozók használatának etikai követelményeit szem előtt tartva, a digitális média előnyeit és eszközeit felhasználva hozza létre alkotásait. Alkalmazza az e-dokumentumok létrehozásához szükséges, az e-nyelvhelyesség elvárásainak megfelelő szabályrendszert.

A tanulónak széleskörű ismeretei vannak a nyelv általános jellemzőiről, funkcióiról és a magyar nyelv rendszeréről (a különböző nyelvi szintekről: hangtan, szótan, mondattan, szövegtan). Szövegtani ismereteinek birtokában alá tudja rendelni a szövegvilág tényezőit a szövegszerkesztés szempontjainak. Betekintést nyer a modern nyelvészet irányzataiba, és ismereteit felhasználja projektmunkáinak elkészítésekor. Átlátja a nyelvészet és más tudományterületek közötti kapcsolatok természetét.

SPECIÁLIS TANTÁRGYI KOMPETENCIÁK: Magyar nyelv és kommunikáció

Alapszint

A tanuló ismereteket szerez a nyelv alapvető szerepéről, a kommunikáció jellemzőiről és funkcióiról. Tisztelettel viszonyul anyanyelve, valamint más népek nyelve és kultúrája iránt. Alapszinten ismeri a magyar nyelv rendszerét (a nyelvi szintek grammatikáját: hangtan, szótan, mondattan, szövegtan).

Jól tájékozódik a szöveg alsóbb szintjein, hangtani ismeretekre tesz szert, megkülönbözteti a szófajokat, ismeri a magyar nyelv alaktani rendszerét. Képes gondolatait önállóan, a nyelvi normának megfelelő, szabatos mondatokban megfogalmazni, a mondatokat alapszinten elemezni. Ismereteket szerez jel és jelentés viszonyáról, tájékozódik a magyar nyelvtörténetben.

Megismerkedik a szöveg általános jellemzőivel, a stílusrétegekkel, a stilisztika alapfogalmaival, a szövegtípusokkal. Meg tudja határozni a rövid terjedelmű szövegek alkotóelemeit (téma, cím, tagolás, bekezdések), felismeri a szövegösszetartó erőt, kapcsolóelemeket.

Megismeri a helyes kiejtés szabályait, a kulturált nyelvi megnyilatkozás eszköztárát. Kifejezően, szöveghűen mond el rövidebb szövegrészleteket, memoritereket.

Használja legfontosabb szótárainkat, a helyesírási szabályzatot, és gyakorlatra tesz szert az internetes információszerzésben. Elsajátítja a nyelvi magatartásformák és az internetes kommunikáció illemszabályait. A tananyaggal, a mindennapi élet kérdéseivel kapcsolatos vitákban kulturáltan fejezi ki, és érvekkel támasztja alá véleményét.

Vitastratégiája az érvek logikus felsorakoztatására és mások véleményének meghallgatására épül. Képes az alapvető írásbeli jellegű magán- és közéleti szövegtípusok (kérvény, önéletrajz, motivációs levél, fellebbezés), valamint számítógépes prezentációs programok, technikák használatára. Iskoláztatása végén megírja érettségi dolgozatát tiszteletben tartva a szakdolgozat létrehozásának tematikus, stilisztikai és szerkezeti követelményeit.

Középszint

A tanuló a nyelvi rendszer sajátságainak alaposabb ismeretéről tesz tanúbizonyságot. Tisztában van a nyelvrokonság fogalmával, a nyelvek közötti rokonság viszonyrendszerével. Ismeri és megnyilatkozásaiban alkalmazza a helyes kiejtés szabályait és a művelt beszéd eszköztárát. Irodalmi szövegek felolvasásakor és elmondásakor, a mindennapi kommunikációban a szövegfonetikai eszközök ismeretének birtokában hozza létre produkcióját. Ismeri és alkalmazza az alapvető helyesírási szabályokat.

A tanulóban kialakul a nyelvi rendszer egységének fogalma. Alaposabb ismeretei vannak a szófajok rendszeréről és a mondat szerkezetéről. Elemzési készségeinek birtokában biztonsággal kezeli az anyanyelv morfológiai rendszerét, felismeri a mondat részeit, és megfelelő modatmodellek révén elemzi őket.

Felismeri a különféle szövegtípusok, szövegműfajok stílusjegyeit, a nyelvi stíluseszközöket. A tömegkommunikáció témakörében magabiztosan eligazodik, megismerkedik a médiaműfajokkal.

Kifejezően olvas, gyarapítja szókincsét, a különféle beszédszituációkban a kommunikációs körülményeknek megfelelően szólal meg, és a szókészlet megfelelő elemeit alkalmazza szóbeli és írásbeli megnyilatkozásai során.

Tájékozódik a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő források révén. Képes összetettebb szövegtípusok létrehozására, szabatosan és világosan fogalmaz. Önállóan készít különféle tematikájú beszámolókat.

Haladó szint

A tanulónak széleskörű ismeretei vannak a nyelv általános jellemzőiről, funkcióiról és a magyar nyelv rendszeréről (a különböző nyelvi szintekről: hangtan, szótan, mondattan, szövegtan). Szövegtani ismereteinek birtokában alá tudja rendelni a szövegvilág tényezőit a szövegszerkesztés szempontjainak. Ismeri az új netes kommunikációs műfajok, szövegtípusok tartalmi-formai jellemzőit, és önálló véleményt fogalmaz meg róluk.

Tisztában van a szöveg pragmatikai jellemzőivel. Betekintést nyer a modern nyelvészet irányzataiba, és ismereteit felhasználja projektmunkáinak elkészítésekor. Átlátja a nyelvészet és más tudományterületek közötti kapcsolatok természetét.

Retorikai ismereteit felhasználva képes meggyőző érvelő szöveg létrehozására és előadására a beszéd megszólaltatásának nyelvi és nem nyelvi eszközeinek a tudatos felhasználásával, a hallgatóság elvárásainak a figyelembevételével. A különböző szakszövegeket, publicisztikai műfajú írásokat és irodalmi szövegeket a szövegalkotás fokozatainak figyelembevételével, a beszédhelyzetnek, a műfajnak megfelelő stílusban, a megfelelő kapcsolóelemek alkalmazásával alkotja meg és adja elő.

Képes könyvtári kutatómunkán, önálló gyűjtésen, rendszerezésen alapuló, egyéni látásmódot tükröző dolgozatok, értekezések, esszék elkészítésére.

SPECIÁLIS TANTÁRGYI KOMPETENCIÁK: Irodalom

Alapszint

Érthetően és folyékonyan olvas. Alkalmassá válik irodalmi és nem irodalmi szövegek értő olvasására, megért és parafrazeál rövidebb, egyszerűbb irodalmi szövegeket. Képes röviden megfogalmazni az irodalmi mű témáját, és felismeri a keresett információkat a nem szépirodalmi szövegben. Ismeri a tantervben előirányzott irodalmi műveket, alkotóik munkásságát és az irodalmi korszakok legfontosabb tartalmi-formai jellemzőit. Különbséget tesz szóbeli és írásbeli irodalom között. Ismeri a népköltészet és műköltészet jellemzőit, valamint ezek kapcsolatrendszerét. Felismeri az irodalmi alkotások formai, stilisztikai és műfaji jegyeit, meg tudja fogalmazni a szövegviláguk témáját és jellemzőit. Értelmezi a rövidebb, egyszerűbb irodalmi szövegekhez kötődő kérdéseket. Megérti, miért fontos az olvasás személyiségének formálása, szókincsének gyarapítása szempontjából. Benyomásainak és következtetéseinek kifejtésekor irodalmi és nem irodalmi szövegek példáira hivatkozik. Képes megkülönböztetni a szó szerinti és átvitt értelmű, metaforikus tartalmakat. El tudja helyezni az irodalmat a művészetek rendszerében (zene, film, képzőművészet, színművészet stb.). Interdiszciplináris ismereteket szerez.

Középszint

Ismeri az alapvető olvasási stratégiákat, és alkalmazni tudja őket az adott olvasási helyzetekben. Sokrétűen értelmez és kritikusan átgondol hosszabb terjedelmű, egyszerűbb irodalmi és nem irodalmi szövegeket. A tanterv szerint szerzett ismereteit és más kutatási forrásokat felhasználva értelmezi és megkülönbözteti az irodalmi mű kompozíciójának, jelentésrétegének legfontosabb elemeit, stilisztikai, nyelvi és formai jellemzőit. Ismeri az alapvető irodalmi, irodalomelméleti fogalmakat, kifejezéseket, és a célnak megfelelően alkalmazza őket az irodalmi művek értelmezésekor. Önállóan elemzi az irodalmi alkotásokhoz fűződő kérdéseket, és érvekkel támasztja alá véleményét. Képes feltárni a különböző irodalmi művek, korszakok, stílusirányzatok közötti összefüggéseket. Felfedezi az irodalmi művek közötti intertextuális és interdiszciplináris kapcsolatokat. Érti és értékeli az irodalom és más művészetek közötti összefüggéseket. Egyértelműen állást foglal az olvasott szöveggel kapcsolatban. Önállóan választ olvasmányt a korosztályának megfelelő irodalom köréből. Olvasói érdeklődést mutat. Érti, milyen jelentősége van az olvasásnak a maga műveltsége és tudása fejlesztésében. Kutatói szemlélettel, alkotó módon tesz szert olyan olvasói jártasságra, amit használni tud a különböző irodalmi művek és műfajok tanulmányozása során, és amellyel fejleszti irodalmi, nyelvi, kulturális és nemzeti identitását.

Haladó szint

Élvezettel, kutatói érdeklődéssel és kritikai szemlélettel olvas, értelmez és értékel összetett, a tanterv által előírt irodalmi és nem irodalmi szövegeket, de ajánlott és önállóan választott műveket is szívesen forgat és értelmez. Önállóan ismeri fel és értelmezi az irodalmi alkotásokban felvetődő kérdéseket. Több szempontot érvényesít az irodalmi művek értelmezésekor, és képes őket intermediális és interdiszciplináris kontextusba helyezni: összekötni más művészeti ágakkal és tudományterületekkel. Jártasságot szerez az irodalmi művek kiemelt tematikai, formai-stilisztikai jellemzőinek összehasonlításában. Fejlett érvelő technikával ismerteti véleményét a szövegről, és fogalmazza meg következtetéseit. A tantervben előirányzott irodalmi művek értelmezésekor behatóan tanulmányozza a nyomtatott és elektronikus szakirodalmat. Az olvasási feladattal összhangban álló olvasási stratégiákat alkalmaz. Fejlett olvasási kultúrája van, az irodalmi mű olvasása élményt jelent számára. Az olvasás révén gyarapítja tudását, szókincsét, fejleszti érvelési készségét, ki tudja fejteni véleményét, meg tudja védeni álláspontját. Tud irodalmi műveket ajánlani másoknak, és megindokolja a választását. Tiszteletet mutat a nemzeti irodalom és kultúra értékei és más népek kultúrája iránt. A fordításirodalom megismerése révén és más népekkel való kapcsolata során gyarapítja interkulturális ismereteit. Kritikai szemléletet tanúsít az irodalmi alkotásokhoz kötődő szakirodalom internetes forrásaiból való választáskor, előnyben részesíti az értékteremtő folyóiratokat.

ÁLTALÁNOS GIMNÁZIUM

Osztály

Negyedik

Évi óraszám

132 óra (4 óra hetente)

Tudásszabványok1

KIMENET

A negyedik osztály elvégzését követően a diák képes lesz a következőkre:

TEMATIKUS EGYSÉGEK

és kulcsfogalmak

2.MNY.1.1.1. Ismeri a nyelvet mint jelrendszert. Tisztában van a nyelv és a gondolkodáskapcsolatával, a verbális és a nem verbális kommunikáció fogalmával. Ismeri a közlésfolyamat (kommunikáció) tényezőit (feladó, vevő, csatorna, kód, üzenet, téma, kontextus, beszédhelyzet, valóságháttér, zaj), funkcióit.

2.MNY.1.1.3. Tisztában van vele, hogy a nyelv változó rendszer. Ismeri a nyelv rétegződését, társadalmi és táji tagolódását. Ismeri a norma fogalmát, a nyelvhasználat alapvető szabályait. El tudja helyezni a magyar nyelvet a világ nyelvei között. Megnevezi első nyelvemlékeinket, és ismeri keletkezésük időpontját.

2.MNY.1.1.9. Ismeri a szöveg meghatározó jegyeit, a szöveg felépítését. Meg tudja határozni a rövid terjedelmű szövegek alkotóelemeit (téma, cím, tagolás, bekezdések). Felismeri a szövegösszetartó erőt, a kapcsolóelemeket. Megismerkedik az írott és beszélt szövegtípusokkal. Felismeri az elbeszélő, leíró, érvelő szövegtípusokat (kommunikációs funkció szerinti felosztásban). Megismeri a hivatalos nyelvhasználat szövegtípusait: kérvény, levél, önéletrajz, motivációs levél.

– tudatossá válnak a különféle kommunikációs helyzetekben alkalmazandó magatartásformák, a nyelvi megnyilatkozás követelményei, a más kultúrákkal való kapcsolattartás fontossága és sajátságai;

‒ a szövegalkotás fázisainak az ismeretében különféle szövegfajtákat alkot;

‒ kialakulnak a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvváltozat követelményeihez igazodó megnyilatkozásformák;

‒ megismeri a hatékony kommunikáció követelményeit;

biztosan alkalmazza az érvelés technikáját;

‒ megismeri a verbális és nonverbális kommunikáció eszköztárát;

‒ a tananyaggal, a mindennapi élet kérdéseivel kapcsolatos vitákban világos, ok-okozati viszonyra, példákra, ellentételezésre, analógiára stb. épülően érvel;

‒ az érvelés technikájának biztonságos alkalmazásával különféle beszédhelyzetekben alkalmazandó szövegeket hoz létre;

‒ alkalmazza a verbális és nonverbális kommunikáció eszköztárát;

‒ képes a problémamegoldó gondolkodásra, a gondolatok önálló megfogalmazására, önálló ítélethozatalra;

NYELVI ISMERETEK

Általános nyelvi ismeretek

Retorika és kommunikáció

A modern nyelvészet irányai

A magyar nyelv története napjainkig

Interdiszciplináris kapcsolatok: Nyelv és irodalom

2.MNY.1.2.4. Ismeri és megnevezi a tantervben előirányzott irodalmi műveket és alkotóik munkásságának jellemzőit, továbbá az irodalmi korszakok legfontosabb tartalmi-formai jellemzőit. Képes röviden megfogalmazni az irodalmi mű szövegvilágának témáját, jellemzőit és fő motívumait, megnevezi a mű főszereplőit. Intermediális (pl. képzőművészeti, zenei, színházi, filmművészeti), illetve interdiszciplináris jellemzőket ismer fel és nevez meg a tantervben előirányzott irodalmi szövegben.

2.MNY.1.2.5. A tantervben előirányzott irodalmi szöveg nyomán egyszerű következtetést fogalmaz meg szépirodalmi és nem szépirodalmi példákra hivatkozva, szóhasználatába beépíti az olvasott szöveg fogalomrendszerét. Megismerkedik a magyar nemzeti kultúra kialakulásának folyamatával és intézményeivel. Tiszteletet mutat a nemzeti irodalom és kultúra értékei és más népek kultúrája iránt. Felismeri és megnevezi a magyar nemzeti és kulturális elemeket a művekben.

2.MNY.1.2.6. Különbséget tesz az ugyanazt vagy hasonló témát, karaktereket és eseményeket feldolgozó szépirodalmi és nem szépirodalmi szöveg között. Megérti a rövidebb, egyszerűbb irodalmi és nem irodalmi szövegeket és parafrázisukat. Felismeri a keresett információkat a nem szépirodalmi szövegben.

2.MNY.1.3.1. Érthetően és folyékonyan beszél, tiszteletben tartja a köznyelvi normát; kulturáltnyelvi magatartás jellemzi (meghallgatja és tiszteletben tartja mások véleményét, saját gondolatait a beszédhelyzetnek megfelelően fejti ki), betartja az internetes kommunikáció illemszabályait; folyékonyan és érthetően olvas fel szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegeket; kifejezően, szöveghűen mond el rövidebb szövegrészleteket, memoritereket. A tananyaggal, a mindennapi élettel kapcsolatos megnyilatkozásaiban a megfelelő szó- és nyelvhasználatra törekszik az alkalomhoz, helyzethez, beszédtársakhoz és témához igazodva, valamint ügyel a nem nyelvi kifejezőeszközök (testtartás, arcjáték, gesztikuláció) használatára. Figyelmesen és értőn hallgatja a közepes nehézségű fejtegetést (pl. előadást) nyelvi, irodalmi és művelődési témákról; előadásközben tud jegyzetelni.

2.MNY.1.3.4. Szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaiban alkalmazza a nyelvi, nyelvhelyességi szabályokat, és tiszteletben tartja a nyelvváltozatok közötti kódváltás szükségességét. Szövegalkotáskor különválasztja a szöveg részeit, címet és alcímeket ad, tud idézni. Az érettségi dolgozatot a szakdolgozatok alkotásának szabályai szerint írja (lábjegyzeteket használ, tartalomjegyzéket és bibliográfiát készít). Magánjellegű és hivatalos levelet ír, gyakrabban használtmindennapi hivatalos szövegfajtákat (önéletrajzot, kérvényt, fellebbezést, igénylést, hirdetést) fogalmaz. Ki tudja tölteni a különböző űrlapokat és formanyomtatványokat. Rendezett, olvasható írásképe van.

2.MNY.2.1.1. Különbséget tesz a beszéd és írás jellemzői között. Ismeri az írás kialakulásának történetét. Ismeri a közlésfolyamat funkcióit (tájékoztató, ábrázoló, ismertető, felhívó, poétikai, értelmező, kapcsolattartó, metanyelvi). Tud a kommunikációs zavarok forrásairól, a közlésnehézségeiről. Ismeri a kommunikáció megvalósulási formáit (én-kommunikáció, személyközi, csoportos és tömegkommunikáció). Megismeri a tömegkommunikáció jellemzőit, szocializáló és véleményformáló hatását.

2.MNY.2.1.2. Megismerkedik a tömegkommunikáció új eszközeivel, az írott és elektronikus sajtóműfajaival: hír, tudósítás, interjú, riport, karcolat, recenzió stb. Ismeri a szóbeli kommunikációs folyamat szakaszait, és alkalmazza a megfelelő hozzájuk kötődő nyelvi formákat: kapcsolatfelvétel (köszönés, bemutatkozás, bemutatás, megszólítás), a kapcsolat tartása, lezárása. Felismeri, megnevezi és megalkotja az alapvető szövegtípusokat (elbeszélő, leíró, érvelő). Megismerkedik a szónoki beszéd fölépítésével.

2.MNY.2.1.3. Ismeri, megfogalmazza, alkalmazza a norma, a köznyelv alapvető szabályait.

Tisztában van a regionális köznyelv jellemzőivel, használati tereivel. Tud a szókészlet változásáról: felismeri az új szavakat a mai nyelvhasználatban. Felismeri a különböző nyelvváltozatok nyelvi jellemzőit. Tisztában van a csoportnyelvek, az új (internetes) nyelvi létmódok jellemzőivel. Ismeri a magyar nyelv eredetét. Fel tudja vázolni a finnugor nyelvcsaládot. Fel tudja vázolni a magyar írásbeliség kialakulásának rövid történetét.

‒ ismeri a nyelvi rendszer szintjeit, sajátosságait;

‒ egységben szemléli a nyelvi szintekkel kapcsolatos ismereteket;

‒ folyamatosan gazdagítja a szókincsét;

‒ korrelációt állít fel az anyanyelv és az idegen nyelvek között;

elemzési készségek birtokában az anyanyelv morfológiai rendszerét biztonsággal kezeli.

‒ felismeri a hivatalos és publicisztikai szövegek stílusjegyeit, és ismeretei birokában képes megfelelő stílusú közéleti jellegű és publicisztikai szövegtípusokat létrehozni.

– megismeri a 19. és 20. századi európai ember világértését, kulturális törekvéseit, szellemi mozgalmait, a korszakra jellemző gondolkodás irodalmi változatait;

‒ megismeri és érti a modernitás korélményét és szellemi mozgalmait;

‒ megismeri a kor kiemelkedő művelődéstörténeti, művészettörténeti és irodalmi jelenségeit, opusait;

19 ‒ megismeri a 19. és 20. századi magyar irodalom európai összefüggéseit, társadalomtörténeti vonatkozásait;

‒ megismeri a 19. és 20. század irodalmának alakulástörténeti összefüggéseit, megérti a művészeti irányzatok és műfajok létformáját;

‒ megismeri és olvassa a 19. és 20. század európai és magyar irodalom jelenségeit, opusait, műalkotásait;

‒ érti az irodalmi beszédmódokat, felismeri a poétikai sajátosságokat;

‒ jártas az irodalmi szövegek értelmezésében és elemzésében;

‒ felismeri az interdiszciplináris és -textuális kapcsolatokat;

IRODALMI ISMERETEK

Portrék a magyar irodalomból

Világirodalom a 20. és 21. században

Dráma és színház

Látásmódok – egyén – közösség

Posztmodern és kortárs irodalom

Az irodalom határterületei

‒ elsajátítja a helyes kiejtés szabályait, a kulturált nyelvi megnyilatkozás eszköztárát. írásbeli és szóbeli megnyilvánulását igényesség, választékosság jellemzi;

‒ pozitív viszonyt alakít ki a helyesíráshoz és nyelvműveléshez;

‒ tudatosítja

a fontosabb helyesírási szabályokat, a megismert helyesírási szabályokat alkalmazza, használja a helyesírási kézikönyveket;

‒ elsajátítja a szóbeli és írásbeli beszámoló, a kisértekezés, a felszólalás, a kiselőadás és a prezentációk szerkesztését, kifejezőeszközeit, stiláris követelményeit;

‒ különféle típusú szövegeket alkot és ért;

‒ képes önálló értelmezések kialakítására;

‒ elsajátítja az elbeszélés, a leírás, a párbeszéd, a jellemzés, a képi/metaforikus beszéd formáit;

‒ tud vázlatot készíteni, jegyzetelni, helyesen megjelölni a forrást és idézni;

‒ ismeri a meghívó, a levél, az önéletrajz, a kérvény normatív formáit;

‒ kialakul nála a kritikai attitűd;

‒ felismeri a többnyelvűség hagyományát és lehetőségeit, képes az interkulturális kommunikációra;

‒ képes az eredeti magyar szöveg és idegen nyelvű fordításának összevetésére;‒ képes az önálló információszerzésre és

-feldolgozásra beleértve az új digitális információforrások felhasználását is;

KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRA

Helyesírás és gyakorlati nyelvhelyesség

Könyv-, könyvtár- és internetismeret

Szövegértés, szövegalkotás, szövegmondás

2.MNY.2.1.8. Képes érvelő szóbeli és írásbeli szövegtípusok létrehozására: hozzászólás, esszé, kisértekezés. Felismeri a szöveg szerkezeti elemeit, a cím, a téma és a tételmondat kapcsolatát. Felismeri és megnevezi a szöveg kapcsolóelemeit (grammatikai és jelentéstani elemek). Ismeretei vannak az írásképről és helyesírásról mint stíluseszközről.

2.MNY.3.1.1. Ismereteket szerez a modern nyelvészet eredményeiről. Megismerkedik a nyelvészet határtudományaival. Ismereteit interdiszciplináris kontextusba helyezi. Ismereteket szerez a határon túli régiók nyelvhasználatáról. Ismeri a kétnyelvűség problematikáját, a közismert interferenciajelenségeket.

2.MNY.3.1.2. Megismerkedik a beszédfajtákkal (törvényszéki – védő- és vádbeszéd, tanácsadó, alkalmi beszéd stb.). Ismeri a tudományos szövegek nyelvi jellemzőit. Tudatosan él az írott és elektronikus sajtó műfajaival: cikk, vezércikk, kommentár, glossza, tárca, kritika, blogbejegyzés stb.

2.MNY.3.1.3. Ismeri a dialektus, szociolektus, digilektus fogalmát. Ismeri a tájszavak felosztását. Képes a magyar nyelv eredetének átfogó bemutatására. Ismeri és be tudja mutatni a nyelvrokonság bizonyítékait. Képes bemutatni első nyelvemlékeink tartalmi-nyelvi jellemzőit. Ismeretekkel rendelkezik a legjelesebb őshazakutatókkal, finnugristákkal, nyelvújítókkal, nyelvészekkel, nyelvi folyóiratokkal kapcsolatban.

2.MNY.3.1.7. Ismeri a szövegtípusok osztályozásnak szempontjait (a kommunikáció funkciója, színtere, a stílusrétegek, a kommunikáció fajtája szerint). Felismeri, megnevezi és tudatosan alkalmazza a szöveg grammatikai és jelentéstani kapcsolóelemeit. Megismerkedik a téma és réma fogalmával. Ügyel az egyes szövegtípusok szerkezeti-stilisztikai jellemzőinek helyes alkalmazására. Tisztában van a mondatformák stilisztikai szerepével.

2.MNY.1.2.1. Felismeri a tantervben előírt alapművek címét és szerzőjét, és néhány jeles alkotó életpályáját; felismeri az irodalmi mű jellemző vonásait; meghatározza az irodalmi mű témáját, fő motívumait és szereplőit, összefoglalja, reprodukálja a cselekményt.

2.MNY.1.2.3. Különbséget tesz az epikus közlés alapformái, az elbeszélés, a leírás és a dialógus között. Meg tudja állapítani a cselekmény helyét és idejét. Felismeri az idézetet. Felismeri a költői jelzőt, megszemélyesítést, ismétlést, költői kérdést.

2.MNY.2.2.2. A tantervben előirányzott irodalmi műben vagy annak részletében felismeri és felsorolja a lírai, epikai és drámai műnem sajátosságait, és megkülönbözteti az alapvető irodalmi műfajokat, amelyekhez ezek a művek tartoznak. Felismeri az alábbi műfajokat: életrajz, önéletrajz, napló, útleírás, emlékirat és a tudományos-ismeretterjesztő szövegek. Megnevezi a következő műfajok jellemzőit: ekloga, episztola, planctus, zsoltár; paraniesis, pikareszk-, eszme-, fejlődés-, tudat-, lélekábrázoló, utópikus, fantasztikus, társadalmi, dokumentumregény; antik, reneszánsz, klasszicista, epikus, abszurd dráma. Felismeri az átmeneti műfajokat (mesedráma, drámai költemény, filozófiai dráma, prózavers, tragikomédia).

2.MNY.2.2.5. Önállóan elemzi az irodalmi alkotásokhoz fűződő társadalmi kérdéseket, és érvekkel támasztja alá véleményét. Felismeri a különböző irodalmi művek, korszakok, stílusirányzatok közötti összefüggéseket. Felfedezi és megnevezi az irodalmi művek közötti intertextuális és interdiszciplináris kapcsolatokat. Érti és értékeli az irodalom és más művészetek közötti összefüggéseket.

2.MNY.2.2.6. Önállóan választ olvasmányt a korosztályának megfelelő irodalom köréből. Olvasói kíváncsiságot mutat, érti, milyen jelentősége van az olvasásnak a maga műveltsége és tudása fejlesztésében. Hosszabb terjedelmű egyszerűbb nyelvű és szerkezetű irodalmi és nem irodalmi szövegrészletet sokrétűen értelmez. Megnevezi és ismereteire hivatkozva elemzi a különböző irodalmi műveket: műfaji, nyelvi és kulturális szempontok, valamint a nemzeti jellemzők (népi kultúra, művelődéstörténet, néphagyomány stb.) szerint.

2.MNY.2.2.7. Különbséget tesz a mű parafrazeálása és elemzése között. Meg tudja különböztetni az irodalmi alkotásokról szóló népszerűsítő szöveget az értékteremtést előnyben részesítő szakszövegtől. Kiemeli és felsorolja a művek alapadatait, megfogalmazza annak fabuláját, olvasmányairól olvasónaplót, vlogot, beszámolót készít.

2.MNY.2.3.3. Megérti a hosszabb, egyszerűbb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegeket: bemutatja a szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek, jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseit, felismeri a lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeit. Képes a szövegek közötti kapcsolatok felismerésére és értelmezé­sére (pl. téma, szereplők, motívumok, utalások).

2.MNY.3.2.1. Fejlett olvasási kultúrája van, az irodalmi mű olvasása élményt jelent számára. Az olvasás révén gyarapítja tudását, szókincsét, fejleszti érvelési készségét, ki tudja fejteni véleményét, meg tudja védeni álláspontját. Tudatosan alkalmazza az irodalomelméleti fogalmakat. Képes irodalmi és nem irodalmi fogalmak meghatározására. Ismeri a már korábbiakon túl a drámai, epikai, lírai, az alteritás, ambivalens, anticipáció, epigon, filológia, kánon, profán fogalmak jelentését stb.

2.MNY.3.2.2. Képes a különböző közepes összetettségű irodalmi művek műfaji, tematikai, motivikus, nyelvi-stilisztikai összevetésére. Megkülönbözteti és részletek alapján értelmezi az átmeneti irodalmi műfajokat. Fejlett érvelő technikával fogalmazza meg megállapításait a szövegről.

2.MNY.3.2.4. Az irodalmi műveket intermediális és interdiszciplináris kontextusba helyezve értelmezi: megnevezi és véleményt alkot az irodalmi mű más művészeti ágakkal és tudományterületekkel fennálló kapcsolatáról.

2.MNY.3.2.5. Olvasmányai, illetve fordítások révén és más népekkel való kapcsolata során gyarapítja interkulturális ismereteit. Párhuzamot von a klasszikus és a kortárs irodalmi alkotások tematikai, stilisztikai, motivikus, formai sajátosságai között, önállóan fedez fel közöttük intertextuális összefüggéseket.

2.MNY.3.2.8. Ajánlást fogalmaz meg irodalmi művekhez, és megindokolja a választását.

2.MNY.1.1.4. Ismeri helyesírásunk alapelveit. Ismeri a beszédhangok keletkezésének módját. Ismeri a mássalhangzók és magánhangzók rendszerét. Megkülönbözteti a magánhangzókat időtartam (rövid és hosszú) és a nyelv vízszintes mozgása szerint (mély és magas magánhangzók). Ismeri, megnevezi és alkalmazza a hangrend és a magánhangzó-illeszkedés törvényét. Ismeri a mássalhangzók időtartam és zöngésség szerinti fölosztását. Ismeri, megnevezi, elemzi a mássalhangzók hangtani változásainak egyszerűbb eseteit. Pontosan jelöli a magánhangzók és mássalhangzók időtartamát a közismert szavakban. A hangkapcsolatokat helyesen jelöli a mássalhangzó-változások esetében.

2.MNY.1.3.8. Információszerzéshez nyomtatott forrásokat használ (szótárakat, lexikonokat, helyesírási szabályzatot), megismerkedik az elektronikus adatgyűjtéssel (elektronikus folyóirat, honlapok stb.) is. Megkülönbözteti egymástól az egyszerűbb médiaszövegeket, és felismeri bennük a sajátos módszereket, technikákat és a kifejezési módokat. Felméri a médiaszövegek pozitív és negatív hatásait, tisztában van az elektronikus kommunikáció és az információ-megosztás nyújtotta lehetőségekkel, felismeri a bennük rejlő esetleges veszélyeket. Különbséget tesz a valóságos és a virtuális világ között.

2.MNY.2.3.1. Hosszabb, egyszerű beszélt vagy írott nyelvi szöveg megalkotásakor sajátvéleményének, álláspontjának pontos, árnyalt tolmácsolására törekszik. Helytáll a kommunikáció különböző közéleti színterein, közönség előtt beszél nyelvi, irodalmi és művelődési témákról. Álláspontját hitelesen képviseli, ugyanakkor tiszteli a sajátjától eltérő véleményeket; szóbeli közlései során alkalmazkodik a kommunikációs folyamat tényezőihez, céljához, és figyelembe veszi a különböző szövegműfajok, stílusrétegek sajátosságait. Kifejezően olvas szépirodalmi szövegeket, illetve a mindennapi kommunikációban a mondat- és szövegfonetikai eszközök (hangerő, hangmagasság, hangszín, tempó, szünet, hangsúly, hanglejtés) ismeretének birtokában hozza létre produkcióját. Képes hosszabb szövegrészletek, memoriterek szöveghű, értelmesen tagolt és kifejező előadására. Törekszik a megfelelő artikulációra, a kiejtés egyéni sajátosságainak fejlesztésére és tudatos használatára. Hosszabb nyelvi, irodalmi és művelődési témákról szóló előadásokon aktív, értő közönség, kérdéseket tesz fel.

2.MNY.2.3.2. Hosszabb, egyszerű beszélt és írott szöveget alkot az elbeszélő, leíró és érvelő közlésmódot alkalmazva. Véleménycserében, vitában pontosságra, érzékletességre és a lényeg kiemelésére törekszik, megfelelő kitérőket tesz, érdekes részleteket és megfelelő példákat választ. Felismeri a humort az irodalmi művekben, és megfelelő módon alkalmazza azt saját szövegeiben. Pontosan megfogalmazza az irodalmi mű vagy más művészi alkotás keltette hangulatot, élményt, véleményt, álláspontot. Röviden összefoglal hosszabb, egyszerű szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegeket.

2.MNY.2.3.5. Kritikai szemlélettel viszonyul a hosszabb, egyszerű szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekhez (felméri, hogy a szöveg különböző formai-stilisztikai jellegzetességei mennyire befolyásolják a megértését; felismeri az intertextualitást; a nyelv és irodalom tananyagának feldolgozására szolgáló szövegben megvizsgálja a szerkesztettséget, koherenciát,információtartalmat stb.); érvekkel támasztja alá véleményét; megnevezi információinak forrását.

2.MNY.2.3.6. Képes a hagyományos és az új médiumokban fellelhető információk keresésére,értékelésére, rendszerezésére és bemutatására; a rendelkezésre álló információk értékelése soránkritikai és reflektív szemlélet jellemzi; az internet alapú szolgáltatásokat (vitafórumokat,elektronikus levelezést stb.) megfelelően használja; önállóan felfedezi a médiaszövegekhatáskeltésre, figyelemfelhívásra, befolyásolásra szolgáló eszközeit.

2.MNY.3.3.2. Megvitat összetett nyelvi, irodalmi és művelődési témákat; véleményt formál a szépirodalmi szövegek értékeiről, valamint a nem szépirodalmi szövegek rendeltetéséről és értékeiről; magabiztosan alkalmazza az erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmakat.

2.MNY.3.3.3. Szakszövegeket, prezentációkat, publicisztikai műfajú írásokat és irodalmi szövegeket a szövegalkotás állomásainak a figyelembevételével, a beszédhelyzetnek, a műfajnak megfelelő stílusban, a szövegösszefüggést biztosító elemek alkalmazásával alkotja meg és adja elő.

2.MNY.3.3.5. Kritikai szemlélettel viszonyul az összetettebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekhez (felméri, mennyire sikeresen közvetíti a szöveg az információkat, észreveszi, melyadatok hiányoznak; megvizsgálja, a felsorakoztatott érvek megalapozzák-e a szöveg legfőbb állításait; ellenőrzi az információk hitelességét stb.). Véleményének kifejtésében érett érvelő technika érvényesül.

2.MNY.3.3.6. Felméri a stilisztikai eljárásokat a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegben; összehasonlítja két (vagy több) összetett szöveg stilisztikai eljárásait. Értelmezi szerepüket az említett típusú szövegek esztétikai és jelentésbeli jellegzetességeinek megvalósításában.

2.MNY.3.3.7. Tisztában van a nyomtatott és elektronikus források szerepével és lehetőségeivel amegbízható és érvényes információk keresésében. Széleskörűen kihasználja az on-linekommunikáció (vitafórumok, elektronikus levelezés, videokonferencia stb.) lehetőségeit. Rövid, egyszerű médiaszöveget hoz létre.

1 A tudásszabványok az általános középiskolai oktatás befejezéséig valósulnak meg. Ugyanazon tudásszabvány (vagy valamelyik része) több alkalommal is aktiválódik a tanév során, illetőleg a középfokú oktatás befejezéséig, azonban különböző kimenetek kapcsán. Ez az eljárás biztosítja az egyéni tanulói teljesítmény mind magasabb szintű megvalósulását, a tanulók ismeretei, készségei és képességei viszont ily módon folyamatosan új szemszögből szemlélhetőkké, megszilárdíthatókká, bővíthetőkké és rendszerezhetőkké válnak.

A Magyar nyelv és irodalom tantárgy és az általa felölelt területek bonyolultsága folytán fontos, hogy a középfokú oktatás mind a négy éve folyamán fokozatosan valamennyi tudásszabvány megvalósítása sorra kerüljön, azzal, hogy egyes tudásszabványok valamely kimenethez konkrétabban is kötődnek.

ÚTMUTATÓ A PROGRAM DIDAKTIKAI-METODIKAI MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ

I. A TANÍTÁS ÉS A TANULÁS TERVEZÉSE

A Magyar nyelv és irodalom tanításának és tanulásának hozzá kell járulnia az alkotói és kutatói szellem kialakulásához, amely lehetővé teszi a tanulók tudásának gyarapítását, funkcionális készségeik fejlesztését, mindezt pedig alkalmazni képesek továbbtanulásuk során, választott hivatásukban és a mindennapi életben. A tantárgy lehetővé teszi, hogy kialakítsák értékrendjüket, amely a nemzeti és a nemzetközi kulturális örökség megőrzéséhez szükséges, hogy felkészüljenek a multikulturális társadalomban való életre, hogy általános és tantárgyközi kompetenciákra tegyenek szert, amelyek relevánsak a közösség életében való aktív részvétel és az élethosszig tartó tanulás szempontjából.

A tanulók tudásának, képességeinek, jártasságának és álláspontjainak minősége és tartóssága sokban függ a tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott elvektől, formáktól, módszerektől és eszközöktől. Ezért a magyar nyelv és irodalom korszerű oktatása feltételezi, hogy a kimeneteket a tanulók fokozott gondolati tevékenységgel érik el, miközben tisztelik és méltányolják a didaktikai elveket (különösen: a tanulók tudatos tevékenységét, a tudományosságot, megfelelést, fokozatosságot, rendszerességet és nyilvánvalóságot), valamint azoknak az oktatási formáknak, módszereknek, eljárásoknak és eszközöknek az adekvát alkalmazását, amelyeknek az értékét megállapította és megerősítette a magyar nyelv és irodalom tanításának és tanulásának korszerű gyakorlata és módszertana (elsősorban: a munka szervezésének különböző módjai és a feldolgozandó tartalmaknak és a tanulók képességeinek megfelelő kommunikatív, logikai és szakmai (speciális) módszerek alkalmazása). A meghatározott oktatási formák, módszerek, eljárások és eszközök kiválasztása elsősorban attól függ, mely kimeneteket kell megvalósítani, és azoktól a tartalmaktól is, amelyek segítenek az előirányzott kimenetek megvalósításában.

Oktatási módszerek: előadás, magyarázat, elbeszélés, a tanulók kiselőadásai, megbeszélés, vita, szemléltetés, munkáltató módszer, projektmódszer, tanulási szerződés, kooperatív oktatási módszer, szimuláció, szerepjáték, játék, tanulmányi kirándulás, házi feladat.

Munkaformák: frontális munka, (differenciált) egyéni munka, párban folyó tanulás: páros munka (hasonló szinten levő tanulók oldanak meg közösen valamely feladatot) és tanulópár vagy tutorrendszerű tanulás (különböző szinten levő tanulók közötti tanulmányi kapcsolat), csoportmunka.

A magyar nyelv és irodalom oktatása és tanulása a tantárgy számára speciálisan kialakított tantermekben és kabinetekben folyik, amelyeknek a felszerelése összhangban kell, hogy legyen a gimnáziumi normákkal. Részben más iskolatermekben is tartható óra (iskolai könyvtár-médiatár, olvasóterem, audiovizuális terem stb.), az interneten és iskolán kívül (könyvtár, színház, múzeum, mozi, képtár stb.)

A magyar nyelv és irodalom oktatásában jóváhagyott tankönyvek és kézikönyvek használatosak, továbbá könyvtári-információs és informatikai anyagok, amelyek a tanulók szisztematikus felkészítését szolgálják. Célunk, hogy tanulóink önállóan használják az ismeretszerzés különböző forrásait az oktatásban és azon túl.

A nyelvi ismeretek, irodalmi ismeretek és kommunikációs kultúra területe egységes tantárgyat képez, áthatja és kiegészíti egymást. Emiatt a javasolt óraszám csupán keretszám (a nyelvi ismeretek területéé 27, az irodalomé 73, a kommunikációs kultúráé pedig 32). A tanítás-tanulás körültekintő tervezésével, amellyel el kell jutni mindhárom terület előirányzott kimeneteinek megvalósításához, a tanár maga fogja meghatározni az óraszámot, miközben figyelemmel kíséri a tanulók eredményeit.

II. A TANÍTÁS ÉS A TANULÁS MEGVALÓSÍTÁSA

A negyedikes nyelvtani és kommunikációs anyag a nyelvi, nyelvtörténeti ismeretek, a mai nyelvhasználat kutatása visszavezet bennünket alapvető kérdéseinkhez, nyelv és társadalom, a kultúra, az identitás, a hagyomány, a tolerancia, a humanitás, a szabadság elévülhetetlen értékeihez. A diákok a tananyag ismétlése, bővítése során az együttműködés, a kreativitás jegyében elmélyülhetnek a kutatómunkában, tájékozódhatnak a szakirodalomban.

A világirodalmi és magyar irodalmi kontúrok mellett a vajdasági irodalom tanulmányozása, a regionális identitástudat jegyeinek a föltérképezése természetes igényként hozza magával az irodalmi, néprajzi, képzőművészeti anyag iránti érdeklődés felkeltését és kielégítést. Gondot fordítunk az önkifejezés minden nyelvi, irodalmi formájára, a szép magyar beszéd fejlesztésére, az új beszédmódok természetének a megismerésére, elhelyezésére a nyelvtörténeti kontextusban.

TERÜLET: NYELVI ISMERETEK

Általános nyelvi ismeretek (5 óra)

(A korábban tanultak ismétlése és kiegészítése)

A jel tudománya. Az írásbeli és szóbeli kommunikáció történetének állomásai: A beszéd és írás megváltozott szerepe, formája: az írott-beszélt nyelv, nyelvváltozatok és írásváltozatok. Nyelv és ember. Nyelvi és társadalmi identitás, nyelvi, etnikai, földrajzi hovatartozás. Nyelvszokás és nyelvi eszmény. Normatív nyelvváltozat, nyelvjárások. A nyelvművelés megváltozott szerepe, lehetősége és fórumai. Nyelvi babonák és tabuk.

Retorika és kommunikáció (9 óra)

Kommunikáció a változó korokban. Digilektus és internetkommunikáció. Nyelvi illemtan. Netikett.

A diskurzus elemzése és követelményei: Társalgási maximák: mennyiség, minőség, relevancia (világosság), mód (szabatosság).

Társalgási manőverek: Nyitás (Bocsánat, hogy zavarom…), ellenőrzésekbeszéd közben (Tud követni? Úgy érti, hogy…), témaváltás (Hogy el ne felejtsem…), a téma befejezése (Elgondolkodtató, nem?), befejezés (Jót beszélgettünk.)

Retorikai eszközök: Ismétléstípusok: előismétlés (anafora), végismétlés (epifora), kezdő-záró ismétlés, haladó ismétlés. Logosz-pátosz-ethosz, vagyis az értelmi, érzelmi/gyönyörködtető, erkölcsi természetű beszélői szándékok működtetése a szónoklatban.

A modern nyelvészet irányai (5 óra)

A nyelvészet és határtudományai: a szemiotika, pszicholingvisztika, szociolingvisztika alapfogalmai, nyelvészeti kutatásokat/irodalmi értelmezést segítő vonatkozásai. Az antropológiai nyelvészet hozadéka.

Pszicholingvisztika. Lélek és beszéd: A nyelvhasználat pszichológiai meghatározói. A gyermeknyelv. Beszéd és beszédészlelés, artikulációs nehézségek, beszédhibák, nyelvi diszfunkció (diszgráfia, diszlexia).

Szociolingvisztika. Ember és társadalom kapcsolata. A nyelvhasználat szociológiai meghatározói. Dialektus és szociolektus. A nyelvi változás okai, folyamata. Egyéni és társadalmi nyelv. Generációs és osztálykülönbségek. Nyelvváltozatok, kontaktusváltozatok. Szándékolt és öntudatlan regionalizmusok mint identitásjelző tényezők.

A magyar nyelv története napjainkig (5 óra)

(Az előző években tanult nyelvtörténeti anyag összefoglalása és kiteljesítése)

Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, areális kapcsolatai (a latin nyelv hatásától az angol nyelvi befolyásig). A magyar nyelv történeti korszakai. A nyelvújítási mozgalom. Nyelvemlékek: szórványemlékek, szövegemlékek kódexek, bibliafordítások. Az európai nyelvcsaládok.

A mai magyar nyelv. Egységesülés és szétfejlődés a magyar nyelvben. A határon túli magyarok nyelvhasználata. A regionális köznyelv. Az anyanyelv megtartásának esélyei. Kétnyelvűség és nyelvcsere. Nyelv és emberi jogok. A nyelvi tervezés. Nyelvpolitika.

Interdiszciplináris kapcsolatok: Nyelv és irodalom (3 óra)

Változó nyelv – újrafordított irodalmi alkotások. A szövegköziség tettenérése mai szövegekben: nyelvi-szemantikai szempontok. Az intertextualitás típusai: a szó szerinti idézés, az átlényegülés, a montázs. Nyelvi játék, játék a nyelvvel, a nyelv fölértékelődött szerepe.

A MEGVALÓSÍTÁS MÓDJA, SEGÉDESZKÖZEI

A mai anyanyelvtanítás a nyelvi és irodalmi ismeretek egységére törekszik. A nyelvi ismeretek tanításakor ennek a jegyében szervezzük meg a munkát, és választjuk ki a projektumi feladatokat, ami a kommunikációs kultúra feladatainak a megvalósítása során meg is hozhatja a gyümölcsét, teret enged a diákok önálló kutatási kedvének, önkifejezési szándékának.

Projektmunka vagy portfólió (javaslatok):

Viták a nyelvrokonságról.

Nyelvemlékeink sorsa (pl. Ómagyar Mária-siralom, Jókai-kódex).

Neológiai kurjantások – A nyelvújítás szóalkotásmódjai.

Reklámok és mémek jelrendszere.

A digilektus jellemzői, beszélt nyelvi vonatkozásai.

A diákszleng új forrásai.

Az antiközmondások tanulságai.

Jelbeszéd az életünk.

A jelnyelvek.

(A felajánlott tervek közül a tanár egyet választ.)

Hasznosan forgatható szakirodalom

A mai nyelvhasználat, nyelvi illemtan, nyelvváltozatok, a nyelvszokás és nyelvművelés kapcsolata témához Nádasdy Ádám Modern Talking című nyelvi kérdéseket feszegető internetes rovatának írásai. Hárompercesek a nyelvről, Hajnali hárompercesek a nyelvről. Papp György (szerk.): Mi ilyen nyelvben élünk. A vajdasági magyar nyelvhasználat rétegei, mintái, állományi, változási jellemzői. Vukov Raffai Éva: Az örökíró, a hémijszka, és ami körülöttük van. Az e-nyelv.hu internetes tanácsadó. A Magyar Szó Üveggolyó mellékletének Piros ceruza című rovata. A digilektus tanításához, tanulmányozásához: Veszelszki Ágnes (interneten elérhető) írásai: A digilektus beszélt nyelvi jellemzői, Érzelemkifejezési módok a digitális kommunikációban: emotikonok és reakciógifek, Digilektus és Netszótár. Nyelvtörténeti ismereteink kibővítéséhez: Ruffy Péter: Bujdosó nyelvemlékeink. A tihanyi alapítólevéltől a Bori noteszig. Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótárának internetes kiadása. Modern nyelvészeti ismereteink oktatáshoz: Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Jelbeszéd az életünk. Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Általános nyelvészeti összefoglaló: David Crystal: A nyelv enciklopédiája. Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Digitális Tankönyvtár.

Összesen: 27 óra

TERÜLET: IRODALMI ISMERETEK

A gimnázium negyedik osztályos tanterve hat irodalmi témakört tartalmaz, amely összhangban áll az előírt kimenetekkel és tudásszabványokkal, ugyanakkor befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítást irányoz elő.

Portrék a magyar irodalomból

- József Attila: Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben: pl. Tiszta szívvel, Klárisok, Kései sirató, Reménytelenül, Nem én kiáltok, Thomas Mann üdvözlése, A Dunánál, Elégia, Óda, Eszmélet, Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen…, Szabad-ötletek jegyzéke (részletek), Curriculum vitae. József Attila-paródiák és intertextuális mozgások (Születésnapomra és átírásai. Petri György: A delphoi jós hamiscsődöt jelent). A mai befogadás szempontjai. Világirodalmi horizontok József Attila vonatkozásában. Kapcsolata az avantgárddal. József Attila-kultusz (íróportrék és fotók).

- Radnóti Miklós művei: pl. Nem tudhatom, Tétova óda, Bájoló, Hetedik ecloga, Erőltetett menet. Razglednicák. Az ekloga mint műfaj: az Első ecloga. Részletek az Ikrek havából. Részletek Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni naplóiból. Radnóti Miklós fordításai.

- Weöres Sándor: pl. A teljesség felé (részletek), A vers születése (részlet), A magyar etűdök (részlet), Rongyszőnyeg (részlet), Valse Triste. Psyché és filmes adaptációi. Groteszk: Majomország. A Bóbita kötet kiemelése. Megzenésített versek.

- Pilinszky János: pl. Harbach 1944, Ravensbrücki passió, Négysoros, Ne félj, Apokrif. Az utolsó korszak rövid versei: Kráter. Beszélgetések Sheryl Suttonnal. Mándy Iván: Pilinszky. Kányádi Sándor: Elmaradt találkozás Pilinszky Jánossal. Tolnai Ottó: Pilinszky kiskanala. Filmes és színházi kapcsolatok.

- Ottlik Géza: Próza (részlet). Iskola a határon. Az Iskola a határon világirodalmi távlatai. Esterházy Péter: Zakóink legtitkosabb szerkezete. Musil és Ottlik.

Projektmunka vagy portfólió (javaslatok):

- Anyakép, az anya hiánya, szülőkomplexus az irodalomban

- A szerelem különböző formái az irodalomban

- (Katona)iskola-narratívák

- Iskolai élet filmen és irodalomban (hatalmi harcok és viszonyok)

- József Attila költészete és a pszichoanalízis

- Zeneiség és költészet

Világirodalom a 20. és 21. században

- Franz Kafka: Átváltozás, A per (részlet, kiemelni: A törvény kapujában)

- Albert Camus: Közöny (Az idegen). Sziszüphosz mítosza.

- Az egzisztencializmus hatása az irodalomra.

- Gabriel Garcia Marquez: Száz év magány (részlet).

- George Orwell: 1984.

- Hermann Hesse: Demian.

- Bohumil Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok (részlet), Sörgyári capriccio (részlet).

- Mihail Bulgakov: Mester és Margarita (részlet).

- Danilo Kiš: A holtak enciklopédiája (egy választható szöveg).

- Borges: A tükör és a maszk, Homokkönyv.

- A beatirodalom – ellenkultúra: pl. Jack Kerouac: Az úton (részlet), Ginsberg: Üvöltés, Hobo zenei földolgozásai, Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról (részlet).

- Egy tanulmány feldolgozása, bevezetés a szakszövegek olvasásába: pl. Mészöly Miklós Camus-esszéje, A világosság romantikája, Estereházy Péter: A mi a bánat, Hózsa Éva: Trauma és irodalom – A tékozlás tünetei? (A mai vajdasági magyar próza és a perem-trauma kultúrája), Albert Camus: Remény és abszurdum Franz Kafka életművében, egy tanulmány a József Attila- szakirodalomból.

Projektmunka vagy portfólió (javaslatok):

- Zene és irodalom érintkezése. A szubkultúra fogalma. A performansz.

- Elbeszélés, játék és szimuláció a digitális médiában. A kézirattól a hipertextig. Linearitás és nemlinearitás. Transztextualitás és kibertextualitás.

- Internetes műfajok, közösségi oldalak, virtuális polc.

- A peremkultúra és emigránslét.

- 1956 a művészetekben.

- Az önéletrajz újabb tudományos megközelítései.

- A posztkolonializmus.

- Totalitárius rendszerek és disztópiák.

- A dalszöveg mint irodalom, az irodalom mint dalszöveg.

- A kortárs sikerkönyv: irodalom, film, sorozat.

Dráma és színház

Bertolt Brecht epikus színháza. Kurázsi mama és gyermekei. A brechti song (Koldusopera).

Az amerikai dráma útjai. Arthur Miller: Az ügynök halála.

A groteszk és az abszurd dráma: Örkény István: Tóték. Samuel Beckett: Godot-ra várva.

Térey János: Asztalizene – a kortárs „társalgási dráma”.

Projektmunka vagy portfólió (javaslatok):

- Vándormotívumok a drámában

- Parabola a színházban

- Az idegenség problémája a drámában

- A performansz

- A posztdramatikus dráma

- Híres magyar színművészek és rendezők

- Tasnádi István színháza

Látásmódok – egyén – közösség

- Szabó Lőrinc: Tájékoztatás a versciklusokról. pl. A huszonhatodik év, Tücsökzene; Az Egy álmai, Különbéke, Semmiért egészen.

- Déry Tibor regényvilága és novellái (informatív jelleggel): pl. Két asszony (részlet), Niki (részlet), Szerelem.

- Németh László esszéi és drámái: Szörnyetegtől a szentig – mitológiai vonatkozások. A minőség forradalma. Tanú.

- Illyés Gyula legalább két verse és prózája: pl. Puszták népe (részlet), Egy mondat a zsarnokságról, Petőfi Sándor, Beatrice apródjai, Kháron ladikján. Illyés Gyula hazafogalmának problemtizálása. Haza, a magasban.

- Mészöly Miklós és a térpoétika: Negyvenhat videoclip, Magasiskola (részlet) – a sólyom motívuma és a filmes adaptációk. Jelentés öt egérről.

- Mándy Iván novellisztikája: pl. Vízizene. Egy öreg boltos. A légyvadász. „A Mándy”-megközelítés.

Posztmodern és kortárs irodalom

- A posztmodern. Elméleti bevezető. Az eredetiség kérdése, intertextualitás, fragmentáltság, műfajkeveredés, digitalizálódás, stb. A medialitás elméleti pozíciói. Interdiszciplináris távlatnyitás.

- Tandori Dezső műfajai. A koan, haiku és a szonett. „A szó alibije”. „Képversei”. A hypertextualitás problémája Tandori kapcsán. Versei: pl. (1938 – ,) Halottas urna két füle E. E. Cummings magángyűjteményéből, „Albert Camus: Közöny”, Kafka – alig, A betlehemi istállóból egy kis jószág kinéz. A veréb és a játékmackó – Tandori magánmitológiájának szereplői. A Tandori versek képzőművészeti utalásai.

- Esterházy Péter. Bevezetés a szépirodalomba (részletek), a kötetkompozíció problémaköre. A posztmodern családregény: Harmonia caelestis (részletek). Csáth és Kosztolányi Esterházy opusában. Két esszé A szabadság nehéz mámora című kötetből.

- Nádas Péter: Évkönyv (részletek) A testpoétika és az önazonosság kérdésköre a Nádas-életműben. Nádas Péter és a fényképészet.

- Kertész Imre. A Sorstalanság mint önéletrajzi regény. A holokausztirodalom problémaköre. Camus és Kertész. Gályanapló (részletek).

- Szemelvények a kortárs magyar és határon túli irodalomból: Bodor Ádám: Sinistra körzet (részlet), Parti Nagy Lajos: Grafitnesz (részletek), Darvasi László: Virágzabálók (részlet), Krasznahorkai László: Sátántangó (részlet), Tóth Krisztina: Pixel (részletek), Tolnai Ottó: pl. árvacsáth (részletek), Kodály, egy áruházi novella, Domonkos István: Kormányeltörésben, Sziveri János: Bábel, Gion Nándor: Nem baleset lesz, Fenyvesi Ottó: Maximum Rock & Roll.

- Egy szemelvény a magyar irodalom legújabb műveiből (pl. Például: Háy János: A Gézagyerek, Krusovszky Dénes: A fiúk országa (részlet), Szabó T. Anna versei és novellái).

Projektmunka vagy portfólió (javaslatok):

- Esterházy-szótár

- Fociirodalom

- Duna-szövegek az irodalomban

- Fényképészet és irodalom

- A Symposion-nemzedék

- A farmernadrágos próza

- zEtna – Magazin a Vulkán alatt

- Fesztivalizáció, vajdasági vonatkozások

Az irodalom határterületei

- A magasművészet és a tömegkultúra viszonyának mai problémája. A szórakoztató irodalom hatása és vonzereje. Könyvsikerek, divatjelenségek. Elektronikus műfajok. A képregény.

Összesen: 84 óra

Házi olvasmányok:

Ottlik Géza: Iskola a határon

Kertész Imre: Sorstalanság

Kafka: Átváltozás

Camus: Közöny (Az idegen)

Samuel Beckett: Godot-ra várva

Ajánlott olvasmányok:

Végel László: Egy makró emlékiratai

Gion Nándor: Latroknak is játszott

Kontra Ferenc: Farkasok órája (részlet)

Lovas Ildikó: Kijárat az Adriára (részlet)

Nádas Péter. Egy családregény vége

Örkény István: Egyperces novellák

Brecht: Kurázsi mama és gyermekei

Salinger: Zabhegyező (Rozsban a fogó)

Gabriel García Marquez: Száz év magány

Mészöly Miklós: Az atléta halála vagy más regény

Szabó Magda: Az ajtó

Ernest Hemingway egy regénye/novellái: Akiért a harang szól/A Kilimandzsáró hava/Indián tábor

Egy aktuális vajdasági kötet

Memoriter: 1-1 szabadon választott vers József Attilától, Radnóti Miklóstól, Weöres Sándortól

Kulcsfogalmak/fogalmak és jelenségek:

abszurd (kibővítés, újraértelmezés), antropomorfizál, artikuláció, beatirodalom, bestseller, dekonstrukció, differenciáltság, diskurzus, diszkontinuitás, eklektikus, esztétikum (kibővítés, újraértelmezés), folytonosság, fonikus költészet, groteszk (kibővítés, újraértelmezés), improvizáció, interpretáció (kibővítés, újraértelmezés), irodalmi posztmodernség, irodalmiság, irónia (kibővítés, újraértelmezés), játékosság, képmás, konstrukció, kontextus, kontrapunkt, korszak és irányzat (kibővítés, újraértelmezés), kreatúra, kultúra (kibővítés, problematizálás), kulturális heterogenitás, látomás, lektűr, médium, megszemélyesítés (kibővítés, problematizálás), metafora (kibővítés, újraértelmezés, problematizálás), minimalizmus, modernség (kibővítés, problematizálás), műfaji dinamizmus, neoavantgárd, orfikusság, parabola, paradigma, pastiche, popkultúra, posztmodern, primitivizmus, provincializmus, redukció, referencia, sematizmus, spontaneitás, stílus (kibővítés, újraértelmezés), szellemtörténet, szenzibilitás, szimbólum (kibővítés, problematizálás), szimultán vers, szinopszis, tabu, tipológia, trópus, új megértésformák, uniformizálás, urbánus, utánzás (kibővítés, problematizálás) stb.

A már tanult fogalmak ismétlése, újradefiniálása.

A tanterv kísérletet tesz az irodalomtörténiség dominancijának megszüntetésére, az egyenes vonalú, irodalomtörténetre alapozott szerkezetből kitörési, kapcsolódási pontokat (linkeket) kínál más korok szerzői, művei, témái stb. felé.

A közös olvasmányok olvasására és a javasolt projektmunkák kidolgozására több időt kapnak a tanulók. Ezt a tanmenet készítésekor is figyelembe kell vennie a magyartanárnak, mert csak ily módon válhat hatékonnyá az olvasás, így nevelünk tudatos olvasókat.

Bővül a tanulók általános iskolában elsajátított irodalomelméleti fogalomtára, és új fogalmakat vezetnek be. Az új poétikai szótár hozzájárul a középiskolások elmélyültebb szövegértéséhez.

A tantervi javaslat szerint az általános gimnázium társadalmi‒nyelvi irányzatán az előirányzott 165 órából a tanárok 84 órát az irodalmi tartalmak feldolgozására, megerősítésére és rendszerezésére fordítanak. Némely irodalmi mű feldolgozása egy órát kíván, némely kettőt vagy hármat, ezért a tanár irányozza elő és tervezi meg a munka dinamikáját, beleértve a megértés különböző szintjeit, valamint az irodalmi tartalmak összekapcsolását a nyelvi tartalmakkal. Javasoljuk a különböző történelmi, kulturális és műfaji keretekből származó szövegek összehasonlító módon való interpretációját. A pedagógusnak külön figyelmet kellene szentelnie arra, hogy rámutasson a sokszínűségre, amely a nemzeti és a világirodalom kanonikus műveinek összefüggéseit és szövegközi kapcsolatait jellemzi (kortárs regény, drámai szöveg; film, rajzfilm, képregény, színházi előadás, történelmi-művelődési tartalmak a televízióban és a világhálón stb.)

Fontos, hogy a tanár ismertesse a tanulókkal a tantárgy tervét, a tanítási egységeket és a munkamódszert. Felhívja a diákok figyelmét annak fontosságára, hogy tervszerűen és idejében felkészüljenek az irodalmi művek feldolgozására (az irodalmi mű olvasása és értelmezése, tankönyvek, elsődleges és másodlagos források használata az irodalmi művek interpretációjához).

Az irodalmi művek értelmezése során az élményközpontú irodalomtanítás megvalósatása a tanár célja, a motiváltságot kreatív előkészítő feladatokkal éri el. A pedagógus a javasolt projekttevékenységek során önálló kutatómunkára serkenti tanulóit.

A feldolgozás szintjei. Egy irodalmi mű értelmezése differenciáltan, különböző szinteken való feldolgozás révén valósítható meg (ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás).

Tevékenységek a tanórán. Az irodalmi jelenségeket és fogalmakat a tervezett irodalmi művek kapcsán dolgozzuk fel. A közvetlen munkában a megfelelő felvilágosító, logikai és egyéb sajátos módszereket alkalmazzuk. A módszer kiválasztása, valamint az elméleti és gyakorlati eljárások egységének érvényesítése kulcsfontosságú az irodalomtanítás sikeressége szempontjából; az irodalomelméleti vonatkozásokat konkrét művészi alkotások segítségével közelítjük meg.

Az olvasói/olvasási kompetenciák fejlesztése. A tanulókat felkészítik az olvasás minden formájának és módjának aktív alkalmazására (élményszerző, felfedező, kifejező és interpretatív, felolvasás, jegyzetelés, néma olvasás), de elsősorban a figyelmes, élvezetes és értő olvasásra, a kritikus szemléletmódra.

Az irodalmi mű értelmezéséhez kapcsolódó alkotótevékenység. Az olvasás mint elsőrangú alkotótevékenység érvényesül a tanítási-tanulási folyamatban, ám a tanárnak az olvasáshoz kapcsolódó egyéb alkotótevékenységre is fókuszálnia kell. Általa bővül a tanulók érdeklődése az irodalom, az irodalmi művek és szerzők iránt, elmélyül és kiegészül az olvasói érdeklődés, és tovább tökéletesednek az olvasói kompetenciák. Az alkotótevékenység lehet szóbeli produkció (beszédgyakorlatok, viták, beszélgetések, monológok, versmondás és szónoklat), írásbeli produkció (esszé, fogalmazás, házi feladat írása, kreatív feladatlapok) és kombinált produkció (referátum, prezentáció, gondolattérképek).

A kötelezően feldolgozandó anyagot választható anyagként projekttémák (portfólió) egészítik ki. Ezek közül a tanár és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően választanak ki négyet (félévenként 2-2 téma kidolgozása). A projekttémák összekapcsolják az irodalmi törzsanyagot a kortárs irodalommal, más művészeti ágakkal, tudományterületekkel – interdiszciplináris és intermediális távlatokat nyitnak.

Értékelés – a tanulók előmenetelének értékelése folyamatos és rendszeres. Értékelni kell a tanuló tevékenységét az előkészítő szakaszban és az órán végzett munka során, részvételét a műértelmezésben, azt, hogy milyen gyakran jelentkezik, a felelet minőségét, álláspontjának eredetiségét és érvelését. Elismerést érdemelnek a másként gondolkodó és eltérő nézőpontokat képviselő tanulók. Értékelni kell a munkához való hozzáállást, a diákok egyéni képességét, valamint hogy elméleti ismereteiket a konkrét munkakörülmények között hogyan alkalmazzák. Az értékelés felöleli az írásbeli kifejezésmódot is (házi feladatok konkrét irodalmi művek kapcsán; évente legfeljebb hat házi feladat, projektek és portfolió). Értékelés céljából tervezhetünk tudásfelmérőket és témazáró ellenőrzéseket is.

A tanulók négy írásbeli dolgozatot írnak a tanév folyamán.

TERÜLET: KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRA

Helyesírás és gyakorlati nyelvhelyesség

A helyesírás ismeretének előnyei. A helyesírás szerepe a jelentés kialakításában. A feledésbe merülő helyesírási, nyelvhelyességi szabályaink tudatosítása: az elválasztás, az -e kérdőszócska használata, a minttel alkotott szerkezetek egyeztetése. A legújabb változások a helyesírási szabályzatban.

Könyv-, könyvtár- és internetismeret

Bibliográfia, szakirodalom-, forrásjegyzék készítése. Hivatkozásmódok elsajátítása és alkalmazása.

Szövegértés, szövegalkotás, szövegmondás

Beszélgetés, vita az identitástudat/regionális identitás meghatározó jegyeiről: irodalom, zene, történelem, szülőföld, család, családi hagyomány, magyarság – európaiság – kisebbségi lét, nyelvi, kulturális, kulináris, mentalitásbeli idegenségtapasztalat. Vitaindítóul szolgálhat: Csík Mónika: Vonat, kávé, miegymás, Tóbiás Krisztián: vasjani, Terék Anna: külFÖLD, Fehér Ferenc: Éjjel a vágóhíd-soron, Péterfy Gergely: Kitömött barbár (a 7. fejezet vége: Kazinczy apjával a Grabenen), Ady, Kassák, Illyés Gyula Párizs-élménye.

Disputa az anyanyelv megtartásának esélyeiről, a nyelvbe oltott identitás témájáról. Motiváló kérdésfölvetések: Pampuska vagy fánk? Rica vagy szotyi? Burekot vagy bureket? Inspiráló irodalmi alkotások: pl. Füst Milán: A magyarokhoz, Fehér Ferenc: Nyelv és varázs, Faludy György: Óda a magyar nyelvhez, Kányádi Sándor: Noé bárkája felé, Jobbágy Károly: Fuldokló anyanyelvem, Petőcz András: WWW.OSSZIAN.ÉNEK.HU. Vita a magyar származású, idegen nyelven író alkotók besorolásáról, a műveikben megnyilatkozó identitásélményről: pl. Melinda Nadj Abonji: Galambok röppennek föl.

A készségfejlesztés komplexmegvalósulása, intermediális, interdiszciplináris vonatkozások beépítése. Az anyanyelv megtartásának esélyeiről szervezett vitát glossza, esszé, kisértekezés megírása követheti. Az identitást tematizáló modul jegyében irodalmi alkotások, kiállítás, iskolaújság, irodalmi műsor, poszter, videófilm készülhet, kirándulás is megvalósulhat. Különös gondot fordítunk a vajdasági szerzők alkotásokból készült irodalmi összeállítások igényességére, a tiszta beszédre, a mondatfonetikai eszközök helyes alkalmazására.

Jeles szónoki beszédek értelmezése, az ünnepi beszéd jegyeinek fölismerése, majd alkalmazása: párhuzamos szerkesztés, ismétléstípusok, tételmondat bizonyításának sajátos eszközei: pl. negatív festés – pozitív végkicsengés. Irányadó példa lehet: Esterházy Péter: Más így. (Búcsúbeszéd Weöres Sándor temetésén). A beszédek előadása és megvitatása összekapcsolja a szövegértési, szövegalkotási és szövegmondási tevékenységet.

Disputa a csavargás természetéről, az országútnak mint labirintusrendszernek a szimbolikájáról, a szabadság és rend viszonyáról, az önmegvalósítás és önpusztítás határairól, a témát taglaló irodalmi alkotásokról, a tematikát intermediális, interdiszciplináris keretbe helyező filmekről, zenei alkotásokról. (Megvitatásra kerülhet a beat- és hippinemzedék eszmerendszere: pl. Hobo dalai, a Hair musical, Allen Ginsberg: Üvöltés, Jack Kerouac: Az úton, Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról (a regény és a belőle készült musical, a kultikussá vált dalok). A vitát alkotómunka követi: vallomások a saját fesztivál- vagy labirintusélményeinkről.

Szövegalkotás

A nyelvi ismeretekhez, nyelvtörténethez tartozó modulokhoz beszámolók, előadások, esszék, kisértekezések, a tanulók közös projektumai készülhetnek el. A diákok a couleur locale jegyében vallomásokat, esszéket írhatnak a kedvenc zugukról, terükről, kedvenc irodalmi alkotásaikról. Párhuzamos történetek/álomképek írása egy-egy megélt élményhez különböző szempontok, generációs látásmódok/felfogásbeli különbségek ütköztetésével (mintegy az Iskola a határon kétszólamú beszédmódját követve).

Esszéírás, kreatív írásgyakorlatok. Esszéírás inspiráló szövegrészletek, képek, filmrészletek hatására, megkezdett szövegek folytatása, különböző bekezdéstípusok alkalmazása. Szövegértési feladatok kiegészítése vagy előkészítése kétszólamú szövegek írása révén – pármunkában. A külön-külön írt szövegek ütköztetése, összefésülése.

A MEGVALÓSÍTÁS MÓDJA, SEGÉDESZKÖZEI

A szövegalkotásnál hozadékkal jár a szakirodalmi anyag felhasználása: Samu Ágnes: Kreatív írás. Az ötlettől a kész írásműig. A fogalmazás tanítása másképp, Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Bíró Yvette: Marie-Genevieve Ripeau: Egy akt felöltöztetése. Petres Csizmadia Gabriella interneten is föllehető dolgozata: Élményszerű szövegértés, szövegértelmezés és szövegalkotás.

Projektumi munka. A tanár ismerve tanulói képességeit és érdeklődési körét maga dönt a munkaformákról, projektumokról. A nyelvi ismereteknél a tanár felébreszti az érdeklődést a dialektus, szociolektus, digilektus kérdésköre iránt (névadási, köszönési szokások, kontaktusváltozatok, az internet, a blogok hatása, vélemény- és ízlésformáló ereje), vitát gerjeszt az alulstilizált, ironikus, értékszkeptikus magas irodalom és az internet által terjesztett giccs összefüggéseiről. Ennek nyomán szociolingvisztikai alapvetésű tudományos munka indulhat be. Eredményként gyűjtemények, esszék, értekezések születhetnek meg. (A munkák készítésekor fölhasználható a nyelvi ismereteknél feltüntetett szakirodalom is.)

Az identitástematika nyomán a munka felölelheti a családfakutatást, népköltészeti alkotások gyűjtését (szólások, közmondások, anekdoták), néprajzi értékeink (ünnepek, az ünnep díszletei, viselet, népi vallásosság, népi építészet), kultikus emlékeink (középkori építészeti alkotások, szecessziós építészetünk) megismerését, bemutatatását, a hagyományban, közösségi kultúrában betöltött szerepének méltatását. A fesztiválok, táborok mint közösségformáló társadalmi események, (kör)interjú készítése egy-egy rendezvény kapcsán.

Az intertextualitás nyelvemlékeinkhez kötődő nyelvi megnyilvánulási formái: Ajánlott szövegek: Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd, Márai Sándor: Halotti beszéd, Weöres Sándor: Mária siralma, Utassy József: Választ világomtul, Tóth Krisztina: Vogymuk, A világ minden országa stb.

Fordításelemzéshez ajánlott az újrafordított művek részleteinek elemzése, nyelvi-stilisztikai-nyelvváltozatbeli szempontok figyelembevételével: William Shakespeare: Hamlet, Romeo és Júlia, Albert Camus: A közöny/ Az idegen, William Golding: A Legyek Ura, J. D. Salinger: Zabhegyező/Rozsban a fogó. Természetesen vita is fűződhet hozzá, szükséges-e az új fordítás, a művek rövidítése, mit nyújt a művek újraírása/”átvezetése” (pl. Zalán Tibor: Bánk bán) stb.

Összesen: 32 óra

A gimnáziumi anyanyelvi oktatásban egyaránt fontos az írott szövegek alkotásához és befogadásához szükséges készségek és a szóbeli anyanyelvi kommunikációs kompetenciák fejlesztése. A kommunikációs kultúra fejlesztése különféle módszerekkel és technikákkal folyamatosan jelen vagy a magyarórán.

A gimnázium negyedik osztálya számára készült program az Kommunikációs kultúra területén úgy szerveződik, hogy négy jártasság megszerzését feltételezi. Produktív jártasságok: az írás és beszéd, a befogadói jártasságok: a meghallgatás és az olvasás. Az írásbeli dolgozat írásának előkészületei: az írásbeli dolgozat írása és javítása összesen 16 órát igényel, négyet-négyet minden írásbelire.

Az írásbeli dolgozatok előkészületei folyamatos tevékenységet jelentenek és nem korlátozódnak csupán egy órára (az írásbeli fogalmazás előtt).

Az értő olvasás jártasságához tartozik az irodalmi és más típusú szövegek olvasása, miközben a tanuló felismeri az explicite és implicite adott információkat ezekben a szövegekben és felfedezi az ok-okozati összefüggéseket a tartalmi elemek között.

Az eredményközpontú fogalmazástanítást ötvözzük a folyamatközpontú megközelítéssel, amelyben a hangsúly a fogalmazás végső produktumáról az írás folyamatára helyeződik át (a tanulók megtervezhetik, javíthatják, újraírhatják írásukat). A fogalmazáscím megadása helyett/mellett közöljük a tanulókkal a szöveg célját, a címzettet és a kommunikációs helyzetet is! Alkalmazzuk a kreatív írást mint a különféle műfajokban való alkotás szabályait bemutató, az irodalmi alkotást előkészítő folyamatot! A kreatív írás erősíti az önbizalmat, fejleszti a problémamegoldó készséget, lehetőséget ad a szövegalkotás játékos keretek közé helyezésére, retorikai, stilisztikai problémák megvitatására, új kommunikációs felületetek (blog, honlap, internetes médiumok) kipróbálására.

A szöveg- vagy szövegrészalkotás gyakorlására kiválasztott anyagot a szövegműfajok sokszínűsége jellemezze, az anyanyelvi órákon elbeszélő, magyarázó (tudományos okfejtések, érvelések, definíciók, kommentárok) és dokumentum típusú (grafikonok, menetrendek, táblázatok, térképek, ábrák, használati utasítások, kérdőívek, nyomtatványok, szabályzatok stb.) szövegeken végezzenek a tanulók különféle műveleteket (elemzés, átalakítás, kiegészítés)! Kapjanak helyet az anyanyelvi órán a fiatalok szubkultúráját erősen meghatározó populáris narratívák, a populáris kultúra elemei is!

A kulcskompetenciákat, a tanulói aktivitást jelentős mértékben elősegítő módszerekkel fejleszthetjük. A mindennapi életben használható kommunikációs kompetenciák megszerzését, a produktív anyanyelvi tudást a tanulók életközeli szituációkba helyezése, gyakorlatközeli feladatok megoldása segíti. Az önálló tanulás képességét könyvtárhasználati ismeretekkel, nyomtatott és virtuális szótárak, kézikönyvek használatának megtanításával fejleszthetjük. A tanulók szerteágazó, sokirányú fejlesztésében a múzeumpedagógiai foglalkozások is segíthetnek. A múzeumlátogatás során (az iskolán kívül) valós szituációkba kerülnek a diákok, a tanár kiegészítheti, színesebbé teheti a tananyagot, lehetőség adódik egy téma sokoldalú, komplex feldolgozására, konkrét nevelési, oktatási és képzési célok megvalósítására.

A nyelv és a kommunikációs kultúra tanítása-tanulása az irodalomtanítással való tantárgyi egységben történik.

A nyelvi tartalmak feldolgozásakor javasolt:

– felismerni a nyelvi jelenségeket a megfelelő példákban, a tanulók nyelvérzékére való támaszkodás mellett;

– a helyesírási szabályok alkalmazása;

– gyakorlás;

– táblázatok használata;

– rajzok, sémák, grafikonok kidolgozása és olvasása;

– a tanulók szoktatása és biztatása, hogy használják a nyelvi kézikönyveket, szótárakat, lexikonokat és kifejezések szótárait.

III. A TANÍTÁS ÉS TANULÁS FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

A standard, szummatív (összegző-lezáró) értékelés (általában a tanulási folyamatok vagy annak egy-egy szakaszának lezárásakor kerül alkalmazásra, standardizált mérőeszközökkel ‒ írásbeli és szóbeli tudásfelmérő, esszé, tesztek ‒ végzik, és kampányszerű és osztályzatorientált tanulást eredményez a tanulóknál) mellett, amely még mindig dominál oktatási rendszerünkben, az oktatáshoz való korszerű hozzáállás megköveteli más értékelési módok, például a formatív (alakító-segítő) értékelés bevezetését is – a tanulási folyamatra vonatkozóan ad átfogó minősítést a tanulók teljesítményéről, kompetenciái fejlődéséről. Az ilyen jellegű értkelés információt nyújt a tanárnak és a tanulónak is egyaránt arról, milyen kompetenciákat fejlesztett ki, melyeket kevésbé, és a tanítás során használt módszerek hatékonyságáról is visszajelzéseket kap a tanár. A formatív értékelés folyamán a tanár különféle technikák alkalmazásával (portfóliók, feljegyzések, tanulói naplók, visszajelzések, megbeszélések, kérdések, rávezetés, tanulói önértékelés, társak értékelése, csoportmegbeszélés, követelmény minták, példatárak alkalmazása, diagnosztikus teszt stb.) adatokat gyűjt a tanuló teljesítményéről. A formatív értékelés eredményét a tanítási ciklus végén szummatív módon – osztályzattal is ki kell mutatni. Az ilyen osztályzatnak akkor van értelme, ha magában foglalja a tanuló minden teljesítményét, ha a tanuló rendszeres figyelemmel kísérésen alapul, kialakítása objektív és professzionális.

A tervezés, megvalósítás, figyelemmel kísérés és értékelés a tanári hivatás részét képezi. Fontos, hogy a tanuló teljesítményének figyelemmel kísérése mellett a tanár folyamatosan kövesse és értékelje a tanítási-tanulási folyamatot, saját magát és a munkáját. Az önértékelés a köznevelési rendszer minőségének javítását szolgálja: mindazt, ami hatékonynak és megfelelőnek bizonyult, a pedagógus használni fogja a tanítási gyakorlatban, ami kevésbé hatékony vagy nem vezetett eredményhez, azt fejlesztenie kell.

TÁRSADALMI‒NYELVI IRÁNYZAT

Osztály

Negyedik

Évi óraszám

165 óra (5 óra hetente)

Tudásszabványok2

KIMENET

A negyedik osztály elvégzését követően a diák képes lesz a következőkre:

TEMATIKUS EGYSÉGEK

és kulcsfogalmak

2.MNY.1.1.1. Ismeri a nyelvet mint jelrendszert. Tisztában van a nyelv és a gondolkodáskapcsolatával, a verbális és a nem verbális kommunikáció fogalmával. Ismeri a közlésfolyamat (kommunikáció) tényezőit (feladó, vevő, csatorna, kód, üzenet, téma, kontextus, beszédhelyzet, valóságháttér, zaj), funkcióit.

2.MNY.1.1.3. Tisztában van vele, hogy a nyelv változó rendszer. Ismeri a nyelv rétegződését, társadalmi és táji tagolódását. Ismeri a norma fogalmát, a nyelvhasználat alapvető szabályait. El tudja helyezni a magyar nyelvet a világ nyelvei között. Megnevezi első nyelvemlékeinket, és ismeri keletkezésük időpontját.

2.MNY.1.1.9. Ismeri a szöveg meghatározó jegyeit, a szöveg felépítését. Meg tudja határozni a rövid terjedelmű szövegek alkotóelemeit (téma, cím, tagolás, bekezdések). Felismeri a szövegösszetartó erőt, a kapcsolóelemeket. Megismerkedik az írott és beszélt szövegtípusokkal. Felismeri az elbeszélő, leíró, érvelő szövegtípusokat (kommunikációs funkció szerinti felosztásban). Megismeri a hivatalos nyelvhasználat szövegtípusait: kérvény, levél, önéletrajz, motivációs levél.

2.MNY.1.2.4. Ismeri és megnevezi a tantervben előirányzott irodalmi műveket és alkotóik munkásságának jellemzőit, továbbá az irodalmi korszakok legfontosabb tartalmi-formai jellemzőit. Képes röviden megfogalmazni az irodalmi mű szövegvilágának témáját, jellemzőit és fő motívumait, megnevezi a mű főszereplőit. Intermediális (pl. képzőművészeti, zenei, színházi, filmművészeti), illetve interdiszciplináris jellemzőket ismer fel és nevez meg a tantervben előirányzott irodalmi szövegben.

2.MNY.1.2.5. A tantervben előirányzott irodalmi szöveg nyomán egyszerű következtetést fogalmaz meg szépirodalmi és nem szépirodalmi példákra hivatkozva, szóhasználatába beépíti az olvasott szöveg fogalomrendszerét. Megismerkedik a magyar nemzeti kultúra kialakulásának folyamatával és intézményeivel. Tiszteletet mutat a nemzeti irodalom és kultúra értékei és más népek kultúrája iránt. Felismeri és megnevezi a magyar nemzeti és kulturális elemeket a művekben.

– tudatossá válnak a különféle kommunikációs helyzetekben alkalmazandó magatartásformák, a nyelvi megnyilatkozás követelményei, a más kultúrákkal való kapcsolattartás fontossága és sajátságai;

‒ a szövegalkotás fázisainak az ismeretében különféle szövegfajtákat alkot;

‒ kialakulnak a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvváltozat követelményeihez igazodó megnyilatkozásformák;

‒ megismeri a hatékony kommunikáció követelményeit;

biztosan alkalmazza az érvelés technikáját;

‒ megismeri a verbális és nonverbális kommunikáció eszköztárát;

‒ a tananyaggal, a mindennapi élet kérdéseivel kapcsolatos vitákban világos, ok-okozati viszonyra, példákra, ellentételezésre, analógiára stb. épülően érvel;

‒ az érvelés technikájának biztonságos alkalmazásával különféle beszédhelyzetekben alkalmazandó szövegeket hoz létre;

‒ alkalmazza a verbális és nonverbális kommunikáció eszköztárát;

‒ képes a problémamegoldó gondolkodásra, a gondolatok önálló megfogalmazására, önálló ítélethozatalra;

‒ ismeri a nyelvi rendszer szintjeit, sajátosságait;

‒ egységben szemléli a nyelvi szintekkel kapcsolatos ismereteket;

‒ folyamatosan gazdagítja a szókincsét;

‒ korrelációt állít fel az anyanyelv és az idegen nyelvek között;

elemzési készségek birtokában az anyanyelv morfológiai rendszerét biztonsággal kezeli.

‒ felismeri a hivatalos és publicisztikai szövegek stílusjegyeit, és ismeretei birokában képes megfelelő stílusú közéleti jellegű és publicisztikai szövegtípusokat létrehozni.

NYELVI ISMERETEK

Általános nyelvi ismeretek

Retorika és kommunikáció

A modern nyelvészet irányai

A magyar nyelv története napjainkig

Interdiszciplináris kapcsolatok: Nyelv és irodalom

2.MNY.1.2.6. Különbséget tesz az ugyanazt vagy hasonló témát, karaktereket és eseményeket feldolgozó szépirodalmi és nem szépirodalmi szöveg között. Megérti a rövidebb, egyszerűbb irodalmi és nem irodalmi szövegeket és parafrázisukat. Felismeri a keresett információkat a nem szépirodalmi szövegben.

2.MNY.1.3.1. Érthetően és folyékonyan beszél, tiszteletben tartja a köznyelvi normát; kulturáltnyelvi magatartás jellemzi (meghallgatja és tiszteletben tartja mások véleményét, saját gondolatait a beszédhelyzetnek megfelelően fejti ki), betartja az internetes kommunikáció illemszabályait; folyékonyan és érthetően olvas fel szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegeket; kifejezően, szöveghűen mond el rövidebb szövegrészleteket, memoritereket. A tananyaggal, a mindennapi élettel kapcsolatos megnyilatkozásaiban a megfelelő szó- és nyelvhasználatra törekszik az alkalomhoz, helyzethez, beszédtársakhoz és témához igazodva, valamint ügyel a nem nyelvi kifejezőeszközök (testtartás, arcjáték, gesztikuláció) használatára. Figyelmesen és értőn hallgatja a közepes nehézségű fejtegetést (pl. előadást) nyelvi, irodalmi és művelődési témákról; előadásközben tud jegyzetelni.

2.MNY.1.3.4. Szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaiban alkalmazza a nyelvi, nyelvhelyességi szabályokat, és tiszteletben tartja a nyelvváltozatok közötti kódváltás szükségességét. Szövegalkotáskor különválasztja a szöveg részeit, címet és alcímeket ad, tud idézni. Az érettségi dolgozatot a szakdolgozatok alkotásának szabályai szerint írja (lábjegyzeteket használ, tartalomjegyzéket és bibliográfiát készít). Magánjellegű és hivatalos levelet ír, gyakrabban használtmindennapi hivatalos szövegfajtákat (önéletrajzot, kérvényt, fellebbezést, igénylést, hirdetést) fogalmaz. Ki tudja tölteni a különböző űrlapokat és formanyomtatványokat. Rendezett, olvasható írásképe van.

2.MNY.2.1.1. Különbséget tesz a beszéd és írás jellemzői között. Ismeri az írás kialakulásának történetét. Ismeri a közlésfolyamat funkcióit (tájékoztató, ábrázoló, ismertető, felhívó, poétikai, értelmező, kapcsolattartó, metanyelvi). Tud a kommunikációs zavarok forrásairól, a közlésnehézségeiről. Ismeri a kommunikáció megvalósulási formáit (én-kommunikáció, személyközi, csoportos és tömegkommunikáció). Megismeri a tömegkommunikáció jellemzőit, szocializáló és véleményformáló hatását.

2.MNY.2.1.2. Megismerkedik a tömegkommunikáció új eszközeivel, az írott és elektronikus sajtóműfajaival: hír, tudósítás, interjú, riport, karcolat, recenzió stb. Ismeri a szóbeli kommunikációs folyamat szakaszait, és alkalmazza a megfelelő hozzájuk kötődő nyelvi formákat: kapcsolatfelvétel (köszönés, bemutatkozás, bemutatás, megszólítás), a kapcsolat tartása, lezárása. Felismeri, megnevezi és megalkotja az alapvető szövegtípusokat (elbeszélő, leíró, érvelő). Megismerkedik a szónoki beszéd fölépítésével.

2.MNY.2.1.3. Ismeri, megfogalmazza, alkalmazza a norma, a köznyelv alapvető szabályait.

Tisztában van a regionális köznyelv jellemzőivel, használati tereivel. Tud a szókészlet változásáról: felismeri az új szavakat a mai nyelvhasználatban. Felismeri a különböző nyelvváltozatok nyelvi jellemzőit. Tisztában van a csoportnyelvek, az új (internetes) nyelvi létmódok jellemzőivel. Ismeri a magyar nyelv eredetét. Fel tudja vázolni a finnugor nyelvcsaládot. Fel tudja vázolni a magyar írásbeliség kialakulásának rövid történetét.

2.MNY.2.1.8. Képes érvelő szóbeli és írásbeli szövegtípusok létrehozására: hozzászólás, esszé, kisértekezés. Felismeri a szöveg szerkezeti elemeit, a cím, a téma és a tételmondat kapcsolatát. Felismeri és megnevezi a szöveg kapcsolóelemeit (grammatikai és jelentéstani elemek). Ismeretei vannak az írásképről és helyesírásról mint stíluseszközről.

2.MNY.3.1.1. Ismereteket szerez a modern nyelvészet eredményeiről. Megismerkedik a nyelvészet határtudományaival. Ismereteit interdiszciplináris kontextusba helyezi. Ismereteket szerez a határon túli régiók nyelvhasználatáról. Ismeri a kétnyelvűség problematikáját, a közismert interferenciajelenségeket.

2.MNY.3.1.2. Megismerkedik a beszédfajtákkal (törvényszéki – védő- és vádbeszéd, tanácsadó, alkalmi beszéd stb.). Ismeri a tudományos szövegek nyelvi jellemzőit. Tudatosan él az írott és elektronikus sajtó műfajaival: cikk, vezércikk, kommentár, glossza, tárca, kritika, blogbejegyzés stb.

– megismeri a 19. és 20. századi európai ember világértését, kulturális törekvéseit, szellemi mozgalmait, a korszakra jellemző gondolkodás irodalmi változatait;

‒ megismeri és érti a modernitás korélményét és szellemi mozgalmait;

‒ megismeri a kor kiemelkedő művelődéstörténeti, művészettörténeti és irodalmi jelenségeit, opusait;

19 ‒ megismeri a 19. és 20. századi magyar irodalom európai összefüggéseit, társadalomtörténeti vonatkozásait;

‒ megismeri a 19. és 20. század irodalmának alakulástörténeti összefüggéseit, megérti a művészeti irányzatok és műfajok létformáját;

‒ megismeri és olvassa a 19. és 20. század európai és magyar irodalom jelenségeit, opusait, műalkotásait;

‒ érti az irodalmi beszédmódokat, felismeri a poétikai sajátosságokat;

‒ jártas az irodalmi szövegek értelmezésében és elemzésében;

‒ felismeri az interdiszciplináris és -textuális kapcsolatokat;

IRODALMI ISMERETEK

Portrék a magyar irodalomból

Világirodalom a 20. és 21. században

Dráma és színház

Látásmódok – egyén – közösség

Posztmodern és kortárs irodalom

Az irodalom határterületei

‒ elsajátítja a helyes kiejtés szabályait, a kulturált nyelvi megnyilatkozás eszköztárát. írásbeli és szóbeli megnyilvánulását igényesség, választékosság jellemzi;

‒ pozitív viszonyt alakít ki a helyesíráshoz és nyelvműveléshez;

‒ tudatosítja

a fontosabb helyesírási szabályokat, a megismert helyesírási szabályokat alkalmazza, használja a helyesírási kézikönyveket;

‒ elsajátítja a szóbeli és írásbeli beszámoló, a kisértekezés, a felszólalás, a kiselőadás és a prezentációk szerkesztését, kifejezőeszközeit, stiláris követelményeit;

‒ különféle típusú szövegeket alkot és ért;

‒ képes önálló értelmezések kialakítására;

‒ elsajátítja az elbeszélés, a leírás, a párbeszéd, a jellemzés, a képi/metaforikus beszéd formáit;

‒ tud vázlatot készíteni, jegyzetelni, helyesen megjelölni a forrást és idézni;

‒ ismeri a meghívó, a levél, az önéletrajz, a kérvény normatív formáit;

‒ kialakul nála a kritikai attitűd;

‒ felismeri a többnyelvűség hagyományát és lehetőségeit, képes az interkulturális kommunikációra;

‒ képes az eredeti magyar szöveg és idegen nyelvű fordításának összevetésére;‒ képes az önálló információszerzésre és

-feldolgozásra beleértve az új digitális információforrások felhasználását is;

KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRA

Helyesírás és gyakorlati nyelvhelyesség

Könyv-, könyvtár- és internetismeret

Szövegértés, szövegalkotás, szövegmondás

2.MNY.3.1.3. Ismeri a dialektus, szociolektus, digilektus fogalmát. Ismeri a tájszavak felosztását. Képes a magyar nyelv eredetének átfogó bemutatására. Ismeri és be tudja mutatni a nyelvrokonság bizonyítékait. Képes bemutatni első nyelvemlékeink tartalmi-nyelvi jellemzőit. Ismeretekkel rendelkezik a legjelesebb őshazakutatókkal, finnugristákkal, nyelvújítókkal, nyelvészekkel, nyelvi folyóiratokkal kapcsolatban.

2.MNY.3.1.7. Ismeri a szövegtípusok osztályozásnak szempontjait (a kommunikáció funkciója, színtere, a stílusrétegek, a kommunikáció fajtája szerint). Felismeri, megnevezi és tudatosan alkalmazza a szöveg grammatikai és jelentéstani kapcsolóelemeit. Megismerkedik a téma és réma fogalmával. Ügyel az egyes szövegtípusok szerkezeti-stilisztikai jellemzőinek helyes alkalmazására. Tisztában van a mondatformák stilisztikai szerepével.

2.MNY.1.2.1. Felismeri a tantervben előírt alapművek címét és szerzőjét, és néhány jeles alkotó életpályáját; felismeri az irodalmi mű jellemző vonásait; meghatározza az irodalmi mű témáját, fő motívumait és szereplőit, összefoglalja, reprodukálja a cselekményt.

2.MNY.1.2.3. Különbséget tesz az epikus közlés alapformái, az elbeszélés, a leírás és a dialógus között. Meg tudja állapítani a cselekmény helyét és idejét. Felismeri az idézetet. Felismeri a költői jelzőt, megszemélyesítést, ismétlést, költői kérdést.

2.MNY.2.2.2. A tantervben előirányzott irodalmi műben vagy annak részletében felismeri és felsorolja a lírai, epikai és drámai műnem sajátosságait, és megkülönbözteti az alapvető irodalmi műfajokat, amelyekhez ezek a művek tartoznak. Felismeri az alábbi műfajokat: életrajz, önéletrajz, napló, útleírás, emlékirat és a tudományos-ismeretterjesztő szövegek. Megnevezi a következő műfajok jellemzőit: ekloga, episztola, planctus, zsoltár; paraniesis, pikareszk-, eszme-, fejlődés-, tudat-, lélekábrázoló, utópikus, fantasztikus, társadalmi, dokumentumregény; antik, reneszánsz, klasszicista, epikus, abszurd dráma. Felismeri az átmeneti műfajokat (mesedráma, drámai költemény, filozófiai dráma, prózavers, tragikomédia).

2.MNY.2.2.5. Önállóan elemzi az irodalmi alkotásokhoz fűződő társadalmi kérdéseket, és érvekkel támasztja alá véleményét. Felismeri a különböző irodalmi művek, korszakok, stílusirányzatok közötti összefüggéseket. Felfedezi és megnevezi az irodalmi művek közötti intertextuális és interdiszciplináris kapcsolatokat. Érti és értékeli az irodalom és más művészetek közötti összefüggéseket.

2.MNY.2.2.6. Önállóan választ olvasmányt a korosztályának megfelelő irodalom köréből. Olvasói kíváncsiságot mutat, érti, milyen jelentősége van az olvasásnak a maga műveltsége és tudása fejlesztésében. Hosszabb terjedelmű egyszerűbb nyelvű és szerkezetű irodalmi és nem irodalmi szövegrészletet sokrétűen értelmez. Megnevezi és ismereteire hivatkozva elemzi a különböző irodalmi műveket: műfaji, nyelvi és kulturális szempontok, valamint a nemzeti jellemzők (népi kultúra, művelődéstörténet, néphagyomány stb.) szerint.

2.MNY.2.2.7. Különbséget tesz a mű parafrazeálása és elemzése között. Meg tudja különböztetni az irodalmi alkotásokról szóló népszerűsítő szöveget az értékteremtést előnyben részesítő szakszövegtől. Kiemeli és felsorolja a művek alapadatait, megfogalmazza annak fabuláját, olvasmányairól olvasónaplót, vlogot, beszámolót készít.

2.MNY.2.3.3. Megérti a hosszabb, egyszerűbb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegeket: bemutatja a szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek, jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseit, felismeri a lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeit. Képes a szövegek közötti kapcsolatok felismerésére és értelmezé­sére (pl. téma, szereplők, motívumok, utalások).

2.MNY.3.2.1. Fejlett olvasási kultúrája van, az irodalmi mű olvasása élményt jelent számára. Az olvasás révén gyarapítja tudását, szókincsét, fejleszti érvelési készségét, ki tudja fejteni véleményét, meg tudja védeni álláspontját. Tudatosan alkalmazza az irodalomelméleti fogalmakat. Képes irodalmi és nem irodalmi fogalmak meghatározására. Ismeri a már korábbiakon túl a drámai, epikai, lírai, az alteritás, ambivalens, anticipáció, epigon, filológia, kánon, profán fogalmak jelentését stb.

2.MNY.3.2.2. Képes a különböző közepes összetettségű irodalmi művek műfaji, tematikai, motivikus, nyelvi-stilisztikai összevetésére. Megkülönbözteti és részletek alapján értelmezi az átmeneti irodalmi műfajokat. Fejlett érvelő technikával fogalmazza meg megállapításait a szövegről.

2.MNY.3.2.4. Az irodalmi műveket intermediális és interdiszciplináris kontextusba helyezve értelmezi: megnevezi és véleményt alkot az irodalmi mű más művészeti ágakkal és tudományterületekkel fennálló kapcsolatáról.

2.MNY.3.2.5. Olvasmányai, illetve fordítások révén és más népekkel való kapcsolata során gyarapítja interkulturális ismereteit. Párhuzamot von a klasszikus és a kortárs irodalmi alkotások tematikai, stilisztikai, motivikus, formai sajátosságai között, önállóan fedez fel közöttük intertextuális összefüggéseket.

2.MNY.3.2.8. Ajánlást fogalmaz meg irodalmi művekhez, és megindokolja a választását.

2.MNY.1.1.4. Ismeri helyesírásunk alapelveit. Ismeri a beszédhangok keletkezésének módját. Ismeri a mássalhangzók és magánhangzók rendszerét. Megkülönbözteti a magánhangzókat időtartam (rövid és hosszú) és a nyelv vízszintes mozgása szerint (mély és magas magánhangzók). Ismeri, megnevezi és alkalmazza a hangrend és a magánhangzó-illeszkedés törvényét. Ismeri a mássalhangzók időtartam és zöngésség szerinti fölosztását. Ismeri, megnevezi, elemzi a mássalhangzók hangtani változásainak egyszerűbb eseteit. Pontosan jelöli a magánhangzók és mássalhangzók időtartamát a közismert szavakban. A hangkapcsolatokat helyesen jelöli a mássalhangzó-változások esetében.

2.MNY.1.3.8. Információszerzéshez nyomtatott forrásokat használ (szótárakat, lexikonokat, helyesírási szabályzatot), megismerkedik az elektronikus adatgyűjtéssel (elektronikus folyóirat, honlapok stb.) is. Megkülönbözteti egymástól az egyszerűbb médiaszövegeket, és felismeri bennük a sajátos módszereket, technikákat és a kifejezési módokat. Felméri a médiaszövegek pozitív és negatív hatásait, tisztában van az elektronikus kommunikáció és az információ-megosztás nyújtotta lehetőségekkel, felismeri a bennük rejlő esetleges veszélyeket. Különbséget tesz a valóságos és a virtuális világ között.

2.MNY.2.3.1. Hosszabb, egyszerű beszélt vagy írott nyelvi szöveg megalkotásakor sajátvéleményének, álláspontjának pontos, árnyalt tolmácsolására törekszik. Helytáll a kommunikáció különböző közéleti színterein, közönség előtt beszél nyelvi, irodalmi és művelődési témákról. Álláspontját hitelesen képviseli, ugyanakkor tiszteli a sajátjától eltérő véleményeket; szóbeli közlései során alkalmazkodik a kommunikációs folyamat tényezőihez, céljához, és figyelembe veszi a különböző szövegműfajok, stílusrétegek sajátosságait. Kifejezően olvas szépirodalmi szövegeket, illetve a mindennapi kommunikációban a mondat- és szövegfonetikai eszközök (hangerő, hangmagasság, hangszín, tempó, szünet, hangsúly, hanglejtés) ismeretének birtokában hozza létre produkcióját. Képes hosszabb szövegrészletek, memoriterek szöveghű, értelmesen tagolt és kifejező előadására. Törekszik a megfelelő artikulációra, a kiejtés egyéni sajátosságainak fejlesztésére és tudatos használatára. Hosszabb nyelvi, irodalmi és művelődési témákról szóló előadásokon aktív, értő közönség, kérdéseket tesz fel.

2.MNY.2.3.2. Hosszabb, egyszerű beszélt és írott szöveget alkot az elbeszélő, leíró és érvelő közlésmódot alkalmazva. Véleménycserében, vitában pontosságra, érzékletességre és a lényeg kiemelésére törekszik, megfelelő kitérőket tesz, érdekes részleteket és megfelelő példákat választ. Felismeri a humort az irodalmi művekben, és megfelelő módon alkalmazza azt saját szövegeiben. Pontosan megfogalmazza az irodalmi mű vagy más művészi alkotás keltette hangulatot, élményt, véleményt, álláspontot. Röviden összefoglal hosszabb, egyszerű szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegeket.

2.MNY.2.3.5. Kritikai szemlélettel viszonyul a hosszabb, egyszerű szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekhez (felméri, hogy a szöveg különböző formai-stilisztikai jellegzetességei mennyire befolyásolják a megértését; felismeri az intertextualitást; a nyelv és irodalom tananyagának feldolgozására szolgáló szövegben megvizsgálja a szerkesztettséget, koherenciát,információtartalmat stb.); érvekkel támasztja alá véleményét; megnevezi információinak forrását.

2.MNY.2.3.6. Képes a hagyományos és az új médiumokban fellelhető információk keresésére,értékelésére, rendszerezésére és bemutatására; a rendelkezésre álló információk értékelése soránkritikai és reflektív szemlélet jellemzi; az internet alapú szolgáltatásokat (vitafórumokat,elektronikus levelezést stb.) megfelelően használja; önállóan felfedezi a médiaszövegekhatáskeltésre, figyelemfelhívásra, befolyásolásra szolgáló eszközeit.

2.MNY.3.3.2. Megvitat összetett nyelvi, irodalmi és művelődési témákat; véleményt formál a szépirodalmi szövegek értékeiről, valamint a nem szépirodalmi szövegek rendeltetéséről és értékeiről; magabiztosan alkalmazza az erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmakat.

2.MNY.3.3.3. Szakszövegeket, prezentációkat, publicisztikai műfajú írásokat és irodalmi szövegeket a szövegalkotás állomásainak a figyelembevételével, a beszédhelyzetnek, a műfajnak megfelelő stílusban, a szövegösszefüggést biztosító elemek alkalmazásával alkotja meg és adja elő.

2.MNY.3.3.5. Kritikai szemlélettel viszonyul az összetettebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekhez (felméri, mennyire sikeresen közvetíti a szöveg az információkat, észreveszi, melyadatok hiányoznak; megvizsgálja, a felsorakoztatott érvek megalapozzák-e a szöveg legfőbb állításait; ellenőrzi az információk hitelességét stb.). Véleményének kifejtésében érett érvelő technika érvényesül.

2.MNY.3.3.6. Felméri a stilisztikai eljárásokat a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegben; összehasonlítja két (vagy több) összetett szöveg stilisztikai eljárásait. Értelmezi szerepüket az említett típusú szövegek esztétikai és jelentésbeli jellegzetességeinek megvalósításában.

2.MNY.3.3.7. Tisztában van a nyomtatott és elektronikus források szerepével és lehetőségeivel amegbízható és érvényes információk keresésében. Széleskörűen kihasználja az on-linekommunikáció (vitafórumok, elektronikus levelezés, videokonferencia stb.) lehetőségeit. Rövid, egyszerű médiaszöveget hoz létre.

2 A tudásszabványok az általános középiskolai oktatás befejezéséig valósulnak meg. Ugyanazon tudásszabvány (vagy valamelyik része) több alkalommal is aktiválódik a tanév során, illetőleg a középfokú oktatás befejezéséig, azonban különböző kimenetek kapcsán. Ez az eljárás biztosítja az egyéni tanulói teljesítmény mind magasabb szintű megvalósulását, a tanulók ismeretei, készségei és képességei viszont ily módon folyamatosan új szemszögből szemlélhetőkké, megszilárdíthatókká, bővíthetőkké és rendszerezhetőkké válnak.

A Magyar nyelv és irodalom tantárgy és az általa felölelt területek bonyolultsága folytán fontos, hogy a középfokú oktatás mind a négy éve folyamán fokozatosan valamennyi tudásszabvány megvalósítása sorra kerüljön, azzal, hogy egyes tudásszabványok valamely kimenethez konkrétabban is kötődnek.

ÚTMUTATÓ A PROGRAM DIDAKTIKAI-METODIKAI MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ

I. A TANÍTÁS ÉS A TANULÁS TERVEZÉSE

A Magyar nyelv és irodalom tanításának és tanulásának hozzá kell járulnia az alkotói és kutatói szellem kialakulásához, amely lehetővé teszi a tanulók tudásának gyarapítását, funkcionális készségeik fejlesztését, mindezt pedig alkalmazni képesek továbbtanulásuk során, választott hivatásukban és a mindennapi életben. A tantárgy lehetővé teszi, hogy kialakítsák értékrendjüket, amely a nemzeti és a nemzetközi kulturális örökség megőrzéséhez szükséges, hogy felkészüljenek a multikulturális társadalomban való életre, hogy általános és tantárgyközi kompetenciákra tegyenek szert, amelyek relevánsak a közösség életében való aktív részvétel és az élethosszig tartó tanulás szempontjából.

A tanulók tudásának, képességeinek, jártasságának és álláspontjainak minősége és tartóssága sokban függ a tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott elvektől, formáktól, módszerektől és eszközöktől. Ezért a magyar nyelv és irodalom korszerű oktatása feltételezi, hogy a kimeneteket a tanulók fokozott gondolati tevékenységgel érik el, miközben tisztelik és méltányolják a didaktikai elveket (különösen: a tanulók tudatos tevékenységét, a tudományosságot, megfelelést, fokozatosságot, rendszerességet és nyilvánvalóságot), valamint azoknak az oktatási formáknak, módszereknek, eljárásoknak és eszközöknek az adekvát alkalmazását, amelyeknek az értékét megállapította és megerősítette a magyar nyelv és irodalom tanításának és tanulásának korszerű gyakorlata és módszertana (elsősorban: a munka szervezésének különböző módjai és a feldolgozandó tartalmaknak és a tanulók képességeinek megfelelő kommunikatív, logikai és szakmai (speciális) módszerek alkalmazása). A meghatározott oktatási formák, módszerek, eljárások és eszközök kiválasztása elsősorban attól függ, mely kimeneteket kell megvalósítani, és azoktól a tartalmaktól is, amelyek segítenek az előirányzott kimenetek megvalósításában.

Oktatási módszerek: előadás, magyarázat, elbeszélés, a tanulók kiselőadásai, megbeszélés, vita, szemléltetés, munkáltató módszer, projektmódszer, tanulási szerződés, kooperatív oktatási módszer, szimuláció, szerepjáték, játék, tanulmányi kirándulás, házi feladat.

Munkaformák: frontális munka, (differenciált) egyéni munka, párban folyó tanulás: páros munka (hasonló szinten levő tanulók oldanak meg közösen valamely feladatot) és tanulópár vagy tutorrendszerű tanulás (különböző szinten levő tanulók közötti tanulmányi kapcsolat), csoportmunka.

A magyar nyelv és irodalom oktatása és tanulása a tantárgy számára speciálisan kialakított tantermekben és kabinetekben folyik, amelyeknek a felszerelése összhangban kell, hogy legyen a gimnáziumi normákkal. Részben más iskolatermekben is tartható óra (iskolai könyvtár-médiatár, olvasóterem, audiovizuális terem stb.), az interneten és iskolán kívül (könyvtár, színház, múzeum, mozi, képtár stb.)

A magyar nyelv és irodalom oktatásában jóváhagyott tankönyvek és kézikönyvek használatosak, továbbá könyvtári-információs és informatikai anyagok, amelyek a tanulók szisztematikus felkészítését szolgálják. Célunk, hogy tanulóink önállóan használják az ismeretszerzés különböző forrásait az oktatásban és azon túl.

A nyelvi ismeretek, irodalmi ismeretek és kommunikációs kultúra területe egységes tantárgyat képez, áthatja és kiegészíti egymást. Emiatt a javasolt óraszám csupán keretszám (a nyelvi ismeretek területéé 38, az irodalomé 84, a kommunikációs kultúráé pedig 43). A tanítás-tanulás körültekintő tervezésével, amellyel el kell jutni mindhárom terület előirányzott kimeneteinek megvalósításához, a tanár maga fogja meghatározni az óraszámot, miközben figyelemmel kíséri a tanulók eredményeit.

A TANÍTÁS ÉS A TANULÁS MEGVALÓSÍTÁSA

A negyedikes nyelvtani és kommunikációs anyag a nyelvi, nyelvtörténeti ismeretek, a mai nyelvhasználat kutatása visszavezet bennünket alapvető kérdéseinkhez, nyelv és társadalom, a kultúra, az identitás, a hagyomány, a tolerancia, a humanitás, a szabadság elévülhetetlen értékeihez. A diákok a tananyag ismétlése, bővítése során az együttműködés, a kreativitás jegyében elmélyülhetnek a kutatómunkában, tájékozódhatnak a szakirodalomban.

A világirodalmi és magyar irodalmi kontúrok mellett a vajdasági irodalom tanulmányozása, a regionális identitástudat jegyeinek a föltérképezése természetes igényként hozza magával az irodalmi, néprajzi, képzőművészeti anyag iránti érdeklődés felkeltését és kielégítést. Gondot fordítunk az önkifejezés minden nyelvi, irodalmi formájára, a szép magyar beszéd fejlesztésére, az új beszédmódok természetének a megismerésére, elhelyezésére a nyelvtörténeti kontextusban.

TERÜLET: NYELVI ISMERETEK

Általános nyelvi ismeretek (7 óra)

(A korábban tanultak ismétlése és kiegészítése)

A jel tudománya. Az írásbeli és szóbeli kommunikáció történetének állomásai: A beszéd és írás megváltozott szerepe, formája: az írott-beszélt nyelv, nyelvváltozatok és írásváltozatok. Nyelv és ember. Nyelvi és társadalmi identitás, nyelvi, etnikai, földrajzi hovatartozás. Nyelvszokás és nyelvi eszmény. Normatív nyelvváltozat, nyelvjárások. A nyelvművelés megváltozott szerepe, lehetősége és fórumai. Nyelvi babonák és tabuk.

Retorika és kommunikáció (11 óra)

Kommunikáció a változó korokban. Digilektus és internetkommunikáció. Nyelvi illemtan. Netikett.

A diskurzus elemzése és követelményei: Társalgási maximák: mennyiség, minőség, relevancia (világosság), mód (szabatosság).

Társalgási manőverek: Nyitás (Bocsánat, hogy zavarom…), ellenőrzésekbeszéd közben (Tud követni? Úgy érti, hogy…), témaváltás (Hogy el ne felejtsem…), a téma befejezése (Elgondolkodtató, nem?), befejezés (Jót beszélgettünk.)

Retorikai eszközök: Ismétléstípusok: előismétlés (anafora), végismétlés (epifora), kezdő-záró ismétlés, haladó ismétlés. Logosz-pátosz-ethosz, vagyis az értelmi, érzelmi/gyönyörködtető, erkölcsi természetű beszélői szándékok működtetése a szónoklatban.

A modern nyelvészet irányai (7 óra)

A nyelvészet és határtudományai: a szemiotika, pszicholingvisztika, szociolingvisztika alapfogalmai, nyelvészeti kutatásokat/irodalmi értelmezést segítő vonatkozásai. Az antropológiai nyelvészet hozadéka.

Pszicholingvisztika. Lélek és beszéd: A nyelvhasználat pszichológiai meghatározói. A gyermeknyelv. Beszéd és beszédészlelés, artikulációs nehézségek, beszédhibák, nyelvi diszfunkció (diszgráfia, diszlexia).

Szociolingvisztika. Ember és társadalom kapcsolata. A nyelvhasználat szociológiai meghatározói. Dialektus és szociolektus. A nyelvi változás okai, folyamata. Egyéni és társadalmi nyelv. Generációs és osztálykülönbségek. Nyelvváltozatok, kontaktusváltozatok. Szándékolt és öntudatlan regionalizmusok mint identitásjelző tényezők.

A magyar nyelv története napjainkig (8 óra)

(Az előző években tanult nyelvtörténeti anyag összefoglalása és kiteljesítése)

Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, areális kapcsolatai (a latin nyelv hatásától az angol nyelvi befolyásig). A magyar nyelv történeti korszakai. A nyelvújítási mozgalom. Nyelvemlékek: szórványemlékek, szövegemlékek kódexek, bibliafordítások. Az európai nyelvcsaládok.

A mai magyar nyelv. Egységesülés és szétfejlődés a magyar nyelvben. A határon túli magyarok nyelvhasználata. A regionális köznyelv. Az anyanyelv megtartásának esélyei. Kétnyelvűség és nyelvcsere. Nyelv és emberi jogok. A nyelvi tervezés. Nyelvpolitika.

Interdiszciplináris kapcsolatok: Nyelv és irodalom (5 óra)

Változó nyelv – újrafordított irodalmi alkotások. A szövegköziség tettenérése mai szövegekben: nyelvi-szemantikai szempontok. Az intertextualitás típusai: a szó szerinti idézés, az átlényegülés, a montázs. Nyelvi játék, játék a nyelvvel, a nyelv fölértékelődött szerepe.

A MEGVALÓSÍTÁS MÓDJA, SEGÉDESZKÖZEI

A mai anyanyelvtanítás a nyelvi és irodalmi ismeretek egységére törekszik. A nyelvi ismeretek tanításakor ennek a jegyében szervezzük meg a munkát, és választjuk ki a projektumi feladatokat, ami a kommunikációs kultúra feladatainak a megvalósítása során meg is hozhatja a gyümölcsét, teret enged a diákok önálló kutatási kedvének, önkifejezési szándékának.

Projektmunka vagy portfólió (javaslatok):

Viták a nyelvrokonságról.

Nyelvemlékeink sorsa (pl. Ómagyar Mária-siralom, Jókai-kódex).

Neológiai kurjantások – A nyelvújítás szóalkotásmódjai.

Reklámok és mémek jelrendszere.

A digilektus jellemzői, beszélt nyelvi vonatkozásai.

A diákszleng új forrásai.

Az antiközmondások tanulságai.

Jelbeszéd az életünk.

A jelnyelvek.

(A felajánlott tervek közül a tanár egyet választ.)

Hasznosan forgatható szakirodalom

A mai nyelvhasználat, nyelvi illemtan, nyelvváltozatok, a nyelvszokás és nyelvművelés kapcsolata témához Nádasdy Ádám Modern Talking című nyelvi kérdéseket feszegető internetes rovatának írásai. Hárompercesek a nyelvről, Hajnali hárompercesek a nyelvről. Papp György (szerk.): Mi ilyen nyelvben élünk. A vajdasági magyar nyelvhasználat rétegei, mintái, állományi, változási jellemzői. Vukov Raffai Éva: Az örökíró, a hémijszka, és ami körülöttük van. Az e-nyelv.hu internetes tanácsadó. A Magyar Szó Üveggolyó mellékletének Piros ceruza című rovata. A digilektus tanításához, tanulmányozásához: Veszelszki Ágnes (interneten elérhető) írásai: A digilektus beszélt nyelvi jellemzői, Érzelemkifejezési módok a digitális kommunikációban: emotikonok és reakciógifek, Digilektus és Netszótár. Nyelvtörténeti ismereteink kibővítéséhez: Ruffy Péter: Bujdosó nyelvemlékeink. A tihanyi alapítólevéltől a Bori noteszig. Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótárának internetes kiadása. Modern nyelvészeti ismereteink oktatáshoz: Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Jelbeszéd az életünk. Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Általános nyelvészeti összefoglaló: David Crystal: A nyelv enciklopédiája. Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Digitális Tankönyvtár.

Összesen: 38 óra

TERÜLET: IRODALMI ISMERETEK

A gimnázium negyedik osztályos tanterve hat irodalmi témakört tartalmaz, amely összhangban áll az előírt kimenetekkel és tudásszabványokkal, ugyanakkor befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítást irányoz elő.

Portrék a magyar irodalomból

- József Attila: Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben: pl. Tiszta szívvel, Klárisok, Kései sirató, Reménytelenül, Nem én kiáltok, Thomas Mann üdvözlése, A Dunánál, Elégia, Óda, Eszmélet, Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen…, Szabad-ötletek jegyzéke (részletek), Curriculum vitae. József Attila-paródiák és intertextuális mozgások (Születésnapomra és átírásai. Petri György: A delphoi jós hamiscsődöt jelent). A mai befogadás szempontjai. Világirodalmi horizontok József Attila vonatkozásában. Kapcsolata az avantgárddal. József Attila-kultusz (íróportrék és fotók).

- Radnóti Miklós művei: pl. Nem tudhatom, Tétova óda, Bájoló, Hetedik ecloga, Erőltetett menet. Razglednicák. Az ekloga mint műfaj: az Első ecloga. Részletek az Ikrek havából. Részletek Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni naplóiból. Radnóti Miklós fordításai.

- Weöres Sándor: pl. A teljesség felé (részletek), A vers születése (részlet), A magyar etűdök (részlet), Rongyszőnyeg (részlet), Valse Triste. Psyché és filmes adaptációi. Groteszk: Majomország. A Bóbita kötet kiemelése. Megzenésített versek.

- Pilinszky János: pl. Harbach 1944, Ravensbrücki passió, Négysoros, Ne félj, Apokrif. Az utolsó korszak rövid versei: Kráter. Beszélgetések Sheryl Suttonnal. Mándy Iván: Pilinszky. Kányádi Sándor: Elmaradt találkozás Pilinszky Jánossal. Tolnai Ottó: Pilinszky kiskanala. Filmes és színházi kapcsolatok.

- Ottlik Géza: Próza (részlet). Iskola a határon. Az Iskola a határon világirodalmi távlatai. Esterházy Péter: Zakóink legtitkosabb szerkezete. Musil és Ottlik.

Projektmunka vagy portfólió (javaslatok):

- Anyakép, az anya hiánya, szülőkomplexus az irodalomban

- A szerelem különböző formái az irodalomban

- (Katona)iskola-narratívák

- Iskolai élet filmen és irodalomban (hatalmi harcok és viszonyok)

- József Attila költészete és a pszichoanalízis

- Zeneiség és költészet

Világirodalom a 20. és 21. században

- Franz Kafka: Átváltozás, A per (részlet, kiemelni: A törvény kapujában)

- Albert Camus: Közöny (Az idegen). Sziszüphosz mítosza.

- Az egzisztencializmus hatása az irodalomra.

- Gabriel Garcia Marquez: Száz év magány (részlet).

- George Orwell: 1984.

- Hermann Hesse: Demian.

- Bohumil Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok (részlet), Sörgyári capriccio (részlet).

- Mihail Bulgakov: Mester és Margarita (részlet).

- Danilo Kiš: A holtak enciklopédiája (egy választható szöveg).

- Borges: A tükör és a maszk, Homokkönyv.

- A beatirodalom – ellenkultúra: pl. Jack Kerouac: Az úton (részlet), Ginsberg: Üvöltés, Hobo zenei földolgozásai, Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról (részlet).

- Egy tanulmány feldolgozása, bevezetés a szakszövegek olvasásába: pl. Mészöly Miklós Camus-esszéje, A világosság romantikája, Estereházy Péter: A mi a bánat, Hózsa Éva: Trauma és irodalom – A tékozlás tünetei? (A mai vajdasági magyar próza és a perem-trauma kultúrája), Albert Camus: Remény és abszurdum Franz Kafka életművében, egy tanulmány a József Attila- szakirodalomból.

Projektmunka vagy portfólió (javaslatok):

- Zene és irodalom érintkezése. A szubkultúra fogalma. A performansz.

- Elbeszélés, játék és szimuláció a digitális médiában. A kézirattól a hipertextig. Linearitás és nemlinearitás. Transztextualitás és kibertextualitás.

- Internetes műfajok, közösségi oldalak, virtuális polc.

- A peremkultúra és emigránslét.

- 1956 a művészetekben.

- Az önéletrajz újabb tudományos megközelítései.

- A posztkolonializmus.

- Totalitárius rendszerek és disztópiák.

- A dalszöveg mint irodalom, az irodalom mint dalszöveg.

- A kortárs sikerkönyv: irodalom, film, sorozat.

Dráma és színház

Bertolt Brecht epikus színháza. Kurázsi mama és gyermekei. A brechti song (Koldusopera).

Az amerikai dráma útjai. Arthur Miller: Az ügynök halála.

A groteszk és az abszurd dráma: Örkény István: Tóték. Samuel Beckett: Godot-ra várva.

Térey János: Asztalizene – a kortárs „társalgási dráma”.

Projektmunka vagy portfólió (javaslatok):

- Vándormotívumok a drámában

- Parabola a színházban

- Az idegenség problémája a drámában

- A performansz

- A posztdramatikus dráma

- Híres magyar színművészek és rendezők

- Tasnádi István színháza

Látásmódok – egyén – közösség

- Szabó Lőrinc: Tájékoztatás a versciklusokról. pl. A huszonhatodik év, Tücsökzene; Az Egy álmai, Különbéke, Semmiért egészen.

- Déry Tibor regényvilága és novellái (informatív jelleggel): pl. Két asszony (részlet), Niki (részlet), Szerelem.

- Németh László esszéi és drámái: Szörnyetegtől a szentig – mitológiai vonatkozások. A minőség forradalma. Tanú.

- Illyés Gyula legalább két verse és prózája: pl. Puszták népe (részlet), Egy mondat a zsarnokságról, Petőfi Sándor, Beatrice apródjai, Kháron ladikján. Illyés Gyula hazafogalmának problemtizálása. Haza, a magasban.

- Mészöly Miklós és a térpoétika: Negyvenhat videoclip, Magasiskola (részlet) – a sólyom motívuma és a filmes adaptációk. Jelentés öt egérről.

- Mándy Iván novellisztikája: pl. Vízizene. Egy öreg boltos. A légyvadász. „A Mándy”-megközelítés.

Posztmodern és kortárs irodalom

- A posztmodern. Elméleti bevezető. Az eredetiség kérdése, intertextualitás, fragmentáltság, műfajkeveredés, digitalizálódás, stb. A medialitás elméleti pozíciói. Interdiszciplináris távlatnyitás.

- Tandori Dezső műfajai. A koan, haiku és a szonett. „A szó alibije”. „Képversei”. A hypertextualitás problémája Tandori kapcsán. Versei: pl. (1938 – ,) Halottas urna két füle E. E. Cummings magángyűjteményéből, „Albert Camus: Közöny”, Kafka – alig, A betlehemi istállóból egy kis jószág kinéz. A veréb és a játékmackó – Tandori magánmitológiájának szereplői. A Tandori versek képzőművészeti utalásai.

- Esterházy Péter. Bevezetés a szépirodalomba (részletek), a kötetkompozíció problémaköre. A posztmodern családregény: Harmonia caelestis (részletek). Csáth és Kosztolányi Esterházy opusában. Két esszé A szabadság nehéz mámora című kötetből.

- Nádas Péter: Évkönyv (részletek) A testpoétika és az önazonosság kérdésköre a Nádas-életműben. Nádas Péter és a fényképészet.

- Kertész Imre. A Sorstalanság mint önéletrajzi regény. A holokausztirodalom problémaköre. Camus és Kertész. Gályanapló (részletek).

- Szemelvények a kortárs magyar és határon túli irodalomból: Bodor Ádám: Sinistra körzet (részlet), Parti Nagy Lajos: Grafitnesz (részletek), Darvasi László: Virágzabálók (részlet), Krasznahorkai László: Sátántangó (részlet), Tóth Krisztina: Pixel (részletek), Tolnai Ottó: pl. árvacsáth (részletek), Kodály, egy áruházi novella, Domonkos István: Kormányeltörésben, Sziveri János: Bábel, Gion Nándor: Nem baleset lesz, Fenyvesi Ottó: Maximum Rock & Roll.

- Egy szemelvény a magyar irodalom legújabb műveiből (pl. Például: Háy János: A Gézagyerek, Krusovszky Dénes: A fiúk országa (részlet), Szabó T. Anna versei és novellái).

Projektmunka vagy portfólió (javaslatok):

- Esterházy-szótár

- Fociirodalom

- Duna-szövegek az irodalomban

- Fényképészet és irodalom

- A Symposion-nemzedék

- A farmernadrágos próza

- zEtna – Magazin a Vulkán alatt

- Fesztivalizáció, vajdasági vonatkozások

Az irodalom határterületei

- A magasművészet és a tömegkultúra viszonyának mai problémája. A szórakoztató irodalom hatása és vonzereje. Könyvsikerek, divatjelenségek. Elektronikus műfajok. A képregény.

Összesen: 84 óra

Házi olvasmányok:

Ottlik Géza: Iskola a határon

Kertész Imre: Sorstalanság

Kafka: Átváltozás

Camus: Közöny (Az idegen)

Samuel Beckett: Godot-ra várva

Ajánlott olvasmányok:

Végel László: Egy makró emlékiratai

Gion Nándor: Latroknak is játszott

Kontra Ferenc: Farkasok órája (részlet)

Lovas Ildikó: Kijárat az Adriára (részlet)

Nádas Péter. Egy családregény vége

Örkény István: Egyperces novellák

Brecht: Kurázsi mama és gyermekei

Salinger: Zabhegyező (Rozsban a fogó)

Gabriel García Marquez: Száz év magány

Mészöly Miklós: Az atléta halála vagy más regény

Szabó Magda: Az ajtó

Ernest Hemingway egy regénye/novellái: Akiért a harang szól/A Kilimandzsáró hava/Indián tábor

Egy aktuális vajdasági kötet

Memoriter: 1-1 szabadon választott vers József Attilától, Radnóti Miklóstól, Weöres Sándortól

Kulcsfogalmak/fogalmak és jelenségek:

abszurd (kibővítés, újraértelmezés), antropomorfizál, artikuláció, beatirodalom, bestseller, dekonstrukció, differenciáltság, diskurzus, diszkontinuitás, eklektikus, esztétikum (kibővítés, újraértelmezés), folytonosság, fonikus költészet, groteszk (kibővítés, újraértelmezés), improvizáció, interpretáció (kibővítés, újraértelmezés), irodalmi posztmodernség, irodalmiság, irónia (kibővítés, újraértelmezés), játékosság, képmás, konstrukció, kontextus, kontrapunkt, korszak és irányzat (kibővítés, újraértelmezés), kreatúra, kultúra (kibővítés, problematizálás), kulturális heterogenitás, látomás, lektűr, médium, megszemélyesítés (kibővítés, problematizálás), metafora (kibővítés, újraértelmezés, problematizálás), minimalizmus, modernség (kibővítés, problematizálás), műfaji dinamizmus, neoavantgárd, orfikusság, parabola, paradigma, pastiche, popkultúra, posztmodern, primitivizmus, provincializmus, redukció, referencia, sematizmus, spontaneitás, stílus (kibővítés, újraértelmezés), szellemtörténet, szenzibilitás, szimbólum (kibővítés, problematizálás), szimultán vers, szinopszis, tabu, tipológia, trópus, új megértésformák, uniformizálás, urbánus, utánzás (kibővítés, problematizálás) stb.

A már tanult fogalmak ismétlése, újradefiniálása.

A tanterv kísérletet tesz az irodalomtörténiség dominancijának megszüntetésére, az egyenes vonalú, irodalomtörténetre alapozott szerkezetből kitörési, kapcsolódási pontokat (linkeket) kínál más korok szerzői, művei, témái stb. felé.

A közös olvasmányok olvasására és a javasolt projektmunkák kidolgozására több időt kapnak a tanulók. Ezt a tanmenet készítésekor is figyelembe kell vennie a magyartanárnak, mert csak ily módon válhat hatékonnyá az olvasás, így nevelünk tudatos olvasókat.

Bővül a tanulók általános iskolában elsajátított irodalomelméleti fogalomtára, és új fogalmakat vezetnek be. Az új poétikai szótár hozzájárul a középiskolások elmélyültebb szövegértéséhez.

A tantervi javaslat szerint az általános gimnázium társadalmi‒nyelvi irányzatán az előirányzott 165 órából a tanárok 84 órát az irodalmi tartalmak feldolgozására, megerősítésére és rendszerezésére fordítanak. Némely irodalmi mű feldolgozása egy órát kíván, némely kettőt vagy hármat, ezért a tanár irányozza elő és tervezi meg a munka dinamikáját, beleértve a megértés különböző szintjeit, valamint az irodalmi tartalmak összekapcsolását a nyelvi tartalmakkal. Javasoljuk a különböző történelmi, kulturális és műfaji keretekből származó szövegek összehasonlító módon való interpretációját. A pedagógusnak külön figyelmet kellene szentelnie arra, hogy rámutasson a sokszínűségre, amely a nemzeti és a világirodalom kanonikus műveinek összefüggéseit és szövegközi kapcsolatait jellemzi (kortárs regény, drámai szöveg; film, rajzfilm, képregény, színházi előadás, történelmi-művelődési tartalmak a televízióban és a világhálón stb.)

Fontos, hogy a tanár ismertesse a tanulókkal a tantárgy tervét, a tanítási egységeket és a munkamódszert. Felhívja a diákok figyelmét annak fontosságára, hogy tervszerűen és idejében felkészüljenek az irodalmi művek feldolgozására (az irodalmi mű olvasása és értelmezése, tankönyvek, elsődleges és másodlagos források használata az irodalmi művek interpretációjához).

Az irodalmi művek értelmezése során az élményközpontú irodalomtanítás megvalósatása a tanár célja, a motiváltságot kreatív előkészítő feladatokkal éri el. A pedagógus a javasolt projekttevékenységek során önálló kutatómunkára serkenti tanulóit.

A feldolgozás szintjei. Egy irodalmi mű értelmezése differenciáltan, különböző szinteken való feldolgozás révén valósítható meg (ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás).

Tevékenységek a tanórán. Az irodalmi jelenségeket és fogalmakat a tervezett irodalmi művek kapcsán dolgozzuk fel. A közvetlen munkában a megfelelő felvilágosító, logikai és egyéb sajátos módszereket alkalmazzuk. A módszer kiválasztása, valamint az elméleti és gyakorlati eljárások egységének érvényesítése kulcsfontosságú az irodalomtanítás sikeressége szempontjából; az irodalomelméleti vonatkozásokat konkrét művészi alkotások segítségével közelítjük meg.

Az olvasói/olvasási kompetenciák fejlesztése. A tanulókat felkészítik az olvasás minden formájának és módjának aktív alkalmazására (élményszerző, felfedező, kifejező és interpretatív, felolvasás, jegyzetelés, néma olvasás), de elsősorban a figyelmes, élvezetes és értő olvasásra, a kritikus szemléletmódra.

Az irodalmi mű értelmezéséhez kapcsolódó alkotótevékenység. Az olvasás mint elsőrangú alkotótevékenység érvényesül a tanítási-tanulási folyamatban, ám a tanárnak az olvasáshoz kapcsolódó egyéb alkotótevékenységre is fókuszálnia kell. Általa bővül a tanulók érdeklődése az irodalom, az irodalmi művek és szerzők iránt, elmélyül és kiegészül az olvasói érdeklődés, és tovább tökéletesednek az olvasói kompetenciák. Az alkotótevékenység lehet szóbeli produkció (beszédgyakorlatok, viták, beszélgetések, monológok, versmondás és szónoklat), írásbeli produkció (esszé, fogalmazás, házi feladat írása, kreatív feladatlapok) és kombinált produkció (referátum, prezentáció, gondolattérképek).

A kötelezően feldolgozandó anyagot választható anyagként projekttémák (portfólió) egészítik ki. Ezek közül a tanár és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően választanak ki négyet (félévenként 2-2 téma kidolgozása). A projekttémák összekapcsolják az irodalmi törzsanyagot a kortárs irodalommal, más művészeti ágakkal, tudományterületekkel – interdiszciplináris és intermediális távlatokat nyitnak.

Értékelés – a tanulók előmenetelének értékelése folyamatos és rendszeres. Értékelni kell a tanuló tevékenységét az előkészítő szakaszban és az órán végzett munka során, részvételét a műértelmezésben, azt, hogy milyen gyakran jelentkezik, a felelet minőségét, álláspontjának eredetiségét és érvelését. Elismerést érdemelnek a másként gondolkodó és eltérő nézőpontokat képviselő tanulók. Értékelni kell a munkához való hozzáállást, a diákok egyéni képességét, valamint hogy elméleti ismereteiket a konkrét munkakörülmények között hogyan alkalmazzák. Az értékelés felöleli az írásbeli kifejezésmódot is (házi feladatok konkrét irodalmi művek kapcsán; évente legfeljebb hat házi feladat, projektek és portfolió). Értékelés céljából tervezhetünk tudásfelmérőket és témazáró ellenőrzéseket is.

A tanulók négy írásbeli dolgozatot írnak a tanév folyamán.

TERÜLET: KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRA

Helyesírás és gyakorlati nyelvhelyesség

A helyesírás ismeretének előnyei. A helyesírás szerepe a jelentés kialakításában. A feledésbe merülő helyesírási, nyelvhelyességi szabályaink tudatosítása: az elválasztás, az -e kérdőszócska használata, a minttel alkotott szerkezetek egyeztetése. A legújabb változások a helyesírási szabályzatban.

Könyv-, könyvtár- és internetismeret

Bibliográfia, szakirodalom-, forrásjegyzék készítése. Hivatkozásmódok elsajátítása és alkalmazása.

Szövegértés, szövegalkotás, szövegmondás

Beszélgetés, vita az identitástudat/regionális identitás meghatározó jegyeiről: irodalom, zene, történelem, szülőföld, család, családi hagyomány, magyarság – európaiság – kisebbségi lét, nyelvi, kulturális, kulináris, mentalitásbeli idegenségtapasztalat. Vitaindítóul szolgálhat: Csík Mónika: Vonat, kávé, miegymás, Tóbiás Krisztián: vasjani, Terék Anna: külFÖLD, Fehér Ferenc: Éjjel a vágóhíd-soron, Péterfy Gergely: Kitömött barbár (a 7. fejezet vége: Kazinczy apjával a Grabenen), Ady, Kassák, Illyés Gyula Párizs-élménye.

Disputa az anyanyelv megtartásának esélyeiről, a nyelvbe oltott identitás témájáról. Motiváló kérdésfölvetések: Pampuska vagy fánk? Rica vagy szotyi? Burekot vagy bureket? Inspiráló irodalmi alkotások: pl. Füst Milán: A magyarokhoz, Fehér Ferenc: Nyelv és varázs, Faludy György: Óda a magyar nyelvhez, Kányádi Sándor: Noé bárkája felé, Jobbágy Károly: Fuldokló anyanyelvem, Petőcz András: WWW.OSSZIAN.ÉNEK.HU. Vita a magyar származású, idegen nyelven író alkotók besorolásáról, a műveikben megnyilatkozó identitásélményről: pl. Melinda Nadj Abonji: Galambok röppennek föl.

A készségfejlesztés komplexmegvalósulása, intermediális, interdiszciplináris vonatkozások beépítése. Az anyanyelv megtartásának esélyeiről szervezett vitát glossza, esszé, kisértekezés megírása követheti. Az identitást tematizáló modul jegyében irodalmi alkotások, kiállítás, iskolaújság, irodalmi műsor, poszter, videófilm készülhet, kirándulás is megvalósulhat. Különös gondot fordítunk a vajdasági szerzők alkotásokból készült irodalmi összeállítások igényességére, a tiszta beszédre, a mondatfonetikai eszközök helyes alkalmazására.

Jeles szónoki beszédek értelmezése, az ünnepi beszéd jegyeinek fölismerése, majd alkalmazása: párhuzamos szerkesztés, ismétléstípusok, tételmondat bizonyításának sajátos eszközei: pl. negatív festés – pozitív végkicsengés. Irányadó példa lehet: Esterházy Péter: Más így. (Búcsúbeszéd Weöres Sándor temetésén). A beszédek előadása és megvitatása összekapcsolja a szövegértési, szövegalkotási és szövegmondási tevékenységet.

Disputa a csavargás természetéről, az országútnak mint labirintusrendszernek a szimbolikájáról, a szabadság és rend viszonyáról, az önmegvalósítás és önpusztítás határairól, a témát taglaló irodalmi alkotásokról, a tematikát intermediális, interdiszciplináris keretbe helyező filmekről, zenei alkotásokról. (Megvitatásra kerülhet a beat- és hippinemzedék eszmerendszere: pl. Hobo dalai, a Hair musical, Allen Ginsberg: Üvöltés, Jack Kerouac: Az úton, Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról (a regény és a belőle készült musical, a kultikussá vált dalok). A vitát alkotómunka követi: vallomások a saját fesztivál- vagy labirintusélményeinkről.

Szövegalkotás

A nyelvi ismeretekhez, nyelvtörténethez tartozó modulokhoz beszámolók, előadások, esszék, kisértekezések, a tanulók közös projektumai készülhetnek el. A diákok a couleur locale jegyében vallomásokat, esszéket írhatnak a kedvenc zugukról, terükről, kedvenc irodalmi alkotásaikról. Párhuzamos történetek/álomképek írása egy-egy megélt élményhez különböző szempontok, generációs látásmódok/felfogásbeli különbségek ütköztetésével (mintegy az Iskola a határon kétszólamú beszédmódját követve).

Esszéírás, kreatív írásgyakorlatok.

Esszéírás inspiráló szövegrészletek, képek, filmrészletek hatására, megkezdett szövegek folytatása, különböző bekezdéstípusok alkalmazása. Szövegértési feladatok kiegészítése vagy előkészítése kétszólamú szövegek írása révén – pármunkában. A külön-külön írt szövegek ütköztetése, összefésülése.

A MEGVALÓSÍTÁS MÓDJA, SEGÉDESZKÖZEI

A szövegalkotásnál hozadékkal jár a szakirodalmi anyag felhasználása: Samu Ágnes: Kreatív írás. Az ötlettől a kész írásműig. A fogalmazás tanítása másképp, Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Bíró Yvette: Marie-Genevieve Ripeau: Egy akt felöltöztetése. Petres Csizmadia Gabriella interneten is föllehető dolgozata: Élményszerű szövegértés, szövegértelmezés és szövegalkotás.

Projektumi munka. A tanár ismerve tanulói képességeit és érdeklődési körét maga dönt a munkaformákról, projektumokról. A nyelvi ismereteknél a tanár felébreszti az érdeklődést a dialektus, szociolektus, digilektus kérdésköre iránt (névadási, köszönési szokások, kontaktusváltozatok, az internet, a blogok hatása, vélemény- és ízlésformáló ereje), vitát gerjeszt az alulstilizált, ironikus, értékszkeptikus magas irodalom és az internet által terjesztett giccs összefüggéseiről. Ennek nyomán szociolingvisztikai alapvetésű tudományos munka indulhat be. Eredményként gyűjtemények, esszék, értekezések születhetnek meg. (A munkák készítésekor fölhasználható a nyelvi ismereteknél feltüntetett szakirodalom is.)

Az identitástematika nyomán a munka felölelheti a családfakutatást, népköltészeti alkotások gyűjtését (szólások, közmondások, anekdoták), néprajzi értékeink (ünnepek, az ünnep díszletei, viselet, népi vallásosság, népi építészet), kultikus emlékeink (középkori építészeti alkotások, szecessziós építészetünk) megismerését, bemutatatását, a hagyományban, közösségi kultúrában betöltött szerepének méltatását. A fesztiválok, táborok mint közösségformáló társadalmi események, (kör)interjú készítése egy-egy rendezvény kapcsán.

Az intertextualitás nyelvemlékeinkhez kötődő nyelvi megnyilvánulási formái: Ajánlott szövegek: Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd, Márai Sándor: Halotti beszéd, Weöres Sándor: Mária siralma, Utassy József: Választ világomtul, Tóth Krisztina: Vogymuk, A világ minden országa stb.

Fordításelemzéshez ajánlott az újrafordított művek részleteinek elemzése, nyelvi-stilisztikai-nyelvváltozatbeli szempontok figyelembevételével: William Shakespeare: Hamlet, Romeo és Júlia, Albert Camus: A közöny/ Az idegen, William Golding: A Legyek Ura, J. D. Salinger: Zabhegyező/Rozsban a fogó. Természetesen vita is fűződhet hozzá, szükséges-e az új fordítás, a művek rövidítése, mit nyújt a művek újraírása/”átvezetése” (pl. Zalán Tibor: Bánk bán) stb.

Összesen: 43 óra

A gimnáziumi anyanyelvi oktatásban egyaránt fontos az írott szövegek alkotásához és befogadásához szükséges készségek és a szóbeli anyanyelvi kommunikációs kompetenciák fejlesztése. A kommunikációs kultúra fejlesztése különféle módszerekkel és technikákkal folyamatosan jelen vagy a magyarórán.

A gimnázium negyedik osztálya számára készült program az Kommunikációs kultúra területén úgy szerveződik, hogy négy jártasság megszerzését feltételezi. Produktív jártasságok: az írás és beszéd, a befogadói jártasságok: a meghallgatás és az olvasás. Az írásbeli dolgozat írásának előkészületei: az írásbeli dolgozat írása és javítása összesen 16 órát igényel, négyet-négyet minden írásbelire.

Az írásbeli dolgozatok előkészületei folyamatos tevékenységet jelentenek és nem korlátozódnak csupán egy órára (az írásbeli fogalmazás előtt).

Az értő olvasás jártasságához tartozik az irodalmi és más típusú szövegek olvasása, miközben a tanuló felismeri az explicite és implicite adott információkat ezekben a szövegekben és felfedezi az ok-okozati összefüggéseket a tartalmi elemek között.

Az eredményközpontú fogalmazástanítást ötvözzük a folyamatközpontú megközelítéssel, amelyben a hangsúly a fogalmazás végső produktumáról az írás folyamatára helyeződik át (a tanulók megtervezhetik, javíthatják, újraírhatják írásukat). A fogalmazáscím megadása helyett/mellett közöljük a tanulókkal a szöveg célját, a címzettet és a kommunikációs helyzetet is! Alkalmazzuk a kreatív írást mint a különféle műfajokban való alkotás szabályait bemutató, az irodalmi alkotást előkészítő folyamatot! A kreatív írás erősíti az önbizalmat, fejleszti a problémamegoldó készséget, lehetőséget ad a szövegalkotás játékos keretek közé helyezésére, retorikai, stilisztikai problémák megvitatására, új kommunikációs felületetek (blog, honlap, internetes médiumok) kipróbálására.

A szöveg- vagy szövegrészalkotás gyakorlására kiválasztott anyagot a szövegműfajok sokszínűsége jellemezze, az anyanyelvi órákon elbeszélő, magyarázó (tudományos okfejtések, érvelések, definíciók, kommentárok) és dokumentum típusú (grafikonok, menetrendek, táblázatok, térképek, ábrák, használati utasítások, kérdőívek, nyomtatványok, szabályzatok stb.) szövegeken végezzenek a tanulók különféle műveleteket (elemzés, átalakítás, kiegészítés)! Kapjanak helyet az anyanyelvi órán a fiatalok szubkultúráját erősen meghatározó populáris narratívák, a populáris kultúra elemei is!

A kulcskompetenciákat, a tanulói aktivitást jelentős mértékben elősegítő módszerekkel fejleszthetjük. A mindennapi életben használható kommunikációs kompetenciák megszerzését, a produktív anyanyelvi tudást a tanulók életközeli szituációkba helyezése, gyakorlatközeli feladatok megoldása segíti. Az önálló tanulás képességét könyvtárhasználati ismeretekkel, nyomtatott és virtuális szótárak, kézikönyvek használatának megtanításával fejleszthetjük. A tanulók szerteágazó, sokirányú fejlesztésében a múzeumpedagógiai foglalkozások is segíthetnek. A múzeumlátogatás során (az iskolán kívül) valós szituációkba kerülnek a diákok, a tanár kiegészítheti, színesebbé teheti a tananyagot, lehetőség adódik egy téma sokoldalú, komplex feldolgozására, konkrét nevelési, oktatási és képzési célok megvalósítására.

A nyelv és a kommunikációs kultúra tanítása-tanulása az irodalomtanítással való tantárgyi egységben történik.

A nyelvi tartalmak feldolgozásakor javasolt:

– felismerni a nyelvi jelenségeket a megfelelő példákban, a tanulók nyelvérzékére való támaszkodás mellett;

– a helyesírási szabályok alkalmazása;

– gyakorlás;

– táblázatok használata;

– rajzok, sémák, grafikonok kidolgozása és olvasása;

– a tanulók szoktatása és biztatása, hogy használják a nyelvi kézikönyveket, szótárakat, lexikonokat és kifejezések szótárait.

III. A TANÍTÁS ÉS TANULÁS FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

A standard, szummatív (összegző-lezáró) értékelés (általában a tanulási folyamatok vagy annak egy-egy szakaszának lezárásakor kerül alkalmazásra, standardizált mérőeszközökkel ‒ írásbeli és szóbeli tudásfelmérő, esszé, tesztek ‒ végzik, és kampányszerű és osztályzatorientált tanulást eredményez a tanulóknál) mellett, amely még mindig dominál oktatási rendszerünkben, az oktatáshoz való korszerű hozzáállás megköveteli más értékelési módok, például a formatív (alakító-segítő) értékelés bevezetését is – a tanulási folyamatra vonatkozóan ad átfogó minősítést a tanulók teljesítményéről, kompetenciái fejlődéséről. Az ilyen jellegű értkelés információt nyújt a tanárnak és a tanulónak is egyaránt arról, milyen kompetenciákat fejlesztett ki, melyeket kevésbé, és a tanítás során használt módszerek hatékonyságáról is visszajelzéseket kap a tanár. A formatív értékelés folyamán a tanár különféle technikák alkalmazásával (portfóliók, feljegyzések, tanulói naplók, visszajelzések, megbeszélések, kérdések, rávezetés, tanulói önértékelés, társak értékelése, csoportmegbeszélés, követelmény minták, példatárak alkalmazása, diagnosztikus teszt stb.) adatokat gyűjt a tanuló teljesítményéről. A formatív értékelés eredményét a tanítási ciklus végén szummatív módon – osztályzattal is ki kell mutatni. Az ilyen osztályzatnak akkor van értelme, ha magában foglalja a tanuló minden teljesítményét, ha a tanuló rendszeres figyelemmel kísérésen alapul, kialakítása objektív és professzionális.

A tervezés, megvalósítás, figyelemmel kísérés és értékelés a tanári hivatás részét képezi. Fontos, hogy a tanuló teljesítményének figyelemmel kísérése mellett a tanár folyamatosan kövesse és értékelje a tanítási-tanulási folyamatot, saját magát és a munkáját. Az önértékelés a köznevelési rendszer minőségének javítását szolgálja: mindazt, ami hatékonynak és megfelelőnek bizonyult, a pedagógus használni fogja a tanítási gyakorlatban, ami kevésbé hatékony vagy nem vezetett eredményhez, azt fejlesztenie kell.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI‒MATEMATIKAI IRÁNYZAT

Osztály

Negyedik

Évi óraszám

132 óra (4 óra hetente)

Tudásszabványok3

KIMENET

A negyedik osztály elvégzését követően a diák képes lesz a következőkre:

TEMATIKUS EGYSÉGEK

és kulcsfogalmak

2.MNY.1.1.1. Ismeri a nyelvet mint jelrendszert. Tisztában van a nyelv és a gondolkodáskapcsolatával, a verbális és a nem verbális kommunikáció fogalmával. Ismeri a közlésfolyamat (kommunikáció) tényezőit (feladó, vevő, csatorna, kód, üzenet, téma, kontextus, beszédhelyzet, valóságháttér, zaj), funkcióit.

2.MNY.1.1.3. Tisztában van vele, hogy a nyelv változó rendszer. Ismeri a nyelv rétegződését, társadalmi és táji tagolódását. Ismeri a norma fogalmát, a nyelvhasználat alapvető szabályait. El tudja helyezni a magyar nyelvet a világ nyelvei között. Megnevezi első nyelvemlékeinket, és ismeri keletkezésük időpontját.

2.MNY.1.1.9. Ismeri a szöveg meghatározó jegyeit, a szöveg felépítését. Meg tudja határozni a rövid terjedelmű szövegek alkotóelemeit (téma, cím, tagolás, bekezdések). Felismeri a szövegösszetartó erőt, a kapcsolóelemeket. Megismerkedik az írott és beszélt szövegtípusokkal. Felismeri az elbeszélő, leíró, érvelő szövegtípusokat (kommunikációs funkció szerinti felosztásban). Megismeri a hivatalos nyelvhasználat szövegtípusait: kérvény, levél, önéletrajz, motivációs levél.

2.MNY.1.2.4. Ismeri és megnevezi a tantervben előirányzott irodalmi műveket és alkotóik munkásságának jellemzőit, továbbá az irodalmi korszakok legfontosabb tartalmi-formai jellemzőit. Képes röviden megfogalmazni az irodalmi mű szövegvilágának témáját, jellemzőit és fő motívumait, megnevezi a mű főszereplőit. Intermediális (pl. képzőművészeti, zenei, színházi, filmművészeti), illetve interdiszciplináris jellemzőket ismer fel és nevez meg a tantervben előirányzott irodalmi szövegben.

2.MNY.1.2.5. A tantervben előirányzott irodalmi szöveg nyomán egyszerű következtetést fogalmaz meg szépirodalmi és nem szépirodalmi példákra hivatkozva, szóhasználatába beépíti az olvasott szöveg fogalomrendszerét. Megismerkedik a magyar nemzeti kultúra kialakulásának folyamatával és intézményeivel. Tiszteletet mutat a nemzeti irodalom és kultúra értékei és más népek kultúrája iránt. Felismeri és megnevezi a magyar nemzeti és kulturális elemeket a művekben.

2.MNY.1.2.6. Különbséget tesz az ugyanazt vagy hasonló témát, karaktereket és eseményeket feldolgozó szépirodalmi és nem szépirodalmi szöveg között. Megérti a rövidebb, egyszerűbb irodalmi és nem irodalmi szövegeket és parafrázisukat. Felismeri a keresett információkat a nem szépirodalmi szövegben.

2.MNY.1.3.1. Érthetően és folyékonyan beszél, tiszteletben tartja a köznyelvi normát; kulturáltnyelvi magatartás jellemzi (meghallgatja és tiszteletben tartja mások véleményét, saját gondolatait a beszédhelyzetnek megfelelően fejti ki), betartja az internetes kommunikáció illemszabályait; folyékonyan és érthetően olvas fel szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegeket; kifejezően, szöveghűen mond el rövidebb szövegrészleteket, memoritereket. A tananyaggal, a mindennapi élettel kapcsolatos megnyilatkozásaiban a megfelelő szó- és nyelvhasználatra törekszik az alkalomhoz, helyzethez, beszédtársakhoz és témához igazodva, valamint ügyel a nem nyelvi kifejezőeszközök (testtartás, arcjáték, gesztikuláció) használatára. Figyelmesen és értőn hallgatja a közepes nehézségű fejtegetést (pl. előadást) nyelvi, irodalmi és művelődési témákról; előadásközben tud jegyzetelni.

– tudatossá válnak a különféle kommunikációs helyzetekben alkalmazandó magatartásformák, a nyelvi megnyilatkozás követelményei, a más kultúrákkal való kapcsolattartás fontossága és sajátságai;

‒ a szövegalkotás fázisainak az ismeretében különféle szövegfajtákat alkot;

‒ kialakulnak a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvváltozat követelményeihez igazodó megnyilatkozásformák;

‒ megismeri a hatékony kommunikáció követelményeit;

biztosan alkalmazza az érvelés technikáját;

‒ megismeri a verbális és nonverbális kommunikáció eszköztárát;

‒ a tananyaggal, a mindennapi élet kérdéseivel kapcsolatos vitákban világos, ok-okozati viszonyra, példákra, ellentételezésre, analógiára stb. épülően érvel;

‒ az érvelés technikájának biztonságos alkalmazásával különféle beszédhelyzetekben alkalmazandó szövegeket hoz létre;

‒ alkalmazza a verbális és nonverbális kommunikáció eszköztárát;

‒ képes a problémamegoldó gondolkodásra, a gondolatok önálló megfogalmazására, önálló ítélethozatalra;

‒ ismeri a nyelvi rendszer szintjeit, sajátosságait;

‒ egységben szemléli a nyelvi szintekkel kapcsolatos ismereteket;

‒ folyamatosan gazdagítja a szókincsét;

‒ korrelációt állít fel az anyanyelv és az idegen nyelvek között;

elemzési készségek birtokában az anyanyelv morfológiai rendszerét biztonsággal kezeli.

‒ felismeri a hivatalos és publicisztikai szövegek stílusjegyeit, és ismeretei birokában képes megfelelő stílusú közéleti jellegű és publicisztikai szövegtípusokat létrehozni.

NYELVI ISMERETEK

Általános nyelvi ismeretek

Retorika és kommunikáció

A modern nyelvészet irányai

A magyar nyelv története napjainkig

Interdiszciplináris kapcsolatok: Nyelv és irodalom

– megismeri a 19. és 20. századi európai ember világértését, kulturális törekvéseit, szellemi mozgalmait, a korszakra jellemző gondolkodás irodalmi változatait;

‒ megismeri és érti a modernitás korélményét és szellemi mozgalmait;

‒ megismeri a kor kiemelkedő művelődéstörténeti, művészettörténeti és irodalmi jelenségeit, opusait;

19 ‒ megismeri a 19. és 20. századi magyar irodalom európai összefüggéseit, társadalomtörténeti vonatkozásait;

‒ megismeri a 19. és 20. század irodalmának alakulástörténeti összefüggéseit, megérti a művészeti irányzatok és műfajok létformáját;

‒ megismeri és olvassa a 19. és 20. század európai és magyar irodalom jelenségeit, opusait, műalkotásait;

‒ érti az irodalmi beszédmódokat, felismeri a poétikai sajátosságokat;

‒ jártas az irodalmi szövegek értelmezésében és elemzésében;

‒ felismeri az interdiszciplináris és -textuális kapcsolatokat;

IRODALMI ISMERETEK

Portrék a magyar irodalomból

Világirodalom a 20. és 21. században

Dráma és színház

Látásmódok – egyén – közösség

Posztmodern és kortárs irodalom

Az irodalom határterületei

2.MNY.1.3.4. Szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaiban alkalmazza a nyelvi, nyelvhelyességi szabályokat, és tiszteletben tartja a nyelvváltozatok közötti kódváltás szükségességét. Szövegalkotáskor különválasztja a szöveg részeit, címet és alcímeket ad, tud idézni. Az érettségi dolgozatot a szakdolgozatok alkotásának szabályai szerint írja (lábjegyzeteket használ, tartalomjegyzéket és bibliográfiát készít). Magánjellegű és hivatalos levelet ír, gyakrabban használtmindennapi hivatalos szövegfajtákat (önéletrajzot, kérvényt, fellebbezést, igénylést, hirdetést) fogalmaz. Ki tudja tölteni a különböző űrlapokat és formanyomtatványokat. Rendezett, olvasható írásképe van.

2.MNY.2.1.1. Különbséget tesz a beszéd és írás jellemzői között. Ismeri az írás kialakulásának történetét. Ismeri a közlésfolyamat funkcióit (tájékoztató, ábrázoló, ismertető, felhívó, poétikai, értelmező, kapcsolattartó, metanyelvi). Tud a kommunikációs zavarok forrásairól, a közlésnehézségeiről. Ismeri a kommunikáció megvalósulási formáit (én-kommunikáció, személyközi, csoportos és tömegkommunikáció). Megismeri a tömegkommunikáció jellemzőit, szocializáló és véleményformáló hatását.

2.MNY.2.1.2. Megismerkedik a tömegkommunikáció új eszközeivel, az írott és elektronikus sajtóműfajaival: hír, tudósítás, interjú, riport, karcolat, recenzió stb. Ismeri a szóbeli kommunikációs folyamat szakaszait, és alkalmazza a megfelelő hozzájuk kötődő nyelvi formákat: kapcsolatfelvétel (köszönés, bemutatkozás, bemutatás, megszólítás), a kapcsolat tartása, lezárása. Felismeri, megnevezi és megalkotja az alapvető szövegtípusokat (elbeszélő, leíró, érvelő). Megismerkedik a szónoki beszéd fölépítésével.

2.MNY.2.1.3. Ismeri, megfogalmazza, alkalmazza a norma, a köznyelv alapvető szabályait.

Tisztában van a regionális köznyelv jellemzőivel, használati tereivel. Tud a szókészlet változásáról: felismeri az új szavakat a mai nyelvhasználatban. Felismeri a különböző nyelvváltozatok nyelvi jellemzőit. Tisztában van a csoportnyelvek, az új (internetes) nyelvi létmódok jellemzőivel. Ismeri a magyar nyelv eredetét. Fel tudja vázolni a finnugor nyelvcsaládot. Fel tudja vázolni a magyar írásbeliség kialakulásának rövid történetét.

2.MNY.2.1.8. Képes érvelő szóbeli és írásbeli szövegtípusok létrehozására: hozzászólás, esszé, kisértekezés. Felismeri a szöveg szerkezeti elemeit, a cím, a téma és a tételmondat kapcsolatát. Felismeri és megnevezi a szöveg kapcsolóelemeit (grammatikai és jelentéstani elemek). Ismeretei vannak az írásképről és helyesírásról mint stíluseszközről.

2.MNY.3.1.1. Ismereteket szerez a modern nyelvészet eredményeiről. Megismerkedik a nyelvészet határtudományaival. Ismereteit interdiszciplináris kontextusba helyezi. Ismereteket szerez a határon túli régiók nyelvhasználatáról. Ismeri a kétnyelvűség problematikáját, a közismert interferenciajelenségeket.

2.MNY.3.1.2. Megismerkedik a beszédfajtákkal (törvényszéki – védő- és vádbeszéd, tanácsadó, alkalmi beszéd stb.). Ismeri a tudományos szövegek nyelvi jellemzőit. Tudatosan él az írott és elektronikus sajtó műfajaival: cikk, vezércikk, kommentár, glossza, tárca, kritika, blogbejegyzés stb.

2.MNY.3.1.3. Ismeri a dialektus, szociolektus, digilektus fogalmát. Ismeri a tájszavak felosztását. Képes a magyar nyelv eredetének átfogó bemutatására. Ismeri és be tudja mutatni a nyelvrokonság bizonyítékait. Képes bemutatni első nyelvemlékeink tartalmi-nyelvi jellemzőit. Ismeretekkel rendelkezik a legjelesebb őshazakutatókkal, finnugristákkal, nyelvújítókkal, nyelvészekkel, nyelvi folyóiratokkal kapcsolatban.

2.MNY.3.1.7. Ismeri a szövegtípusok osztályozásnak szempontjait (a kommunikáció funkciója, színtere, a stílusrétegek, a kommunikáció fajtája szerint). Felismeri, megnevezi és tudatosan alkalmazza a szöveg grammatikai és jelentéstani kapcsolóelemeit. Megismerkedik a téma és réma fogalmával. Ügyel az egyes szövegtípusok szerkezeti-stilisztikai jellemzőinek helyes alkalmazására. Tisztában van a mondatformák stilisztikai szerepével.

2.MNY.1.2.1. Felismeri a tantervben előírt alapművek címét és szerzőjét, és néhány jeles alkotó életpályáját; felismeri az irodalmi mű jellemző vonásait; meghatározza az irodalmi mű témáját, fő motívumait és szereplőit, összefoglalja, reprodukálja a cselekményt.

2.MNY.1.2.3. Különbséget tesz az epikus közlés alapformái, az elbeszélés, a leírás és a dialógus között. Meg tudja állapítani a cselekmény helyét és idejét. Felismeri az idézetet. Felismeri a költői jelzőt, megszemélyesítést, ismétlést, költői kérdést.

‒ elsajátítja a helyes kiejtés szabályait, a kulturált nyelvi megnyilatkozás eszköztárát. írásbeli és szóbeli megnyilvánulását igényesség, választékosság jellemzi;

‒ pozitív viszonyt alakít ki a helyesíráshoz és nyelvműveléshez;

‒ tudatosítja

a fontosabb helyesírási szabályokat, a megismert helyesírási szabályokat alkalmazza, használja a helyesírási kézikönyveket;

‒ elsajátítja a szóbeli és írásbeli beszámoló, a kisértekezés, a felszólalás, a kiselőadás és a prezentációk szerkesztését, kifejezőeszközeit, stiláris követelményeit;

‒ különféle típusú szövegeket alkot és ért;

‒ képes önálló értelmezések kialakítására;

‒ elsajátítja az elbeszélés, a leírás, a párbeszéd, a jellemzés, a képi/metaforikus beszéd formáit;

‒ tud vázlatot készíteni, jegyzetelni, helyesen megjelölni a forrást és idézni;

‒ ismeri a meghívó, a levél, az önéletrajz, a kérvény normatív formáit;

‒ kialakul nála a kritikai attitűd;

‒ felismeri a többnyelvűség hagyományát és lehetőségeit, képes az interkulturális kommunikációra;

‒ képes az eredeti magyar szöveg és idegen nyelvű fordításának összevetésére;

‒ képes az önálló információszerzésre és

-feldolgozásra beleértve az új digitális információforrások felhasználását is.

KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRA

Helyesírás és gyakorlati nyelvhelyesség

Könyv-, könyvtár- és internetismeret

Szövegértés, szövegalkotás, szövegmondás

2.MNY.2.2.2. A tantervben előirányzott irodalmi műben vagy annak részletében felismeri és felsorolja a lírai, epikai és drámai műnem sajátosságait, és megkülönbözteti az alapvető irodalmi műfajokat, amelyekhez ezek a művek tartoznak. Felismeri az alábbi műfajokat: életrajz, önéletrajz, napló, útleírás, emlékirat és a tudományos-ismeretterjesztő szövegek. Megnevezi a következő műfajok jellemzőit: ekloga, episztola, planctus, zsoltár; paraniesis, pikareszk-, eszme-, fejlődés-, tudat-, lélekábrázoló, utópikus, fantasztikus, társadalmi, dokumentumregény; antik, reneszánsz, klasszicista, epikus, abszurd dráma. Felismeri az átmeneti műfajokat (mesedráma, drámai költemény, filozófiai dráma, prózavers, tragikomédia).

2.MNY.2.2.5. Önállóan elemzi az irodalmi alkotásokhoz fűződő társadalmi kérdéseket, és érvekkel támasztja alá véleményét. Felismeri a különböző irodalmi művek, korszakok, stílusirányzatok közötti összefüggéseket. Felfedezi és megnevezi az irodalmi művek közötti intertextuális és interdiszciplináris kapcsolatokat. Érti és értékeli az irodalom és más művészetek közötti összefüggéseket.

2.MNY.2.2.6. Önállóan választ olvasmányt a korosztályának megfelelő irodalom köréből. Olvasói kíváncsiságot mutat, érti, milyen jelentősége van az olvasásnak a maga műveltsége és tudása fejlesztésében. Hosszabb terjedelmű egyszerűbb nyelvű és szerkezetű irodalmi és nem irodalmi szövegrészletet sokrétűen értelmez. Megnevezi és ismereteire hivatkozva elemzi a különböző irodalmi műveket: műfaji, nyelvi és kulturális szempontok, valamint a nemzeti jellemzők (népi kultúra, művelődéstörténet, néphagyomány stb.) szerint.

2.MNY.2.2.7. Különbséget tesz a mű parafrazeálása és elemzése között. Meg tudja különböztetni az irodalmi alkotásokról szóló népszerűsítő szöveget az értékteremtést előnyben részesítő szakszövegtől. Kiemeli és felsorolja a művek alapadatait, megfogalmazza annak fabuláját, olvasmányairól olvasónaplót, vlogot, beszámolót készít.

2.MNY.2.3.3. Megérti a hosszabb, egyszerűbb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegeket: bemutatja a szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek, jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseit, felismeri a lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeit. Képes a szövegek közötti kapcsolatok felismerésére és értelmezé­sére (pl. téma, szereplők, motívumok, utalások).

2.MNY.3.2.1. Fejlett olvasási kultúrája van, az irodalmi mű olvasása élményt jelent számára. Az olvasás révén gyarapítja tudását, szókincsét, fejleszti érvelési készségét, ki tudja fejteni véleményét, meg tudja védeni álláspontját. Tudatosan alkalmazza az irodalomelméleti fogalmakat. Képes irodalmi és nem irodalmi fogalmak meghatározására. Ismeri a már korábbiakon túl a drámai, epikai, lírai, az alteritás, ambivalens, anticipáció, epigon, filológia, kánon, profán fogalmak jelentését stb.

2.MNY.3.2.2. Képes a különböző közepes összetettségű irodalmi művek műfaji, tematikai, motivikus, nyelvi-stilisztikai összevetésére. Megkülönbözteti és részletek alapján értelmezi az átmeneti irodalmi műfajokat. Fejlett érvelő technikával fogalmazza meg megállapításait a szövegről.

2.MNY.3.2.4. Az irodalmi műveket intermediális és interdiszciplináris kontextusba helyezve értelmezi: megnevezi és véleményt alkot az irodalmi mű más művészeti ágakkal és tudományterületekkel fennálló kapcsolatáról.

2.MNY.3.2.5. Olvasmányai, illetve fordítások révén és más népekkel való kapcsolata során gyarapítja interkulturális ismereteit. Párhuzamot von a klasszikus és a kortárs irodalmi alkotások tematikai, stilisztikai, motivikus, formai sajátosságai között, önállóan fedez fel közöttük intertextuális összefüggéseket.

2.MNY.3.2.8. Ajánlást fogalmaz meg irodalmi művekhez, és megindokolja a választását.

2.MNY.1.1.4. Ismeri helyesírásunk alapelveit. Ismeri a beszédhangok keletkezésének módját. Ismeri a mássalhangzók és magánhangzók rendszerét. Megkülönbözteti a magánhangzókat időtartam (rövid és hosszú) és a nyelv vízszintes mozgása szerint (mély és magas magánhangzók). Ismeri, megnevezi és alkalmazza a hangrend és a magánhangzó-illeszkedés törvényét. Ismeri a mássalhangzók időtartam és zöngésség szerinti fölosztását. Ismeri, megnevezi, elemzi a mássalhangzók hangtani változásainak egyszerűbb eseteit. Pontosan jelöli a magánhangzók és mássalhangzók időtartamát a közismert szavakban. A hangkapcsolatokat helyesen jelöli a mássalhangzó-változások esetében.

2.MNY.1.3.8. Információszerzéshez nyomtatott forrásokat használ (szótárakat, lexikonokat, helyesírási szabályzatot), megismerkedik az elektronikus adatgyűjtéssel (elektronikus folyóirat, honlapok stb.) is. Megkülönbözteti egymástól az egyszerűbb médiaszövegeket, és felismeri bennük a sajátos módszereket, technikákat és a kifejezési módokat. Felméri a médiaszövegek pozitív és negatív hatásait, tisztában van az elektronikus kommunikáció és az információ-megosztás nyújtotta lehetőségekkel, felismeri a bennük rejlő esetleges veszélyeket. Különbséget tesz a valóságos és a virtuális világ között.

2.MNY.2.3.1. Hosszabb, egyszerű beszélt vagy írott nyelvi szöveg megalkotásakor sajátvéleményének, álláspontjának pontos, árnyalt tolmácsolására törekszik. Helytáll a kommunikáció különböző közéleti színterein, közönség előtt beszél nyelvi, irodalmi és művelődési témákról. Álláspontját hitelesen képviseli, ugyanakkor tiszteli a sajátjától eltérő véleményeket; szóbeli közlései során alkalmazkodik a kommunikációs folyamat tényezőihez, céljához, és figyelembe veszi a különböző szövegműfajok, stílusrétegek sajátosságait. Kifejezően olvas szépirodalmi szövegeket, illetve a mindennapi kommunikációban a mondat- és szövegfonetikai eszközök (hangerő, hangmagasság, hangszín, tempó, szünet, hangsúly, hanglejtés) ismeretének birtokában hozza létre produkcióját. Képes hosszabb szövegrészletek, memoriterek szöveghű, értelmesen tagolt és kifejező előadására. Törekszik a megfelelő artikulációra, a kiejtés egyéni sajátosságainak fejlesztésére és tudatos használatára. Hosszabb nyelvi, irodalmi és művelődési témákról szóló előadásokon aktív, értő közönség, kérdéseket tesz fel.

2.MNY.2.3.2. Hosszabb, egyszerű beszélt és írott szöveget alkot az elbeszélő, leíró és érvelő közlésmódot alkalmazva. Véleménycserében, vitában pontosságra, érzékletességre és a lényeg kiemelésére törekszik, megfelelő kitérőket tesz, érdekes részleteket és megfelelő példákat választ. Felismeri a humort az irodalmi művekben, és megfelelő módon alkalmazza azt saját szövegeiben. Pontosan megfogalmazza az irodalmi mű vagy más művészi alkotás keltette hangulatot, élményt, véleményt, álláspontot. Röviden összefoglal hosszabb, egyszerű szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegeket.

2.MNY.2.3.5. Kritikai szemlélettel viszonyul a hosszabb, egyszerű szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekhez (felméri, hogy a szöveg különböző formai-stilisztikai jellegzetességei mennyire befolyásolják a megértését; felismeri az intertextualitást; a nyelv és irodalom tananyagának feldolgozására szolgáló szövegben megvizsgálja a szerkesztettséget, koherenciát,információtartalmat stb.); érvekkel támasztja alá véleményét; megnevezi információinak forrását.

2.MNY.2.3.6. Képes a hagyományos és az új médiumokban fellelhető információk keresésére,értékelésére, rendszerezésére és bemutatására; a rendelkezésre álló információk értékelése soránkritikai és reflektív szemlélet jellemzi; az internet alapú szolgáltatásokat (vitafórumokat,elektronikus levelezést stb.) megfelelően használja; önállóan felfedezi a médiaszövegekhatáskeltésre, figyelemfelhívásra, befolyásolásra szolgáló eszközeit.

2.MNY.3.3.2. Megvitat összetett nyelvi, irodalmi és művelődési témákat; véleményt formál a szépirodalmi szövegek értékeiről, valamint a nem szépirodalmi szövegek rendeltetéséről és értékeiről; magabiztosan alkalmazza az erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmakat.

2.MNY.3.3.3. Szakszövegeket, prezentációkat, publicisztikai műfajú írásokat és irodalmi szövegeket a szövegalkotás állomásainak a figyelembevételével, a beszédhelyzetnek, a műfajnak megfelelő stílusban, a szövegösszefüggést biztosító elemek alkalmazásával alkotja meg és adja elő.

2.MNY.3.3.5. Kritikai szemlélettel viszonyul az összetettebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekhez (felméri, mennyire sikeresen közvetíti a szöveg az információkat, észreveszi, melyadatok hiányoznak; megvizsgálja, a felsorakoztatott érvek megalapozzák-e a szöveg legfőbb állításait; ellenőrzi az információk hitelességét stb.). Véleményének kifejtésében érett érvelő technika érvényesül.

2.MNY.3.3.6. Felméri a stilisztikai eljárásokat a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegben; összehasonlítja két (vagy több) összetett szöveg stilisztikai eljárásait. Értelmezi szerepüket az említett típusú szövegek esztétikai és jelentésbeli jellegzetességeinek megvalósításában.

2.MNY.3.3.7. Tisztában van a nyomtatott és elektronikus források szerepével és lehetőségeivel amegbízható és érvényes információk keresésében. Széleskörűen kihasználja az on-linekommunikáció (vitafórumok, elektronikus levelezés, videokonferencia stb.) lehetőségeit. Rövid,egyszerű médiaszöveget hoz létre.

3 A tudásszabványok az általános középiskolai oktatás befejezéséig valósulnak meg. Ugyanazon tudásszabvány (vagy valamelyik része) több alkalommal is aktiválódik a tanév során, illetőleg a középfokú oktatás befejezéséig, azonban különböző kimenetek kapcsán. Ez az eljárás biztosítja az egyéni tanulói teljesítmény mind magasabb szintű megvalósulását, a tanulók ismeretei, készségei és képességei viszont ily módon folyamatosan új szemszögből szemlélhetőkké, megszilárdíthatókká, bővíthetőkké és rendszerezhetőkké válnak.

A Magyar nyelv és irodalom tantárgy és az általa felölelt területek bonyolultsága folytán fontos, hogy a középfokú oktatás mind a négy éve folyamán fokozatosan valamennyi tudásszabvány megvalósítása sorra kerüljön, azzal, hogy egyes tudásszabványok valamely kimenethez konkrétabban is kötődnek.

ÚTMUTATÓ A PROGRAM DIDAKTIKAI-METODIKAI MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ

I. A TANÍTÁS ÉS A TANULÁS TERVEZÉSE

A Magyar nyelv és irodalom tanításának és tanulásának hozzá kell járulnia az alkotói és kutatói szellem kialakulásához, amely lehetővé teszi a tanulók tudásának gyarapítását, funkcionális készségeik fejlesztését, mindezt pedig alkalmazni képesek továbbtanulásuk során, választott hivatásukban és a mindennapi életben. A tantárgy lehetővé teszi, hogy kialakítsák értékrendjüket, amely a nemzeti és a nemzetközi kulturális örökség megőrzéséhez szükséges, hogy felkészüljenek a multikulturális társadalomban való életre, hogy általános és tantárgyközi kompetenciákra tegyenek szert, amelyek relevánsak a közösség életében való aktív részvétel és az élethosszig tartó tanulás szempontjából.

A tanulók tudásának, képességeinek, jártasságának és álláspontjainak minősége és tartóssága sokban függ a tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott elvektől, formáktól, módszerektől és eszközöktől. Ezért a magyar nyelv és irodalom korszerű oktatása feltételezi, hogy a kimeneteket a tanulók fokozott gondolati tevékenységgel érik el, miközben tisztelik és méltányolják a didaktikai elveket (különösen: a tanulók tudatos tevékenységét, a tudományosságot, megfelelést, fokozatosságot, rendszerességet és nyilvánvalóságot), valamint azoknak az oktatási formáknak, módszereknek, eljárásoknak és eszközöknek az adekvát alkalmazását, amelyeknek az értékét megállapította és megerősítette a magyar nyelv és irodalom tanításának és tanulásának korszerű gyakorlata és módszertana (elsősorban: a munka szervezésének különböző módjai és a feldolgozandó tartalmaknak és a tanulók képességeinek megfelelő kommunikatív, logikai és szakmai (speciális) módszerek alkalmazása). A meghatározott oktatási formák, módszerek, eljárások és eszközök kiválasztása elsősorban attól függ, mely kimeneteket kell megvalósítani, és azoktól a tartalmaktól is, amelyek segítenek az előirányzott kimenetek megvalósításában.

Oktatási módszerek: előadás, magyarázat, elbeszélés, a tanulók kiselőadásai, megbeszélés, vita, szemléltetés, munkáltató módszer, projektmódszer, tanulási szerződés, kooperatív oktatási módszer, szimuláció, szerepjáték, játék, tanulmányi kirándulás, házi feladat.

Munkaformák: frontális munka, (differenciált) egyéni munka, párban folyó tanulás: páros munka (hasonló szinten levő tanulók oldanak meg közösen valamely feladatot) és tanulópár vagy tutorrendszerű tanulás (különböző szinten levő tanulók közötti tanulmányi kapcsolat), csoportmunka.

A magyar nyelv és irodalom oktatása és tanulása a tantárgy számára speciálisan kialakított tantermekben és kabinetekben folyik, amelyeknek a felszerelése összhangban kell, hogy legyen a gimnáziumi normákkal. Részben más iskolatermekben is tartható óra (iskolai könyvtár-médiatár, olvasóterem, audiovizuális terem stb.), az interneten és iskolán kívül (könyvtár, színház, múzeum, mozi, képtár stb.)

A magyar nyelv és irodalom oktatásában jóváhagyott tankönyvek és kézikönyvek használatosak, továbbá könyvtári-információs és informatikai anyagok, amelyek a tanulók szisztematikus felkészítését szolgálják. Célunk, hogy tanulóink önállóan használják az ismeretszerzés különböző forrásait az oktatásban és azon túl.

A nyelvi ismeretek, irodalmi ismeretek és kommunikációs kultúra területe egységes tantárgyat képez, áthatja és kiegészíti egymást. Emiatt a javasolt óraszám csupán keretszám (a nyelvi ismeretek területéé 27, az irodalomé 73, a kommunikációs kultúráé pedig 32). A tanítás-tanulás körültekintő tervezésével, amellyel el kell jutni mindhárom terület előirányzott kimeneteinek megvalósításához, a tanár maga fogja meghatározni az óraszámot, miközben figyelemmel kíséri a tanulók eredményeit.

II. A TANÍTÁS ÉS A TANULÁS MEGVALÓSÍTÁSA

A negyedikes nyelvtani és kommunikációs anyag a nyelvi, nyelvtörténeti ismeretek, a mai nyelvhasználat kutatása visszavezet bennünket alapvető kérdéseinkhez, nyelv és társadalom, a kultúra, az identitás, a hagyomány, a tolerancia, a humanitás, a szabadság elévülhetetlen értékeihez. A diákok a tananyag ismétlése, bővítése során az együttműködés, a kreativitás jegyében elmélyülhetnek a kutatómunkában, tájékozódhatnak a szakirodalomban.

A világirodalmi és magyar irodalmi kontúrok mellett a vajdasági irodalom tanulmányozása, a regionális identitástudat jegyeinek a föltérképezése természetes igényként hozza magával az irodalmi, néprajzi, képzőművészeti anyag iránti érdeklődés felkeltését és kielégítést. Gondot fordítunk az önkifejezés minden nyelvi, irodalmi formájára, a szép magyar beszéd fejlesztésére, az új beszédmódok természetének a megismerésére, elhelyezésére a nyelvtörténeti kontextusban.

TERÜLET: NYELVI ISMERETEK

Általános nyelvi ismeretek (5 óra)

(A korábban tanultak ismétlése és kiegészítése)

A jel tudománya. Az írásbeli és szóbeli kommunikáció történetének állomásai: A beszéd és írás megváltozott szerepe, formája: az írott-beszélt nyelv, nyelvváltozatok és írásváltozatok. Nyelv és ember. Nyelvi és társadalmi identitás, nyelvi, etnikai, földrajzi hovatartozás. Nyelvszokás és nyelvi eszmény. Normatív nyelvváltozat, nyelvjárások. A nyelvművelés megváltozott szerepe, lehetősége és fórumai. Nyelvi babonák és tabuk.

Retorika és kommunikáció (9 óra)

Kommunikáció a változó korokban. Digilektus és internetkommunikáció. Nyelvi illemtan. Netikett.

A diskurzus elemzése és követelményei: Társalgási maximák: mennyiség, minőség, relevancia (világosság), mód (szabatosság).

Társalgási manőverek: Nyitás (Bocsánat, hogy zavarom…), ellenőrzésekbeszéd közben (Tud követni? Úgy érti, hogy…), témaváltás (Hogy el ne felejtsem…), a téma befejezése (Elgondolkodtató, nem?), befejezés (Jót beszélgettünk.)

Retorikai eszközök: Ismétléstípusok: előismétlés (anafora), végismétlés (epifora), kezdő-záró ismétlés, haladó ismétlés. Logosz-pátosz-ethosz, vagyis az értelmi, érzelmi/gyönyörködtető, erkölcsi természetű beszélői szándékok működtetése a szónoklatban.

A modern nyelvészet irányai (5 óra)

A nyelvészet és határtudományai: a szemiotika, pszicholingvisztika, szociolingvisztika alapfogalmai, nyelvészeti kutatásokat/irodalmi értelmezést segítő vonatkozásai. Az antropológiai nyelvészet hozadéka.

Pszicholongvisztika. Lélek és beszéd: A nyelvhasználat pszichológiai meghatározói. Nyelvi diszfunkció (diszgráfia, diszlexia).

Szociolingvisztika. Ember és társadalom kapcsolata. A nyelvhasználat szociológiai meghatározói. Dialektus és szociolektus. A nyelvi változás okai, folyamata. Egyéni és társadalmi nyelv. Generációs és osztálykülönbségek. Nyelvváltozatok, kontaktusváltozatok. Szándékolt és öntudatlan regionalizmusok mint identitásjelző tényezők.

A magyar nyelv története napjainkig (5 óra)

(Az előző években tanult nyelvtörténeti anyag összefoglalása és kiteljesítése)

Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, areális kapcsolatai (a latin nyelv hatásától az angol nyelvi befolyásig). A magyar nyelv történeti korszakai. A nyelvújítási mozgalom. Nyelvemlékek: szórványemlékek, szövegemlékek kódexek, bibliafordítások. Az európai nyelvcsaládok.

A mai magyar nyelv. Egységesülés és szétfejlődés a magyar nyelvben. A határon túli magyarok nyelvhasználata. A regionális köznyelv. Az anyanyelv megtartásának esélyei. Kétnyelvűség és nyelvcsere. Nyelv és emberi jogok. A nyelvi tervezés. Nyelvpolitika.

Interdiszciplináris kapcsolatok: Nyelv és irodalom (3 óra)

Változó nyelv – újrafordított irodalmi alkotások. A szövegköziség tettenérése mai szövegekben: nyelvi-szemantikai szempontok. Az intertextualitás típusai: a szó szerinti idézés, az átlényegülés, a montázs. Nyelvi játék, játék a nyelvvel, a nyelv fölértékelődött szerepe.

A MEGVALÓSÍTÁS MÓDJA, SEGÉDESZKÖZEI

A mai anyanyelvtanítás a nyelvi és irodalmi ismeretek egységére törekszik. A nyelvi ismeretek tanításakor ennek a jegyében szervezzük meg a munkát, és választjuk ki a projektumi feladatokat, ami a kommunikációs kultúra feladatainak a megvalósítása során meg is hozhatja a gyümölcsét, teret enged a diákok önálló kutatási kedvének, önkifejezési szándékának.

Projektmunka vagy portfólió (javaslatok):

Viták a nyelvrokonságról.

Nyelvemlékeink sorsa (pl. Ómagyar Mária-siralom, Jókai-kódex).

Neológiai kurjantások – A nyelvújítás szóalkotásmódjai.

Reklámok és mémek jelrendszere.

A digilektus jellemzői, beszélt nyelvi vonatkozásai.

A diákszleng új forrásai.

Az antiközmondások tanulságai.

A matematikai nyelvészet

A jelnyelvek.

(A felajánlott tervek közül a tanár egyet választ.)

Hasznosan forgatható szakirodalom

A mai nyelvhasználat, nyelvi illemtan, nyelvváltozatok, a nyelvszokás és nyelvművelés kapcsolata témához Nádasdy Ádám Modern Talking című nyelvi kérdéseket feszegető internetes rovatának írásai. Hárompercesek a nyelvről, Hajnali hárompercesek a nyelvről. Papp György (szerk.): Mi ilyen nyelvben élünk. A vajdasági magyar nyelvhasználat rétegei, mintái, állományi, változási jellemzői. Vukov Raffai Éva: Az örökíró, a hémijszka, és ami körülöttük van. Az e-nyelv.hu internetes tanácsadó. A Magyar Szó Üveggolyó mellékletének Piros ceruza című rovata. A digilektus tanításához, tanulmányozásához: Veszelszki Ágnes (interneten elérhető) írásai: A digilektus beszélt nyelvi jellemzői, Érzelemkifejezési módok a digitális kommunikációban: emotikonok és reakciógifek, Digilektus és Netszótár. Nyelvtörténeti ismereteink kibővítéséhez: Ruffy Péter: Bujdosó nyelvemlékeink. A tihanyi alapítólevéltől a Bori noteszig. Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótárának internetes kiadása. Modern nyelvészeti ismereteink oktatáshoz: Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Jelbeszéd az életünk. Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Általános nyelvészeti összefoglaló: David Crystal: A nyelv enciklopédiája. Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Digitális Tankönyvtár.

Összesen: 27 óra

TERÜLET: IRODALMI ISMERETEK

A gimnázium negyedik osztályos tanterve hat irodalmi témakört tartalmaz, amely összhangban áll az előírt kimenetekkel és tudásszabványokkal, ugyanakkor befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítást irányoz elő.

Portrék a magyar irodalomból

- József Attila ‒ jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben: pl. Tiszta szívvel, Klárisok, Kései sirató, Reménytelenül, Nem én kiáltok, Thomas Mann üdvözlése, A Dunánál, Elégia, Óda, Eszmélet, Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen…, Szabad-ötletek jegyzéke (részletek), Curriculum vitae. József Attila-paródiák és intertextuális mozgások (Születésnapomra és átírásai. Petri György: A delphoi jós hamiscsődöt jelent). A mai befogadás szempontjai. Világirodalmi horizontok József Attila vonatkozásában. Kapcsolata az avantgárddal. József Attila-kultusz (íróportrék és fotók).

- Radnóti Miklós: pl. Nem tudhatom, Tétova óda, Bájoló, Hetedik ecloga, Erőltetett menet. Razglednicák. Az ekloga mint műfaj: az Első ecloga. Részletek az Ikrek havából. Részletek Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni naplóiból. Radnóti Miklós fordításai.

- Weöres Sándor: pl. A teljesség felé (részletek), A magyar etűdök (részlet), Rongyszőnyeg (részlet), Valse Triste. Psyché és filmes adaptációi. Megzenésített versek.

- Pilinszky János: pl. Harbach 1944, Ravensbrücki passió, Négysoros, Apokrif. Az utolsó korszak rövid versei. Filmes és színházi kapcsolatok.

- Ottlik Géza: Próza (részlet). Iskola a határon. Az Iskola a határon világirodalmi távlatai. Esterházy Péter: Zakóink legtitkosabb szerkezete.

Projektmunka vagy portfólió (javaslatok):

- Anyakép, az anya hiánya, szülőkomplexus az irodalomban

- A szerelem különböző formái az irodalomban

- (Katona)iskola-narratívák

- Iskolai élet filmen és irodalomban (hatalmi harcok és viszonyok)

- József Attila költészete és a pszichoanalízis

- Zeneiség és költészet

Világirodalom a 20. és 21. században

- Franz Kafka: Átváltozás, A per (részlet, kiemelni: A törvény kapujában)

- Albert Camus: Közöny (Az idegen). Sziszüphosz mítosza.

- Az egzisztencializmus hatása az irodalomra.

- Gabriel Garcia Marquez: Száz év magány (részlet).

- George Orwell: 1984 (részlet)

- Mihail Bulgakov: Mester és Margarita (részlet).

- Danilo Kiš: A holtak enciklopédiája (egy választható szöveg).

- Borges: Homokkönyv.

- A beatirodalom – ellenkultúra (pl. Jack Kerouac: Az úton (részlet), Ginsberg: Üvöltés, Hobo zenei földolgozásai, Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról (részlet).

- Egy tanulmány feldolgozása, bevezetés a szakszövegek olvasásába: pl. Mészöly Miklós Camus-esszéje, A világosság romantikája, Estereházy Péter: A mi a bánat, Hózsa Éva: Trauma és irodalom – A tékozlás tünetei? (A mai vajdasági magyar próza és a perem-trauma kultúrája), Albert Camus: Remény és abszurdum Franz Kafka életművében, egy tanulmány a József Attila-szakirodalomból.

Projektmunka vagy portfólió (javaslatok):

- Zene és irodalom érintkezése. A szubkultúra fogalma. A performansz.

- Elbeszélés, játék és szimuláció a digitális médiában. A kézirattól a hipertextig. Linearitás és nemlinearitás. Transztextualitás és kibertextualitás.

- Internetes műfajok, közösségi oldalak, virtuális polc.

- A peremkultúra és emigránslét.

- 1956 a művészetekben.

- Az önéletrajz újabb tudományos megközelítései.

- A posztkolonializmus.

- Totalitárius rendszerek és disztópiák.

- A dalszöveg mint irodalom, az irodalom mint dalszöveg.

- A kortárs sikerkönyv: irodalom, film, sorozat.

Dráma és színház

Bertolt Brecht epikus színháza. Kurázsi mama és gyermekei. A brechti song (Koldusopera).

Az amerikai dráma útjai. A groteszk és az abszurd dráma: Örkény István: Tóték. Samuel Beckett: Godot-ra várva.

Projektmunka vagy portfólió (javaslatok):

- Vándormotívumok a drámában

- Parabola a színházban

- Az idegenség problémája a drámában

- A performansz

- A posztdramatikus dráma

- Híres magyar színművészek és rendezők

- Tasnádi István színháza

Látásmódok: egyén – közösség – filmszerűség

- Szabó Lőrinc: Tájékoztatás a versciklusokról. Az Egy álmai.

- Déry Tibor regényvilága és novellái (informatív jelleggel): Niki (részlet), Szerelem.

- Németh László esszéi, drámái és hősei (pl. Németh László: A két Bolyai ‒ részletek).

- Illyés Gyula: Puszták népe (részlet), Egy mondat a zsarnokságról. Illyés Gyula hazafogalmának problemtizálása. Haza, a magasban.

- Mészöly Miklós és a térpoétika: Negyvenhat videoclip. Magasiskola (részlet) – a sólyom motívuma és a filmes adaptációk. Jelentés öt egérről.

- Mándy Iván novellisztikája: pl. Vízizene. Egy öreg boltos. „A Mándy”-megközelítés.

Posztmodern és kortárs irodalom

- A posztmodern. Elméleti bevezető. Az eredetiség kérdése, intertextualitás, fragmentáltság, műfajkeveredés, digitalizálódás stb. A medialitás elméleti pozíciói. Interdiszciplináris távlatnyitás.

- Tandori Dezső műfajai. A koan, haiku és a szonett. „A szó alibije”. „Képversei”. A hypertextualitás problémája Tandori kapcsán. Versei: pl. Halottas urna két füle E. E. Cummings magángyűjteményéből, „Albert Camus: Közöny”. A veréb és a játékmackó – Tandori magánmitológiájának szereplői. A Tandori versek képzőművészeti utalásai.

- Esterházy Péter. Bevezetés a szépirodalomba (részletek), a kötetkompozíció problémaköre. A posztmodern családregény: Harmonia caelestis (részletek). Csáth és Kosztolányi Esterházy opusában. Egy nehéz nap éjszakája.

- Nádas Péter: Évkönyv (részletek) A testpoétika és az önazonosság kérdésköre a Nádas-életműben. Nádas Péter és a fényképészet.

- Kertész Imre. A Sorstalanság mint önéletrajzi regény. A holokausztirodalom problémaköre. Camus és Kertész.

- Szemelvények a kortárs magyar és határon túli irodalomból: Bodor Ádám: Sinistra körzet (részlet), Parti Nagy Lajos: Grafitnesz (részletek), Darvasi László: Virágzabálók (részlet), Krasznahorkai László: Sátántangó (részlet), Tóth Krisztina: Pixel (részletek), Tolnai Ottó: pl. Kodály, árvacsáth (részletek), egy áruházi novella, Domonkos István: Kormányeltörésben, Sziveri János: Bábel, Gion Nándor: Nem baleset lesz, Fenyvesi Ottó: Maximum Rock & Roll.

- Egy szemelvény a magyar irodalom legújabb műveiből (pl. Például: Háy János: A Gézagyerek, Krusovszky Dénes: A fiúk országa (részlet), Szabó T. Anna versei és novellái).

Projektmunka vagy portfólió (javaslatok):

- Esterházy-szótár

- Fociirodalom

- Duna-szövegek az irodalomban

- Fényképészet és irodalom

- A Symposion-nemzedék

- A farmernadrágos próza

- zEtna – Magazin a Vulkán alatt

- Fesztivalizáció, vajdasági vonatkozások

Az irodalom határterületei

- A magasművészet és a tömegkultúra viszonyának mai problémája. A szórakoztató irodalom hatása és vonzereje. Könyvsikerek, divatjelenségek. Elektronikus műfajok. A képregény.

Összesen: 73 óra

Házi olvasmányok:

Ottlik Géza: Iskola a határon

Kertész Imre: Sorstalanság

Kafka: Átváltozás

Camus: Közöny (Az idegen)

Samuel Beckett: Godot-ra várva

Ajánlott olvasmányok:

Végel László: Egy makró emlékiratai

Gion Nándor: Latroknak is játszott

Kontra Ferenc: Farkasok órája (részlet)

Lovas Ildikó: Kijárat az Adriára (részlet)

Nádas Péter. Egy családregény vége

Örkény István: Egyperces novellák

Brecht: Kurázsi mama és gyermekei

Salinger: Zabhegyező (Rozsban a fogó)

Gabriel García Marquez: Száz év magány

Mészöly Miklós: Az atléta halála vagy más regény

Szabó Magda: Az ajtó

Ernest Hemingway egy regénye/novellái: Akiért a harang szól/A Kilimandzsáró hava/Indián tábor

Egy aktuális vajdasági kötet

Memoriter: 1-1 szabadon választott vers József Attilától, Radnóti Miklóstól, Weöres Sándortól.

Kulcsfogalmak/fogalmak és jelenségek:

abszurd (kibővítés, újraértelmezés), antropomorfizál, artikuláció, beatirodalom, bestseller, dekonstrukció, differenciáltság, diskurzus, diszkontinuitás, eklektikus, esztétikum (kibővítés, újraértelmezés), folytonosság, fonikus költészet, groteszk (kibővítés, újraértelmezés), improvizáció, interpretáció (kibővítés, újraértelmezés), irodalmi posztmodernség, irodalmiság, irónia (kibővítés, újraértelmezés), játékosság, képmás, konstrukció, kontextus, kontrapunkt, korszak és irányzat (kibővítés, újraértelmezés), kreatúra, kultúra (kibővítés, problematizálás), kulturális heterogenitás, látomás, lektűr, médium, megszemélyesítés (kibővítés, problematizálás), metafora (kibővítés, újraértelmezés, problematizálás), minimalizmus, modernség (kibővítés, problematizálás), műfaji dinamizmus, neoavantgárd, orfikusság, parabola, paradigma, pastiche, popkultúra, posztmodern, primitivizmus, provincializmus, redukció, referencia, sematizmus, spontaneitás, stílus (kibővítés, újraértelmezés), szellemtörténet, szenzibilitás, szimbólum (kibővítés, problematizálás), szimultán vers, szinopszis, tabu, tipológia, trópus, új megértésformák, uniformizálás, urbánus, utánzás (kibővítés, problematizálás) stb.

A már tanult fogalmak ismétlése, újradefiniálása.

A tanterv kísérletet tesz az irodalomtörténiség dominancijának megszüntetésére, az egyenes vonalú, irodalomtörténetre alapozott szerkezetből kitörési, kapcsolódási pontokat (linkeket) kínál más korok szerzői, művei, témái stb. felé.

A közös olvasmányok olvasására és a javasolt projektmunkák kidolgozására több időt kapnak a tanulók. Ezt a tanmenet készítésekor is figyelembe kell vennie a magyartanárnak, mert csak ily módon válhat hatékonnyá az olvasás, így nevelünk tudatos olvasókat.

Bővül a tanulók általános iskolában elsajátított irodalomelméleti fogalomtára, és új fogalmakat vezetnek be. Az új poétikai szótár hozzájárul a középiskolások elmélyültebb szövegértéséhez.

A tantervi javaslat szerint az általános gimnázium természettudományi‒matematikai irányzatán az előirányzott 132 órából a tanárok 73 órát az irodalmi tartalmak feldolgozására, megerősítésére és rendszerezésére fordítanak. Némely irodalmi mű feldolgozása egy órát kíván, némely kettőt vagy hármat, ezért a tanár irányozza elő és tervezi meg a munka dinamikáját, beleértve a megértés különböző szintjeit, valamint az irodalmi tartalmak összekapcsolását a nyelvi tartalmakkal. Javasoljuk a különböző történelmi, kulturális és műfaji keretekből származó szövegek összehasonlító módon való interpretációját. A pedagógusnak külön figyelmet kellene szentelnie arra, hogy rámutasson a sokszínűségre, amely a nemzeti és a világirodalom kanonikus műveinek összefüggéseit és szövegközi kapcsolatait jellemzi (kortárs regény, drámai szöveg; film, rajzfilm, képregény, színházi előadás, történelmi-művelődési tartalmak a televízióban és a világhálón stb.)

Fontos, hogy a tanár ismertesse a tanulókkal a tantárgy tervét, a tanítási egységeket és a munkamódszert. Felhívja a diákok figyelmét annak fontosságára, hogy tervszerűen és idejében felkészüljenek az irodalmi művek feldolgozására (az irodalmi mű olvasása és értelmezése, tankönyvek, elsődleges és másodlagos források használata az irodalmi művek interpretációjához).

Az irodalmi művek értelmezése során az élményközpontú irodalomtanítás megvalósatása a tanár célja, a motiváltságot kreatív előkészítő feladatokkal éri el. A pedagógus a javasolt projekttevékenységek során önálló kutatómunkára serkenti tanulóit.

A feldolgozás szintjei. Egy irodalmi mű értelmezése differenciáltan, különböző szinteken való feldolgozás révén valósítható meg (ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás).

Tevékenységek a tanórán. Az irodalmi jelenségeket és fogalmakat a tervezett irodalmi művek kapcsán dolgozzuk fel. A közvetlen munkában a megfelelő felvilágosító, logikai és egyéb sajátos módszereket alkalmazzuk. A módszer kiválasztása, valamint az elméleti és gyakorlati eljárások egységének érvényesítése kulcsfontosságú az irodalomtanítás sikeressége szempontjából; az irodalomelméleti vonatkozásokat konkrét művészi alkotások segítségével közelítjük meg.

Az olvasói/olvasási kompetenciák fejlesztése. A tanulókat felkészítik az olvasás minden formájának és módjának aktív alkalmazására (élményszerző, felfedező, kifejező és interpretatív, felolvasás, jegyzetelés, néma olvasás), de elsősorban a figyelmes, élvezetes és értő olvasásra, a kritikus szemléletmódra.

Az irodalmi mű értelmezéséhez kapcsolódó alkotótevékenység. Az olvasás mint elsőrangú alkotótevékenység érvényesül a tanítási-tanulási folyamatban, ám a tanárnak az olvasáshoz kapcsolódó egyéb alkotótevékenységre is fókuszálnia kell. Általa bővül a tanulók érdeklődése az irodalom, az irodalmi művek és szerzők iránt, elmélyül és kiegészül az olvasói érdeklődés, és tovább tökéletesednek az olvasói kompetenciák. Az alkotótevékenység lehet szóbeli produkció (beszédgyakorlatok, viták, beszélgetések, monológok, versmondás és szónoklat), írásbeli produkció (esszé, fogalmazás, házi feladat írása, kreatív feladatlapok) és kombinált produkció (referátum, prezentáció, gondolattérképek).

A kötelezően feldolgozandó anyagot választható anyagként projekttémák (portfólió) egészítik ki. Ezek közül a tanár és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően választanak ki négyet (félévenként 2-2 téma kidolgozása). A projekttémák összekapcsolják az irodalmi törzsanyagot a kortárs irodalommal, más művészeti ágakkal, tudományterületekkel – interdiszciplináris és intermediális távlatokat nyitnak.

Értékelés – a tanulók előmenetelének értékelése folyamatos és rendszeres. Értékelni kell a tanuló tevékenységét az előkészítő szakaszban és az órán végzett munka során, részvételét a műértelmezésben, azt, hogy milyen gyakran jelentkezik, a felelet minőségét, álláspontjának eredetiségét és érvelését. Elismerést érdemelnek a másként gondolkodó és eltérő nézőpontokat képviselő tanulók. Értékelni kell a munkához való hozzáállást, a diákok egyéni képességét, valamint hogy elméleti ismereteiket a konkrét munkakörülmények között hogyan alkalmazzák. Az értékelés felöleli az írásbeli kifejezésmódot is (házi feladatok konkrét irodalmi művek kapcsán; évente legfeljebb hat házi feladat, projektek és portfolió). Értékelés céljából tervezhetünk tudásfelmérőket és témazáró ellenőrzéseket is.

A tanulók négy írásbeli dolgozatot írnak a tanév folyamán.

TERÜLET: KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRA

Helyesírás és gyakorlati nyelvhelyesség

A helyesírás ismeretének előnyei. A helyesírás szerepe a jelentés kialakításában. A feledésbe merülő helyesírási, nyelvhelyességi szabályaink tudatosítása: az elválasztás, az -e kérdőszócska használata, a minttel alkotott szerkezetek egyeztetése. A legújabb változások a helyesírási szabályzatban.

Könyv-, könyvtár- és internetismeret

Bibliográfia, szakirodalom-, forrásjegyzék készítése. Hivatkozásmódok elsajátítása és alkalmazása.

Szövegértés, szövegalkotás, szövegmondás

Beszélgetés, vita az identitástudat/regionális identitás meghatározó jegyeiről: irodalom, zene, történelem, szülőföld, család, családi hagyomány, magyarság – európaiság – kisebbségi lét, nyelvi, kulturális, kulináris, mentalitásbeli idegenségtapasztalat. Vitaindítóul szolgálhat: Csík Mónika: Vonat, kávé, miegymás, Tóbiás Krisztián: vasjani, Terék Anna: külFÖLD, Fehér Ferenc: Éjjel a vágóhíd-soron, Péterfy Gergely: Kitömött barbár (a 7. fejezet vége: Kazinczy apjával a Grabenen), Ady, Kassák, Illyés Párizs-élménye.

Disputa az anyanyelv megtartásának esélyeiről, a nyelvbe oltott identitás témájáról. Motiváló kérdésfölvetések: Pampuska vagy fánk? Rica vagy szotyi? Burekot vagy bureket? Inspiráló irodalmi alkotások: pl. Füst Milán: A magyarokhoz, Fehér Ferenc: Nyelv és varázs, Faludy György: Óda a magyar nyelvhez, Kányádi Sándor: Noé bárkája felé, Jobbágy Károly: Fuldokló anyanyelvem, Petőcz András: WWW.OSSZIAN.ÉNEK.HU. Vita a magyar származású, idegen nyelven író alkotók besorolásáról, a műveikben megnyilatkozó identitásélményről: pl. Melinda Nadj Abonji: Galambok röppennek föl.

A készségfejlesztés komplexmegvalósulása, intermediális, interdiszciplináris vonatkozások beépítése. Az anyanyelv megtartásának esélyeiről szervezett vitát glossza, esszé, kisértekezés megírása követheti. Az identitást tematizáló modul jegyében irodalmi alkotások, kiállítás, iskolaújság, irodalmi műsor, poszter, videófilm készülhet, kirándulás is megvalósulhat. Különös gondot fordítunk a vajdasági szerzők alkotásokból készült irodalmi összeállítások igényességére, a tiszta beszédre, a mondatfonetikai eszközök helyes alkalmazására.

Jeles szónoki beszédek értelmezése, az ünnepi beszéd jegyeinek fölismerése, majd alkalmazása: párhuzamos szerkesztés, ismétléstípusok, tételmondat bizonyításának sajátos eszközei: pl. negatív festés – pozitív végkicsengés. Irányadó példa lehet: Esterházy Péter: Más így. (Búcsúbeszéd Weöres Sándor temetésén). A beszédek előadása és megvitatása összekapcsolja a szövegértési, szövegalkotási és szövegmondási tevékenységet.

Disputa a csavargás természetéről, az országútnak mint labirintusrendszernek a szimbolikájáról, a szabadság és rend viszonyáról, az önmegvalósítás és önpusztítás határairól, a témát taglaló irodalmi alkotásokról, a tematikát intermediális, interdiszciplináris keretbe helyező filmekről, zenei alkotásokról. (Megvitatásra kerülhet a beat- és hippinemzedék eszmerendszere: pl. Hobo dalai, a Hair musical, Allen Ginsberg: Üvöltés, Jack Kerouac: Az úton, Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról (a regény és a belőle készült musical, a kultikussá vált dalok). A vitát alkotómunka követi: vallomások a saját fesztivál- vagy labirintusélményeinkről.

Szövegalkotás

A nyelvi ismeretekhez, nyelvtörténethez tartozó modulokhoz beszámolók, előadások, esszék, kisértekezések, a tanulók közös projektumai készülhetnek el. A diákok a couleur locale jegyében vallomásokat, esszéket írhatnak a kedvenc zugukról, terükről, kedvenc irodalmi alkotásaikról. Párhuzamos történetek/álomképek írása egy-egy megélt élményhez különböző szempontok, generációs látásmódok/felfogásbeli különbségek ütköztetésével (mintegy az Iskola a határon kétszólamú beszédmódját követve).

Esszéírás, kreatív írásgyakorlatok. Esszéírás inspiráló szövegrészletek, képek, filmrészletek hatására, megkezdett szövegek folytatása, különböző bekezdéstípusok alkalmazása. Szövegértési feladatok kiegészítése vagy előkészítése kétszólamú szövegek írása révén – pármunkában. A külön-külön írt szövegek ütköztetése, összefésülése.

A MEGVALÓSÍTÁS MÓDJA, SEGÉDESZKÖZEI

A szövegalkotásnál hozadékkal jár a szakirodalmi anyag felhasználása: Samu Ágnes: Kreatív írás. Az ötlettől a kész írásműig. A fogalmazás tanítása másképp, Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Bíró Yvette: Marie-Genevieve Ripeau: Egy akt felöltöztetése.PetresCsizmadia Gabriella interneten is föllehető dolgozata: Élményszerű szövegértés, szövegértelmezés és szövegalkotás.

Projektumi munka. A tanár ismerve tanulói képességeit és érdeklődési körét maga dönt a munkaformákról, projektumokról. A nyelvi ismereteknél a tanár felébreszti az érdeklődést a dialektus, szociolektus, digilektus kérdésköre iránt (névadási, köszönési szokások, kontaktusváltozatok, az internet, a blogok hatása, vélemény- és ízlésformáló ereje), vitát gerjeszt az alulstilizált, ironikus, értékszkeptikus magas irodalom és az internet által terjesztett giccs összefüggéseiről. Természettudományi tagozaton különös érdeklődésre számíthat a mesterséges intelligenciát és számítógépes nyelvészetet felölelő projektum. Mindezek nyomán tudományos alapvetésű munka indulhat be. Eredményként gyűjtemények, esszék, értekezések születhetnek meg. (A munkák készítésekor fölhasználható a nyelvi ismereteknél feltüntetett szakirodalom is.)

Az identitástematika nyomán a munka felölelheti a családfakutatást, népköltészeti alkotások gyűjtését (szólások, közmondások, anekdoták), néprajzi értékeink (ünnepek, az ünnep díszletei, viselet, népi vallásosság, népi építészet), kultikus emlékeink (középkori építészeti alkotások, szecessziós építészetünk) megismerését, bemutatatását, a hagyományban, közösségi kultúrában betöltött szerepének méltatását. A fesztiválok, táborok mint közösségformáló társadalmi események, (kör)interjú készítése egy-egy rendezvény kapcsán.

Az intertextualitás nyelvemlékeinkhez kötődő nyelvi megnyilvánulási formái: Ajánlott szövegek: Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd, Márai Sándor: Halotti beszéd, Weöres Sándor: Mária siralma, Utassy József: Választ világomtul, Tóth Krisztina: Vogymuk, A világ minden országa stb.

Fordításelemzéshez ajánlott az újrafordított művek részleteinek elemzése, nyelvi-stilisztikai-nyelvváltozatbeli szempontok figyelembevételével: William Shakespeare: Hamlet, Romeo és Júlia, Albert Camus: A közöny/ Az idegen, William Golding: A Legyek Ura, J. D. Salinger: Zabhegyező/Rozsban a fogó. Természetesen vita is fűződhet hozzá, szükséges-e az új fordítás, a művek rövidítése, mit nyújt a művek újraírása/”átvezetése” (pl. Zalán Tibor: Bánk bán) stb.

Összesen: 32 óra

A gimnáziumi anyanyelvi oktatásban egyaránt fontos az írott szövegek alkotásához és befogadásához szükséges készségek és a szóbeli anyanyelvi kommunikációs kompetenciák fejlesztése. A kommunikációs kultúra fejlesztése különféle módszerekkel és technikákkal folyamatosan jelen vagy a magyarórán.

A gimnázium negyedik osztálya számára készült program az Kommunikációs kultúra területén úgy szerveződik, hogy négy jártasság megszerzését feltételezi. Produktív jártasságok: az írás és beszéd, a befogadói jártasságok: a meghallgatás és az olvasás. Az írásbeli dolgozat írásának előkészületei: az írásbeli dolgozat írása és javítása összesen 16 órát igényel, négyet-négyet minden írásbelire.

Az írásbeli dolgozatok előkészületei folyamatos tevékenységet jelentenek és nem korlátozódnak csupán egy órára (az írásbeli fogalmazás előtt).

Az értő olvasás jártasságához tartozik az irodalmi és más típusú szövegek olvasása, miközben a tanuló felismeri az explicite és implicite adott információkat ezekben a szövegekben és felfedezi az ok-okozati összefüggéseket a tartalmi elemek között.

Az eredményközpontú fogalmazástanítást ötvözzük a folyamatközpontú megközelítéssel, amelyben a hangsúly a fogalmazás végső produktumáról az írás folyamatára helyeződik át (a tanulók megtervezhetik, javíthatják, újraírhatják írásukat). A fogalmazáscím megadása helyett/mellett közöljük a tanulókkal a szöveg célját, a címzettet és a kommunikációs helyzetet is! Alkalmazzuk a kreatív írást mint a különféle műfajokban való alkotás szabályait bemutató, az irodalmi alkotást előkészítő folyamatot! A kreatív írás erősíti az önbizalmat, fejleszti a problémamegoldó készséget, lehetőséget ad a szövegalkotás játékos keretek közé helyezésére, retorikai, stilisztikai problémák megvitatására, új kommunikációs felületetek (blog, honlap, internetes médiumok) kipróbálására.

A szöveg- vagy szövegrészalkotás gyakorlására kiválasztott anyagot a szövegműfajok sokszínűsége jellemezze, az anyanyelvi órákon elbeszélő, magyarázó (tudományos okfejtések, érvelések, definíciók, kommentárok) és dokumentum típusú (grafikonok, menetrendek, táblázatok, térképek, ábrák, használati utasítások, kérdőívek, nyomtatványok, szabályzatok stb.) szövegeken végezzenek a tanulók különféle műveleteket (elemzés, átalakítás, kiegészítés)! Kapjanak helyet az anyanyelvi órán a fiatalok szubkultúráját erősen meghatározó populáris narratívák, a populáris kultúra elemei is!

A kulcskompetenciákat, a tanulói aktivitást jelentős mértékben elősegítő módszerekkel fejleszthetjük. A mindennapi életben használható kommunikációs kompetenciák megszerzését, a produktív anyanyelvi tudást a tanulók életközeli szituációkba helyezése, gyakorlatközeli feladatok megoldása segíti. Az önálló tanulás képességét könyvtárhasználati ismeretekkel, nyomtatott és virtuális szótárak, kézikönyvek használatának megtanításával fejleszthetjük. A tanulók szerteágazó, sokirányú fejlesztésében a múzeumpedagógiai foglalkozások is segíthetnek. A múzeumlátogatás során (az iskolán kívül) valós szituációkba kerülnek a diákok, a tanár kiegészítheti, színesebbé teheti a tananyagot, lehetőség adódik egy téma sokoldalú, komplex feldolgozására, konkrét nevelési, oktatási és képzési célok megvalósítására.

A nyelv és a kommunikációs kultúra tanítása-tanulása az irodalomtanítással való tantárgyi egységben történik.

A nyelvi tartalmak feldolgozásakor javasolt:

– felismerni a nyelvi jelenségeket a megfelelő példákban, a tanulók nyelvérzékére való támaszkodás mellett;

– a helyesírási szabályok alkalmazása;

– gyakorlás;

– táblázatok használata;

– rajzok, sémák, grafikonok kidolgozása és olvasása;

– a tanulók szoktatása és biztatása, hogy használják a nyelvi kézikönyveket, szótárakat, lexikonokat és kifejezések szótárait.

III. A TANÍTÁS ÉS TANULÁS FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

A standard, szummatív (összegző-lezáró) értékelés (általában a tanulási folyamatok vagy annak egy-egy szakaszának lezárásakor kerül alkalmazásra, standardizált mérőeszközökkel ‒ írásbeli és szóbeli tudásfelmérő, esszé, tesztek ‒ végzik, és kampányszerű és osztályzatorientált tanulást eredményez a tanulóknál) mellett, amely még mindig dominál oktatási rendszerünkben, az oktatáshoz való korszerű hozzáállás megköveteli más értékelési módok, például a formatív (alakító-segítő) értékelés bevezetését is – a tanulási folyamatra vonatkozóan ad átfogó minősítést a tanulók teljesítményéről, kompetenciái fejlődéséről. Az ilyen jellegű értkelés információt nyújt a tanárnak és a tanulónak is egyaránt arról, milyen kompetenciákat fejlesztett ki, melyeket kevésbé, és a tanítás során használt módszerek hatékonyságáról is visszajelzéseket kap a tanár. A formatív értékelés folyamán a tanár különféle technikák alkalmazásával (portfóliók, feljegyzések, tanulói naplók, visszajelzések, megbeszélések, kérdések, rávezetés, tanulói önértékelés, társak értékelése, csoportmegbeszélés, követelmény minták, példatárak alkalmazása, diagnosztikus teszt stb.) adatokat gyűjt a tanuló teljesítményéről. A formatív értékelés eredményét a tanítási ciklus végén szummatív módon – osztályzattal is ki kell mutatni. Az ilyen osztályzatnak akkor van értelme, ha magában foglalja a tanuló minden teljesítményét, ha a tanuló rendszeres figyelemmel kísérésen alapul, kialakítása objektív és professzionális.

A tervezés, megvalósítás, figyelemmel kísérés és értékelés a tanári hivatás részét képezi. Fontos, hogy a tanuló teljesítményének figyelemmel kísérése mellett a tanár folyamatosan kövesse és értékelje a tanítási-tanulási folyamatot, saját magát és a munkáját. Az önértékelés a köznevelési rendszer minőségének javítását szolgálja: mindazt, ami hatékonynak és megfelelőnek bizonyult, a pedagógus használni fogja a tanítási gyakorlatban, ami kevésbé hatékony vagy nem vezetett eredményhez, azt fejlesztenie kell.

РУСИНСКИ ЈЕЗИК И КЊИЖЕВНОСТ

ЯЗИК И КНЇЖОВНОСЦ

(Штварта класа)

Циль ученя Руского язика и кнїжовносци то унапредзованє язичней и функционалней писменосци; здобуванє и пестованє язичней и кнїжовней култури; оспособйованє за толкованє и вреднованє кнїжовних дїлох; афирмованє и прилапйованє вредносцох гуманистичного образованя и воспитаня школярох; розвиванє особного националного и културного идентитету, любови ґу мацеринскому язику, традициї и култури Руснацох и других народох и етнїчних заєднїцох.

ОБЩА ПРЕДМЕТНА КОМПЕТЕНЦИЯ

Школяр позна обласци руски язик и кнїжовносц, и шветову кнїжовносц. Добре влада з усну и писану комуникацию, односно бешедує и пише по правилох стандардного руского язика. Зна формовац лоґични и стилски складни бешедовани и писани текст. Розуми и критично спатра пречитане и ма розвити власни словнїк. Ма звичай читац кнїжовни дїла при чим доживює пречитане и ма знаня з помоцу хторих толмачи кнїжовне дїло, односно чита же би упознал и лєпше розумел себе и швет коло себе. Пречитал найважнєйши кнїжовни дїла рускей, сербскей и шветовей кнїжовносци. Розвил звичай и потребу же би преглїбйовал бешедну и читательну културу пре власне усовершованє и охраньованє и збогацованє националней култури.

Основни уровень

Ясно и чечно бешедує у складзе зоз стандардним язиком; ма културу слуханя цудзого викладаня. Формує єдноставни бешедовани або писани, лоґични, стилски складни текст хтори добре структуровани; правилно хаснує руску кирилку и розликує ю од сербскей кирилки, зна написац тексти основних писаних жанрох хтори потребни за школованє и участвованє у дружтвеним живоце. За рижни потреби чита кнїжовни и нєуметнїцки тексти стреднєй чежкосци и критицки роздумує о єдноставних кнїжовних и нєуметнїцких текстох.

Зна основни правила о язику; розликує кнїжовни руски язик од бешедного и ма потребу учиц, чувац и пестовац кнїжовни язик. Позна специфичне место руского язика у фамелиї славянских язикох и його блїзкосц зоз карпатскима диялектама. Ма основни знаня о руских гласох, словох и виреченьох руского язика и зна применїц одредзени ґраматични правила у бешеди и писаню. Хаснує розвити словнїк, у складзе зоз уровньом образованя, а слова примерани нагоди.

Зна авторох дїлох зоз обовязней школскей програми и змесцує их до контексту творчого опусу и кнїжовноисторийного контексту. Зна навесц основни кнїжовноисторийни и поетицки характеристики стилских епохох, напрямох и формацийох у розвою рускей, сербскей и шветовей кнїжовносци и зна их повязац зоз дїлами и писателями зоз обовязней лектири школскей програми. Обачує и з прикладами арґументує основни поетични, язични, естетски и структурни характеристики кнїжовних дїлох зоз обовязней школскей лектири. Формує читательни звикнуца и знаня похопююци значенє читаня за власни духовни розвой.

Стреднї уровень

Ясно бешедує пред аудиториюмом о темох зоз обласци язика, кнїжовносци и култури; зна составиц зложени бешедни або писани текст и прецизно представиц идеї; пре розлични потреби чита релативно чежки кнїжовни и нєуметнїцки тексти и ма витворени читательни смак характеристични за образованого чловека; розуми зложени кнїжовни и нєуметнїцки тексти и критично роздумує о нїх.

Ма широки знаня о язику вообще и основни знаня о язикох у швеце. Позна специфични розвой руского язика и його блїзкосц зоз карпатскима диялектами. Розуми розвой кнїжовного руского язика Руснацох у дружтвеним, историйним и културним контексту. Ма широкии знаня о гласох, словох и виреченьох у руским язику и тото знанє зна применїц у бешеди и писаню. Розликує гласи и знаки руского язика од гласох и знакох сербского язика. Ма богати словнїк и свидоми є рижнородносци язика хтора му оможлївює прецизно ше виражиц.

Толмачи ключни фактори структури кнїжовного тексту и його тематски, идейни, поетични, стилски, язични, композицийни и жанровски прикмети. Позна кнїжовни термини и адекватно их применює при толмаченю кнїжовних дїлох хтори предвидзени зоз програму. Самостойно обачує и анализує проблеми у кнїжовним дїлу и зна арґументовац свойо думаня на основи примарного тексту. Хаснує препоручену и ширшу, секундарну литературу при толмаченю кнїжовних дїлох хтори предвидзени зоз програму.

Напредни уровень

Дискутує о зложених темох зоз язика, кнїжовносци и култури хтори предвидзени зоз наставну програму; ма розвити бешеднїцки схопносци; пише фахови текст на теми зоз язика и кнїжовносци; критицки роздумує о зложених кнїжовних и нєуметнїцких текстох на висшим уровню, уключуюци и авторово стилски поступки; формує свидомосц о себе як читательови.

Ма подробнєйши знаня о язику вообще, як и о ґраматики руского язика. Ма основни знаня о словнїкох и структури словнїцкей статї.

Критицки чита зложени кнїжовни дїла зоз обовязней школскей програми, як и додатней (виборней) и зна их критицки толмачиц и вредновац. У толмаченю кнїжовного текста хаснує вецей методи, попатрунки и компаративни приступ. Арґументовано виноши свой суд о кнїжовним дїлу нєпреривно маюци на розуме примарни текст, як и други тексти, анализуюци и поровнуюци їх поетични, естетични, структурни и линґвистични прикмети, вєдно зоз зложеншима стилскима поступками. Розширює читательни знаня и применює стратеґиї читаня хтори усоглашени зоз типом кнїжовного дїла и зоз читательнима цилями (дожице, виглєдованє, творчосц).

СПЕЦИФИЧНА ПРЕДМЕТНА КОМПЕТЕНЦИЯ: Язик

Основни уровень

Ма основни знаня о тим цо то язик вообще, и хтори його функциї; почитує свой язик и други язики. Позна специфични розвой руского язика и його блїзкосц зоз карпатскима диялектами; позна розлики у коцурскей и керестурскей бешеди; ма основни знаня о розвою кнїжовного язика, писма и правопису при Руснацох у Сербиї. Розуми розвой кнїжовного руского язика у дружтвеним, историйским и културним контексту. Ма основни знаня о гласох и знакох руского язика и розликує их од сербских; позна файти словох, и подфайти; хаснує коректну язичну норму при хаснованю формох словох и при їх твореню; правилно склада виреченє и зна анализовац виреченє хторе збудоване по основних моделох.

Ма основни знаня о значеню словох; позна словнїки руского язика и зна их хасновац. Може ясно и чечно представиц свойо становиско, почитуюци кнїжовноязичну норму и правила учтивосци; ма културу слуханя цудзого викладаня. Звладал складне писанє єдноставних формох и основних жанрох (писмо, биоґрафия, молба, жалба, вимога, ПП презентация и под.) у чиїм виробку компетентно хаснує руску кирилку и основни правила язичней норми. Свидоми є же хаснованє руского язика на интернету подрозумює хаснованє стандардного руского язика, односно рускей кирили. На концу школованя составя матурску роботу почитуюци правила виробку фаховей роботи.

Стреднї уровень

Ма ширши знаня о язику вообще и основни знаня о язикох у швеце, о їх медзисобней зродносци и типох. Позна специфични розвой руского язика, його место у ґрупи славянских язикох и блїзкосц зоз карпатскима словацкима и українскима диялектами. Позна розлики у коцурскей и керестурскей бешеди и причини їх наставаня.

Ма ширши знаня о гласох руского язика и розликує их од сербских; розликує руски од сербских знакох кирилки; зна правила о наглашованю словох и розликує руски од сербского акценту; ма ширши знаня о файтох словох и їх подфайтох, їх формох и способох твореня, уплївох сербского язика и других язикох; препознава файти виреченьох и анализує виреченя хтори творени по розличних моделох. Ма богати словнїк и зна похасновац одвитуюце слово у зависносци од нагоди; унапрямени є ґу збогацованю власного словнїка. Виразно чита и пестує власну бешеду. Составя зложенши писани тексти о розличних темох почитуюци язичну норму. Хаснує фахову литературу и зна складно написац звит и реферат.

Напредни уровень

Ма детальнєйши знаня о язику вообще и детальнєйши знаня о ґраматики руского язика (акцентованє, состав словох, значенє припадкох и дїєсловних формох, структури виреченя, уплїви других язикох на руски язик); позна словнїки руского язика и структуру словнїковей статї. Приповеда о вибраних темох як схопни бешеднїк; уважно слуха и преценює вербалну и невербалну реакцию свойого собешеднїка и тому прилагодзує свою бешеду. Есей, фахови текст и новинску статю пише складно, дошлїдно применююци кнїжовноязичну норму.

СПЕЦИФИЧНА ПРЕДМЕТНА КОМПЕТЕНЦИЯ: Кнїжовносц

Основни уровень

Поряднє чита кнїжовни дїла зоз обовязней школскей програми, препознава значних представительох и їх дїла зоз рускей, сербскей и шветовей кнїжовносци. Накратко описує свойо чувства и дожице кнїжовного або другого уметнїцкого дїла. Обачує и наводзи основни поетични, естетични и структурни прикмети кнїжовного и нєуметнїцкого тексту вигодного за обробок наставней градзи зоз язика и кнїжовносци; зна их меновац и илустровац. Розуми кнїжовни и нєуметнїцки текст: препознава их намену, видвоює главни идеї текста; провадзи розвой одредзеней идеї у тексту; наводзи приклади зоз тексту и цитує часц або часци же би анализовал текст або змоцнєл особну арґументацию; резимує и парафразує часци текста и текст у цалосци. Видвоєни проблеми анализує на уровню основних пасмох значеня. Основни кнїжовни термини функционално повязує зоз прикладами зоз кнїжовного текста. Розуми прецо читанє значне за формованє и унапредзованє своєй особносци, збогацованє лексичного фонда. Розвива свойо читательни способносци. Розуми значносц кнїжовносци за формованє язичного, литературного, културного и националного идентитета. Розуми значносц очуваня кнїжовного нашлїдства и кнїжовней култури.

Стреднї уровень

Толкує кнїжовни дїла зоз обовязней школскей програми и ма основни знаня о кнїжовноисторийним и поетичним контексту хтори одредзує тоти дїла. Самостойнє обачує и анализує значеньово и стилски аспекти кнїжовного дїла и зна арґументовац свойо становиска на основи примарного текста. Розуми и описує функцию язика у творчим процесу. При толкованю кнїжовного дїла применює адекватни методи и становиска хтори ускладзени зоз методолоґию науки о кнїжовносци. Позна кнїжовнонаукови, естетични и линґвистични факти и бере их до огляду при обробку поєдинєчних дїлох, стилских епохох и напрямох у розвою рускей, сербскей и шветовей кнїжовносци. През виглєдовацки и творчи способ здобува знаня и читательни схопносци, хтори у функциї преучованя розличних кнїжовних дїлох и жанрох и розвиваня литературного, язичного, културного и националного идентитета. Ма розвити читательни звикнуца и читательни смак характеристични за културного и образованого чловека. Применює зложени стратеґиї читаня. Меня аналитични приступи хтори оценї же су нєприкладни. Преценює як одредзени структурни, язични, стилски и значеньово прикмети текста уплївую на його розуменє.

Напредни уровень

Зна одредзиц поетични, естетични и структурни прикмети кнїжовного тексту. Зоз сиґурносцу кладзе кнїжовни текст до кнїжовнотеорийного и кнїжовноисторийного контексту. У анализованю и интерпретованю хаснує одвитуюци поступки толкованя и терминолоґию хтора адекватна кнїжовному дїлу. Хаснує вецей методи, точки патреня и компаративни приступ же би дополнєл свойо розуменє и критицки суд о кнїжовним дїлу. Самостойно обачує и толкує проблеми у кнїжовним дїлу и зна арґументовац свойо становиска на основи примарного текста и литературно-филолоґийного контексту. Критицки повязує примарни текст зоз самостойно вибрану секундарну литературу. Самостойно вибера дїла за читанє по одредзеним критериюму, дава предкладаня за читанє и пояшнює их. Позна и применює способи/стратеґиї читаня усоглашени зоз типом текста (кнїжовним и нєуметнїцким) и зоз жанром кнїжовного дїла. Розуми улогу читаня у особним розвою, алє и у розвою дружтва. Ма розвиту, критицку свидомосц о своїх читательних способносцох.

Общи стандарди посцигнуцох – образовни стандарди за конєц общого стреднього образованя за предмет Руски язик и кнїжовносц ма стандарди посцигнуцох за обласци: Язик, Кнїжовносц и Язична култура. У рамикох каждей обласци описани вимоги на трох уровньох.

ОБЩИ ТИП

Класа

Штварта

Тижньови фонд годзинох

4 годзини

Рочни фонд годзинох

132 годзини

Стандарди образовних посцигнуцох

ВИХОДИ

По законченей штвартей класи школяр:

ТЕМИ

Ключни поняца змисти

2РЯК.1.1.1. Ма основни знаня о язику вообще (цо то язик, хтори функциї ма); почитує свой язик и почитує други язики; препознава стереотипни становиска ґу язику. Розуми поняце тексту; розликує часци тексту (увод, главна часц, законченє); препознава файти текстох (форми дискурсу); ма основни поняца зоз социолинґвистики: позна поняца єдноязичносци и вецейязичносци (и зна одвитуюци язични обставини у Сербиї); розуми поняце язичней вариятивносци и препознава основни вариєтети.

2РЯК.1.1.2. Розликує кнїжовни (стандардни) язик од диялекту; зна основни податки о карпатских диялектох; ма правилне становиско ґу своєй бешеди и ґу другим вариянтом рускей бешеди (керестурска и коцурска); почитує свой язик и ма потребу чувац свой язик; єднак почитує обидва вариянти рускей бешеди – керестурску и коцурску; ма потребу учиц, чувац и пестовац кнїжовни язик; позна найважнєйши ґраматични и нормативни приручнїки и зна их хасновац; зна основни податки о месце руского язика медзи другима индоевропскима и славянскима язиками; ма основни знаня о розвою кнїжовного язика, писма и правопису при Руснацох.

2РЯК.1.1.3. Розликує правилне од нєправилного вигваряня гласох; зна основне подзелєне гласох; ма основни знаня у вязи зоз складами и применює их при розкладаню словох на концу шорика; зна основни правила норми при акцентованю и замерковює евентуални розлики медзи своїм и кнїжовним акцентованьом.

2РЯК.1.1.4. Позна файти и подфайти словох; применює норму при форми словох у фреквентних случайох (уключуюци и гласово пременки при форми словох); видвоює часци словох при формох словох (ґраматична основа и наставок за форму) при єдноставнєйших случайох; видвоює часци словох при твореню словох (префикс, основа, суфикс) при єдноставних словох; препознава основни способи твореня словох; применює норму при твореню словох (уключуюци и гласово пременки при твореню словох); применює постояци модели при твореню нових словох.

- разликує основни значеня и функциї припадкох;

- разликує шицки типи нєзависних виреченьох;

- препозна розлични файти зависних виреченьох;

- правилно похаснує и препознa значеня дїєсловох;

- препозна у тексту и наведзе прикмети кнїжовноуметнїцкого и наукового стила;

- преценї сиґурносц податкох хтори пребера зоз интернета кед пише текст зоз науковим стилом;

- укаже основни общолинґвистични знаня о еволуциї язика и на зродносци медзи даякима язиками;

ЯЗИК

Синтакса

Стилистика

Обща линґвистика

-утвердзи тематични, идейни, язични, композицийни и жанровски прикмети кнїжовного тексту;

- потолкує кнїжовни текст кладзуци го до одвитуюцого културноисторийного контексту;

- хаснує кнїжовнотеорийни термини кед толкує кнїжовне дїло;

- постави проблемске питанє хторе у вязи зоз кнїжовноуметнїцким дїлом, виноши суд о нїм и арґументує свой суд;

- повяже одредзени теориї (еґзистенциялизем, теория рецепциї/отвореного дїла) зоз кнїжовноуметнїцким текстом;

- препозна интертекстуалносц;

- самостойнє вибера кнїжовни дїла звонка програми операюци ше на здобути знаня и усвоєни вредносци;

- повяже историйни, релиґийни, политични теми у дїлох хтори обрабяю зоз превипитованьом националного идентитета у нїх;

- розправя о елементами родней чувствительносци у дїлох хтори обрабя;

КНЇЖОВНОСЦ

Повойнова и сучасна кнїжовносц

Диялоґ кнїжовних епохох

- правилно хаснує знаки интерпункциї (точку, запяту, точку зоз запяту, знак питаня, викричнїк, два точки, три точки, смугу, заградзенє, кавички);

- бешедує явно и пред векшим аудиториюмом о темох зоз язика, кнїжовносци и култури;

- напише состав на тему зоз язика и кнїжовносци, почитуюци начала правописа и язичней норми.

ЯЗИЧНА КУЛТУРА

Правопис

Усне и писане висловйованє

2РЯК.1.1.5. Правилно склада виреченє; розликує синтаксични єдинки; розликує активни и пасивни виреченя; зна анализовац єдноставни виреченя хтори творени по основних моделох и преширени зоз додатками.

2РЯК.1.1.6. Ма лексични фонд хтори у складзе зоз стреднїм уровньом образованя; прави розлику медзи формалну и нєформалну лексику и хаснує их у складзе зоз нагоду; ма основни знаня о значеню словох; позна основни лексични одношеня (синонимию, антонимию, гомонимию); позна метафору як лексични механїзем; нє ма одбиваюцосц ґу словом странского походзеня, алє их нє прилапює нєкритично и автоматски; позна поняце терминох и фразеолоґизмох; позна найважнєйши словнїки руского язика и зна их хасновац.

2РЯК.1.2.1. Позна авторох дїлох зоз обовязней школскей програми и локализує их до контексту творчого опуса и кнїжовноисторийного контекста

2РЯК.1.2.2. Позна кнїжовнотеорийну терминолоґию и функционално ю повязує зоз прикладами зоз кнїжовних1 и нєуметнїцких2 текстох предвидзених у програми.

2РЯК.1.2.3. При толмаченю кнїжовноуметнїцких и кнїжовнонаукових дїлох розликує методи нукашнього и вонкашнього приступу.

2РЯК.1.2.4. Обачує и зоз прикладами арґументує основни поетични, язични, естетични и структурни прикмети кнїжовних дїлох зоз обовязней школскей лектири.

2РЯК.1.2.5. Обачує основни прикмети кнїжовносци як дискурса и розликує го од других дружтвених дискурсох.

2РЯК.1.2.6. Наводзи основни кнїжовноисторийни и поетични прикмети стилских епохох, напрямох и формацийох у розвою рускей, сербскей и шветовей кнїжовносци и повязує их зоз дїлами и писателями зоз обовязней лектири у школскей програми.

2РЯК.1.2.7. Анализує видвоєни проблеми у кнїжовним дїлу и зна их арґументовац зоз примарним текстом.

2РЯК.1.2.8. Хаснує препоручену секундарну литературу (кнїжовноисторийну, критицку, автопоетичну, теорийну) и повязує ю зоз кнїжовнима текстами хтори предвидзени у програми.

2РЯК.1.2.9. На основи дїлох рускей, сербскей и шветовей кнїжовносци формує читательни звикнуца и знаня; похопює улогу читаня при толкованю кнїжовного дїла и у витворйованю язичного, литературного, културного и националного идентитета.

2РЯК.1.3.1. Бешедує ясно, почитуюци ортоепски правила стандардного язика; применює кнїжовноязични акцент або поровнує свой акцент зоз кнїжовним и намага ше присподобиц го ґу ньому; чечно и ясно чита наглас кнїжовни и нєуметнїцки тексти; виразно чита и интерпретує лєгки кнїжовноуметнїцки тексти; у званїчних ситуацийох бешедує о єдноставних темох зоз обласци язика, кнїжовносци и култури хаснуюци коректни язични вираз (т.є. бешедує чечно, без загакованя, подпоркох, барз вельких павзох и фалшивих початкох, обдумуюци виреченє напредок) и з одвитуюцу основну терминолоґию науки о язику и науки о кнїжовносци, прилагодзуюци нагодом, ситуациї собешеднїкови и теми вербални и нєвербални язични средства (триманє, мимику, ґестикулацию); бешедує хаснуюци презентацию; ма културу слуханя цудзого викладаня; може з увагу и зоз розуменьом слухац викладанє стреднєй чежини (нпр. преподаванє) з тему зоз язика, кнїжовносци и култури; з нагоди слуханя одредзеного викладаня зна зберац призначки.

2РЯК.1.3.2. Бешедуюци о одредзеней теми (зоз язика, кнїжовносци або на шлєбодну тему), ясно структурує бешеду и повязує єй часци на одвитуюци способ; розликує важне од нєважного и трима ше основней теми; составя єдноставни бешедовани и писани текст хаснуюци ше зоз описом, приповеданьом и викладаньом (експозицию); зна вокраци описац свойо чувства и дожице кнїжовного або другого уметнїцкого дїла; зжато преприповед’ює єдноставнєйши кнїжовноуметнїцки текст и видвоює його важни або интересантни часци; резимирує єдноставнєйши кнїжовни и нєуметнїцки текст.

2РЯК.1.3.3. У розправи або черанки думаня на теми зоз кнїжовносци, язика и култури зна у кратких рисох винєсц и обгрунтовац идею або становиско за хторе ше заклада, бешедує одмерано, опера ше на арґументи, почитує цудзе думанє и бере го до огляду под час своєй арґументациї; пише єдноставни арґументативни текст на теми зоз кнїжовносци, язика и култури.

2РЯК.1.3.4. Хаснує руску кирилку и зна же ше вона хаснує и на интернету. Применює основни правописни правила у фреквентних прикладох и зна хасновац школске виданє Правопису; у писаню видвоює часци текста, дава наслови и поднаслови, зна цитирац и парафразирац; составя матурску роботу почитуюци правила виробку фаховей роботи (хаснує фусноти и составя змист и библиоґрафию); составя писмо – приватне и службове, биоґрафию (CV), молбу, жалбу, вимогу, оглашку; зна пополнїц розлични формулари и обрасци.

2РЯК.1.3.5. Ма способносц и звичай же би пре розлични наменки (информованє, ученє, особни розвой, естетске дожице, забава...) читал тексти стреднєй чежкосци (кнїжовноуметнїцки, фахово и науковопопуларни тексти зоз обласци науки о язику и кнїжовносци, тексти зоз медийох3); применює предложени стратеґиї читаня.

2РЯК.1.3.6. Розуми кнїжовни и нєуметнїцки текст стреднєй зложеносци: препознава їх намену, пренаходзи експлицитни и имплицитни информациї, видвоює главни идеї тексту; провадзи розвой одредзеней идеї у тексту; поровнує основни информациї и идеї зоз двох або вецей текстох.

2РЯК.1.3.7. Критицки роздумує о кнїжовним тексту стреднєй зложеносци: розликує обєктивни/виродостойни факт од авторовей интерпретациї; преценює (и то обгрунтовює) чи автор нєуметнїцкого тексту виноши шицки потребни информациї и чи дава достаточни и виродостойни докази за тото цо твердзи; преценює чи автор тексту нєутрални або анґажовани односно пристрасни, и обгрунтовює свою прецену; препознава бешеду нєнависци, дискриминациї, бирократски язик, и ма вибудоване неґативне становиско ґу нїм; зна у єдноставних прикладох понукнуц алтернативу бирократскому язику.

2РЯК.1.3.8. Препознава структуру, розлични елементи, стилски характеристики (експресивносц, сликовитосц, метафоричносц) кнїжовного и нєуметнїцкого текста; препознава конотативне значенє слова у датим контексту и розуми наменку конотативного значеня у кнїжовним и нєуметнїцким тексту; одредзує значенє нєпознатого слова на основи контексту и моделу твореня; розуми значенє читаня за збогацованє лексичного фонда..

2РЯК.2.1.1. Ма ширши знаня о язику вообще (хтори то важни свойства язика); препознава єдинки и зявеня хтори припадаю розличним язичним уровньом / подсистемом; ма основни знаня о писму вообще; ма основни знаня о правопису вообще (етимолоґийно- фонолоґийни правопис; ґраматично – лоґична интерпункция; ґрафема – слово); ма основни знаня о язикох у швеце (язична зродносц, язични типи, язични универзалиї). Розуми основни принципи водзеня диялоґу; розуми поняце бешедней дїї. Позна прикмети вариєтетох руского язика хтори настали на основи медиюму и тих хтори социялно и функционално условени.

2РЯК.2.1.2. Зна основни характеристики карпатских диялектох; зна основни правила при вигваряню обидвох вариянтох руского язика (керестурска и коцурска). При єдноставнєйших случайох преруцує слова з єдней вариянти до другей и обратно. Змесцує розвиванє кнїжовного язика при Руснацох до дружтвеного, историйного и културного контексту.

2РЯК.2.1.3. Позна бешедни орґани и способ на хтори ше гласи продукую; зна дзелїц гласи по шицких критериюмох; розуми поняце фонеми; позна природу руского акценту и розликує го од сербского; зна механїзми фонолоґийно условених гласових пременкох (виєдначованє консонантох по дзвонкосци и по месце твореня, злїванє и асимилацию вокалох и траценє консонантох).

2РЯК.2.1.4. Ма ширши знаня о файти словох; зна одредзиц форму пременлївого слова и похасновац слово у датей форми; позна поняце морфеми; дзелї слово на морфеми за творенє при єдноставнєйших случайох и менує тоти морфеми; позна основни способи твореня словох; применює норму у вязи зоз форму словох у менєй фреквентних случайох.

2РЯК2.1.5. Хаснує шицки синтаксични можлївосци у руским язику; розликує особово и безособово виреченя; анализує виреченя хтори збудовани по розличних моделох; ма ширши знаня о синтаґми; препознава основни файти зависних предикатских виреченьох (типични случаї); зна основне о нєзависно-зложених одношеньох, конґруенциї и неґациї; розликує файти нєзависних предикатских виреченьох; розуми поняце елипси; ма основни знаня о хаснованю припадкох и дїєсловних формох.

2РЯК.2.1.6. Ма богати и рижнородни лексични фонд (уключуюци и интелектуалну и интернационалну лексику и позна нейфреквентнєйши интернационални префикси и суфикси). Тот фонд хаснує у складзе зоз нагоду; видзи язик як збир можлївосцох хтори му служа же би виражел индивидуалне искуствиє и унапрямел го ґу збогацованю власного словнїка; позна гиперонимию / гипонимию, паронимию; розликує лексични пасма; позна метонимию як лексични механїзем.

2РЯК.2.2.1. Интерпретує кнїжовни текст так же спатра його интеґрацийни фактори (дожити контекст, тематично-мотивове пасмо, композиция, подоби, форми приповеданя, идейне пасмо, язично-стилски аспекти...).

2РЯК.2.2.2. Позна кнїжовнотеорийну терминолоґию и адекватно применює кнїжовнотеорийни знаня при толмаченю кнїжовних дїлох предвидзених зоз програму.

2РЯК.2.2.3. Розликує методи вонкашнього и нукашнього приступу при интерпретациї кнїжовноуметнїцкого и кнїжовнонаукового дїла и адекватно их хаснує при похопйованю и толкованю тих файтох дїлох.

2РЯК.2.2.4. Обачує и пояшнює поетични, естетични и структурни прикмети кнїжовноуметнїцких и кнїжовнонаукових дїлох у рамикох школскей лектири; преценює чи зложени кнїжовнонаукови текст (автобиоґрафия, биоґрафия, мемоари, днжовнїк, писмо, драгопис...) добре структуровани и когерентни, чи идеї ясно и прецизно виложени; обачує стилски поступки у кнїжовноуметнїцким и кнїжовнонауковим тексту; преценює як одредзени прикмети текста уплївую на його розуменє и доприноша толмаченю значеня текста.

2РЯК.2.2.5. Пояшнює основни елементи кнїжовносци як дискурса у одношеню на други дружтвени дискурси (напр. присуство/одсуство приповедача, приповедни фокус, статус историйного и фиктивного итд ).

2РЯК.2.2.6. Кед толмачи кнїжовноуметнїцки и кнїжовнонаукови дїла зоз школскей програми применює знаня о основних кнїжовноисторийних и поетичних прикметох стилских епохох, рухох и формацийох у розвою рускей, сербскей и шветовей кнїжовносци.

2РЯК.2.2.7. Самостойнє обачує и анализує проблеми у кнїжовним дїлу и зна арґументовац свойо становиско на основи примарного текста.

2РЯК.2.2.8. Активно хаснує препоручену и ширшу, секундарну литературу (кнїжовноисторийну, критицку, автопоетичну, теорийну) при толмаченю кнїжовноуметнїцких и кнїжовнонаукових дїлох предвидзених у програми.

2РЯК.2.2.9. На основи дїлох рускей, сербскей и шветовей кнїжовносци розвива читательни схопносци, способносци и знаня значни за толмаченє и вреднованє розличних кнїжовноуметнїцких и кнїжовнонаукових дїлох и за розвиванє язичного, литературного, културного и националного идентитета; ма вибудовани читательни смак яки характеристични за културного и образованого чловека.

2РЯК.2.3.1. Бешедує у званїчних ситуацийох, явно и пред векшим аудиториюмом о темох зоз обласци язика, кнїжовносци и култури, хаснуюци кнїжовни язик и одвитуюцу терминолоґию; участвує у явних розгваркох зоз вецей учашнїками; преценює слухателя односно аудиториюм и формує свою бешеду ґу його потребом и можлївосцом; ма потребу и звичай розвивац власну бешедну културу; з увагу и розуменьом слуха зложене викладанє (напр. преподаванє) з тему зоз язика, кнїжовносци и култури; слуха критицки, преценююци бешеднїкову арґументацию и обєктивносц.

2РЯК.2.3.2. Составя зложени бешедни и писани текст (зоз язика, кнїжовносци або на шлєбодну тему) хаснуюци опис, приповеданє и викладанє (експозицию); у бешедней або писаней розправи прецизно виноши свойо идеї и обгрунтовює свойо становиско; намага ше бешедовац и писац интересантно, зоз диґресиями и хаснуюци цикави деталї и одвитуюци приклади; обачує поенту и виклада ю на одвитуюци способ; прецизно виноши свойо дожице и упечатки з нагоди кнїжовного тексту и резимирує зложенши кнїжовни и нєуметнїцки текст на теми нєпостредно вязани за наставну материю; пише звит и реферат; применююци правописну норму у случайох предвидзених зоз програму.

2РЯК.2.3.3. Ма способносц и звичай, за розлични наменки (информованє, ученє, особни розвой, естетске дожице, забава...), читац зложени тексти (кнїжовноуметнїцки тексти, фахово и науковопопуларни тексти зоз обласци науки о язику и кнїжовносци, тексти зоз медийох); ма вибудовани читательни смак характеристични за културного и образованого чловека; применює зложени стратеґиї читаня; вибера стратеґию читаня хтора одвитує наменки читаня.

2РЯК.2.3.4. Розуми зложенши кнїжовни и нєуметнїцки текст: препознава його наменку; пренаходзи експлицитни и имплицитни информациї; видвоює информациї по задатим критерию; видвоює главни идеї; провадзи розвой одредзеней идеї; поровнує информациї и идеї зоз двох або вецей текстох же би розумел одвитуюци значеньски або стилски аспект по задатим критерию; анализує и толмачи гевти системи мотивациї хтори ше у кнїжовним дїлу зявюю при формованю (характеризациї) подобох и вибудови подїйох (пре лєпше и подполнєйше розуменє значеня кнїжовного дїла); толмачи (на уровню розуменя) тексти операюци ше на други текст/тексти.

2РЯК.2.3.5. Критично роздумує о зложеним кнїжовним и нєуметнїцким тексту: роздвоює обєктивни факт од авторовей интерпретациї; преценює чи автор тексту нєутрални або анґажовани односно пристрасни, обгрунтовює свою оцену; розликує екплицитни и имплицитни авторово становиска; арґументовано вреднує чи автор зложеного експозиторного або арґументованого текста одвитуюцого за обробок наставней материї зоз язика и кнїжовносци виноши шицки потребни информациї и чи дава достаточни и виродостойни докази за тото цо твердзи.

2РЯК.2.3.6. Преценює чи зложени нєуметнїцки текст одвитуюци за обробок наставней материї зоз язика и кнїжовносци добре структурирани и когерентни, чи идеї виложени ясно и прецизно; обачує стилски поступки у тих текстох; проценює кельо одредзени характеристики тексту уплївюю на його розуменє.

2РЯК.3.1.1. Розуми же постої цесна вяза медзи язиком и думаньом; ясне му поняце катеґоризациї; позна конверзацийни максими (квалитету, кванитету, релевантносци и способу); розуми поняце информативней актуализациї виреченя и зна як ше иста посцигує; ясне му поняце текстуалней когезиї.

2РЯК.3.1.2. При подзелєню словох на склади поволує ше на правила; позна правила преношеня складох истого слова до нового шорику; на єдноставних прикладох зна указац кеди ше акцент у руским язику преноши.

2РЯК.3.1.3. Ма детальнєйши знаня о морфолоґиї у узшим смислу и твореня словох у руским язику (дзелї слово на морфеми за творенє при зложених случайох и менує тоти морфеми).

2РЯК.3.1.4. Ма детальни знаня о хаснованю припадкох и дїєсловних формох; зна анализовац компликовани виреченя хтори направени по розличних моделох; позна специялни нєзависни виреченя; позна поняце конґруенциї у руским язику.

2РЯК.3.1.5. Ма основни знаня о словнїкох и микроструктурней часци словнїкох.

2РЯК.3.2.1. Чита, доживює и самостойнє толмачи кнїжовноуметнїцки и кнїжовнонауково дїла зоз обовязней школскей програми, як и додатни (виборни) и факултативни кнїжовноуметнїцки и кнїжовнонаукови тексти; при интерпретациї зоз сиґурносцу хаснує здобути знаня о творчим опусу автора и кнїжовноисторийним контексту.

2РЯК.3.2.2. Добре зна кнїжовнотеорийну терминолоґию и теорийни знаня адекватно применює при толмаченю кнїжовноуметнїцких и кнїжовнонаукових дїлох хтори предвидзени у школскей програми и других дїлох тей файти розличних жанрох, звонка школскей програми.

2РЯК.3.2.3. У процесу толмаченя кнїжовноуметнїцкого и кнїжовнонаукового дїла, вибера, применює и комбинує адекватни методи нукашнього и вонкашнього приступа.

2РЯК.3.2.4. Обачує и толмачи поетични, язични, естетични и структурни прикмети кнїжовноуметнїцких и кнїжовнонаукових текстох у рамикох школскей лектири и звонка школскей програми; преценює и поровнує стилски поступки у наведзених файтох текстох.

2РЯК.3.2.5. Розуми основни елементи кнїжовносци як дискурса (поровнує напр. присуство/одсуство приповедача, приповедни фокус, статус историйного и фиктивного итд.) у одношеню на други дружтвени дискурси и тоти спознаня хаснує при толмачену кнїжовних дїлох.

2РЯК.3.2.6. Кед толмачи и вреднує кнїжовноуметнїцки и кнїжовнонаукови дїла применює и поровнує кнїжовноисторийни и поетични прикмети стилских епохох, рухох и формацийох у розвою рускей, сербскей и шветовей кнїжовносци.

2РЯК.3.2.7. Самостойнє обачує и толмачи проблеми и идеї у кнїжовним дїлу и свойо становиско зна арґументовац на основи примарного текста и литературно-филолоґийного контекста.

2РЯК.3.2.8. Кед толмачи кнїжовне дїло критицки хаснує препоручену и самостойнє вибрану секундарну литературу (кнїжовноисторийну, критицку, автопоетичну, теорийну).

2РЯК.3.2.9. На основи дїлох рускей, сербскей и шветовей кнїжовносци (обовязни и особни вибор) и секундарней литератури розширює читательни знаня, применює стратеґиї читаня хтори усоглашени зоз типом кнїжовного дїла и зоз читательнима цилями (дожице, виглєдованє, творчосц); розвива язични, литературни, културни и национални идентитет.

2РЯК.3.3.1. Дискутує о зложених темох зоз язика, кнїжовносци и култури; дискутує о смислу и вредносцох кнїжовних текстох и о наменки и вредносцох нєуметнїцких текстох хаснуюци фахову терминолоґию.

2РЯК.3.3.2. Виклада (у званїчних ситуацийох, явно и пред векшим аудиториюмом) и пише о темох зоз обласци язика, кнїжовносци и култури; ма розвити бешеднїцки (ораторски) схопносци; предпоставя розлични становиска аудиториюма и у складзе зоз тим преоблематизує поєдинєчни змисти; препознава и анализує вербалну и нєвербалну реакцию собешеднїкох односно, аудиториюма и ґу тому прилагодзує свою бешеду; слухаюци бешеднїка, преценює змист и форму його бешеди и способу бешедованя.

2РЯК.3.3.3. Композицийно и лоґицки складно пише фахови текст на теми зоз кнїжовносци и язика, як и новинску статю.

2РЯК.3.3.4. Орґанизує, класификує, пообщує и на подобни способ обрабя информациї зоз кнїжовних и нєуметнїцких текстох на основи задатого и/або самостойно поставеного критерия.

2РЯК.3.3.5. Преглїбено критицки роздумує о зложеним тексту: преценює кельо зложени експозиторни текст успишно преноши информациї публики хторей є наменєни, обачуюци хтори информациї нєдоставаю; видвоює доказну градзу на хторей автор арґументативного тексту фундаментує свойо становиска и одредзує средства з хторима их виноши; обачує авторово гришки у заключованю и под.

2РЯК.3.3.6. Преценює стилски поступки у кнїжовним и нєуметнїцким тексту; поровнує стилски поступки у двох зложених текстох (або вецей нїх); толмачи їх улогу у витворйованю естетских и значєньских характеристикох наведзених файтох текстох.

2РЯК.3.3.7. Будує свидомосц о себе як читательови – розвива читательну ауторефлексию (розуми улогу читаня у власним розвою; ма розвиту, критицку свидомосц о своїх читательних схопносцох...).

УПУТСТВО ЗА ДИДАКТИЧНО-МЕТОДИЧНЕ ВИТВОРЙОВАНЄ ПРОГРАМИ

I. ПЛАНОВАНЄ НАСТАВИ И УЧЕНЯ

Настава и ученє Руского язика и кнїжовносци треба же би допринєсли розвою творчого и веглєдовацкого духу хтори оможлїви школяром же би розвивали знаня, вредносци и функционални схопносци хтори годни похасновац у дальшим образованю, у професионалней роботи и у каждодньовим живоце; формовали вредносни становиска зоз хторима очуваю националне и шветове нашлїдство; буду оспособени за живот у мултикултуралним дружтве; овладаю зоз общима и медзипредметнима компетенциями, релевантнима за активне участвованє у заєднїци и цаложивотне ученє.

Квалитет и тирвацосц знаньох, схопносцох и становискох школярох у велькей мири завиша од принципох, формох, методох и средствох хтори ше хасную у процесу ученя. Прето сучасна настава руского язика и кнїжовносци дава першенство витворйованю виходох зоз змоцнєну думкову активносцу школярох, почитованьом дидактичних принципох (окреме: свидомей активносци школярох, науковосци, присподобеносци, поступносци, систематичносци и очиглядносци), як и адекватне применьованє тих наставних формох, методох, поступкох и средствох чию вредносц утвердзели и потвердзели сучасна пракса и методика настави и ученя Руского язика и кнїжовносци (скорей шицкого: рижни форми орґанизациї роботи и хаснованє комуникативних, лоґичних и фахових (специялних) методох присподобених змистом обробку и можлївосцами школярох). Вибор окремних наставних формох, методох, поступкох и средствох условени, скорей шицкого, з виходами хтори треба витвориц, а потим и змистами хтори помогню же би ше преписани виходи витворели.

Настава Руского язика и кнїжовносци треба же би була унапрямена на розвой медзипредметних компетенцийох: компетенцию за ученє, комуникацию и сотрудзованє, естетичну компетенцию, диґиталну, компетенцию за роботу зоз податками, участвованє у демократичним дружтве и здрави живот.

Порядна настава и ученє виводзи ше у специялизованих учальньох и кабинетох за тот предмет, хтори треба же би були опремени по нормативох за ґимназиї. Часточно, вона ше орґанизує и у других школских просторийох (библиотеки-медиятеки, читальнї, аудиовизуалней сали и под.). Настава ше може реализовац и зоз планованима активносцами и дефинованима цилями и на Сайму кнїжкох, кнїжовних вечарох, у театру и под.

У настави Руского язика и кнїжовносци хасную ше одобрени учебнїки и приручнїки , як библиотеково-информацийна и информатична градза, значна за систематичне оспособйованє школярох за самостойнє хаснованє рижних жридлох спознаня у настави и звонка нєй.

Обласци Язик, Кнїжовносц и Язична култура треба же би творели предметну цалосц, же би ше преплєтали и дополньовали. Прето препоручене число годзинох лєм приблїжне ( за обласц Язик 30, за Кнїжовносц 77, а за Язичну културу 25). З уважним планованьом настави и ученя котри потребни же би ше з нїма витворели предвидзени виходи за шицки три обласци, наставнїк сам, зоз провадзеньом резултатох школярох, розпоредзи число годзинох.

II. ВИТВОРЙОВАНЄ НАСТАВИ И УЧЕНЯ

ЯЗИК (30 годзини)

Програма за штварту класу ґимназиї общого напряму, у структуралней часци Язик орґанизована до трох обласцох/темох, хтори ускладзени зоз виходами за тоту класу, по описох стандардох школярских посцигнуцох. Обласци хтори уходза до составу структуралней цалосци Язик то: Синтакса, Стилистика и Обща линґвистика. Програма предвидзує преширйованє знаньох зоз обласцох хтори обробени у основней школи, алє и уводзенє нових поняцох.

Синтакса: У рамику тей теми школяре преширюю и преглїбюю знанє о припадкох и дїєсловох, зависних и нєзависних виреченьох.

Препоручене число годзинох: 25

Функционални стили руского кнїжовного язика. У рамику тей теми повторюю ше и дополнюю предходно здобути знаня о кнїжовноуметнїцким и науковим стилу.

Препоручене число годзинох: 3

Обща линґвистика. У рамику тей тематскей обласци школяре преширюю знаня о еволуциї язика – розвою язика у дружтве. Потребно зоз школярами обробиц поняце индоевропска язична фамелия и кратко облапиц главни конари – балто-славянску, италску, ґерманску, келтску, индо-иранску, греческу, албанску и єрменску. Пре териториялну блїзкосц и присуство мадярского язика як язика националней меншини у Сербиї, значно школяром спомнуц же попри индоевропскей язичней фамелиї, у Европи присутна и угроофинска язична фамелия, хторей припада и мадярски, фински и естонски язик.

Препоручує ше повязованє зоз змистами страних язикох и ґеоґрафиї – виробок язичних мапох на хторих би були представени язични ґрупи. Препоручена форма роботи ґрупна – виглєдовацки задатки, виробок презентацийох и викладанє школярох на вибрану тему зоз тей обласци.

Препоручене число годзинох: 2

КНЇЖОВНОСЦ (77 годзини)

Обовязни змисти

Програма настави и ученя за обласц Кнїжовносц у 4. класи ґимназиї конципована так же би школяре обробрли дїла повойновей шветовей и рускей кнїжовносци. У виборней часци програми предвидзене и упознаванє зоз сучасну руску кнїжовносцу (дїла хтори настали после 1990. року).

Упознаванє зоз повойновим модернизмом у сербсккей поезиї, школяре обробя писнї зоз збирки Лупа Васка Попи, дзе ше зоз комбинованьом вонкашнього и нукашнього приступу у анализи кнїжовного дїла будзе можлїве розумиц на хтори способ цекли идеолоґийно-политични рушаня у сербскей кнїжовносци того часу и яки револуцийни пременки унєсол Попа до сербскей поезиї.

Рушаня у шветовей модерней лирики и ширину темох и мотивох можу ше провадзиц з вибором поезиї Пабла Неруди, Жака Превера.

Нєпоштредно после Другей шветовей войни у сербскей кнїжовносци настали даскельо вельки романи. Єден од нїх то роман Меши Селимовича Дервиш и шмерц, у хторим превипитана релиґийна правда, доґматске думанє, страх хтори водза ґу запитаносци смисла иснованя.

Штерацетих и пейдзешатих рокох 20. бику еґзистенциялизем як филозофски напрям доживює свой рост, уплївує и на кнїжовносц, та ше так Странєц Албера Камия видвоює як ремек-дїло настало на тей основи, тиж и Чума у хторим ше глєда виход, а виход у людскей солидарносци. При обробку тих дїлох треба вжац до огляду же ше основа еґзистенциялистичней филозофиї при Камийови розвива ґу филозофиї абсурду. Филозофия абсурда свой вираз достала и у драми, оформююци ше як драмски поджанр (драма абсурда), а найважнєйши представитель то вшелїяк Самюел Бекет з драму Чекаюци Ґодоа.

Маґийни реализем нам приноши Ґабриєл Ґарсия Маркес и дїло Сто роки самоти дзе школяром указац же Маркесов Макондо мож барз лєгко видзиц и як руснацки швет ту на тих просторох.

Социялистични реализем указує на улогу и зложеносц чловека у октоберскей револуциї, а то указал у приповедки Михаил Шолохов Чловекова судьба и поеми Червена жима Володимира Сосюри.

Постмодерну у сербскей кнїжовносци треба провадзиц у дїлох Крипта за Бориса Давидовича Данила Киша, Хазарски словнїк Милорада Павича. Кишова кнїжка новелох то велька приповедка о страшним искуству живота у историї и зоз тоталитарну идеолоґию другей половки 20. вику. Зоз читаньом Хазарского словнїка школярови ше отвера можлївосц же би розумел поступок отвореного дїла, цо водзи ґу концепту сообщованя вецей правди о истей ствари.

Школяром наглашиц же у рускей кнїжовносци нєт согласносци медзи периодами и фазами и стилскима формациями, яка узвичаєна у розвитих европских кнїжовносцох, алє у поєдиних кнїжовних творох можеме препознац структуру характеристичну за одредзену стилску формацию. У повойновим периодзе руска кнїжовносц ма розвити полифункциї у своїм пошвидшаним розвою. Твори хтори треба обробиц: творчосц Михайла Ковача, Гавриїл Надь „Шерцу“ найкрасши руски сонет, Митро Надь „Паразити“, Микола М. Кочиш „Бешеда зоз Тису“ револуцийни писнї, Владо Костелник Жеми моя перши роман за руским язику, Дюра Латяк У бразди, Штефан Гудак Позни вилєти, Мирослав Стрибер 55 писнї, Мирон Канюх Концерт за пса и шмеце, Дюра Папгаргаї „Вина“, „Вредзело пожиц“, Любомир Сопка Вчасни и други шлїди, Юлиян Тамаш Над хтори дума, Окупани у вичносци, Михал Рамач Шитар, Гавриїл Костельник –творчосц, Писня Богови.

Диялоґ кнїжовних епохох мож порушац у рускей кнїжовносци зоз еґзистенциялистичнима питанями при М. Надьови, Дю. Латякови, як и о рускей кнїжовносци у европскей.

Виборни змисти

У виборней часци програми предвидзене и упознаваня зоз сучасну руску кнїжовносцу (дїла хтори настали после 1990. року).

ЯЗИЧНА КУЛТУРА (25 годзини)

Програма за штварту класу ґимназиї у обласци Язична култура орґанизована так же подрозумює штири схопносци: писанє и бешеду (як продуктивни) и слуханє и читанє (як рецептивни). Пририхтованє за виробок писменого задатка, виробок и виправок писаного задатка (писанє злєпшаней верзиї задатка) подрозумюю 16 годзини, по штири за кажди писмени задаток.

Реализация настави и ученя язичней култури витворює ше у предметним єдинстве зоз наставу кнїжовносци.

Правопис. У рамику тей теми школяре треба же би повторели и преширели знаня зоз правопиу хтори здобули у основней школи и у предходних класох ґимназиї.

Повториц и увежбац правилне хаснованє знакох интерпункциї (точку, запяту, точку зоз запяту, знак питаня, викричнїк, два точки, три точки, смугу, заградзеня, кавичкох) у писаним и дурканим тексту. Обчекує ше же наставнїк школяром укаже и на можлївосци и огранїченя при комбинованю интерпункцийних знакох (напр. дошлєбодзене писанє запяти поза точки на концу скраценя, алє и нєможлївосц писаня точки на концу виреченя хтора ше закончує зоз скраценьом. зоз точку).

Препоручує ше корелация зоз наставним змистом зоз язика – правилне писанє запяти може ше вежбац при обрабяню зависних виреченьох.

Препоручує ше и корелация и зоз наставним змистом зоз стилистики – при обрабяню наукового функционалного стила обробиц функцию заградзеня, ознаки за фусноту, розлики у писаню смуги у одношеню на смужку и под.

Повториц зоз школярами правилне хаснованє пражнїни у дурканим тексту (space, анґ.), кед ше дурка знаки интерпункциї. Потребне школяром указац на розлику у дурканю кавичкох на анґлийскей и рускей тастатури, можлївосц дурканя текста у курзиву (Italic), место дурканя кавичкох.

Препоручене число годзинох: 6.

Усне виражованє: Препоручує ше континуоване порушованє школярох же би на порядней настави и звонка нєй бешедовали на тему язика, кнїжовносци и култури, як и на порядне указованє на смисел и значносц пестованя бешедней култури.

Препоручене число годзинох: 3.

Писане виражованє. У рамику тей теми плановани виробок штирох писмених задаткох и писанє злєпшаней верзиї писменого задатка (виправок писменого задатка). Як и у предходних класох, пририхтованє за виробок писменого задатка то котинуовани процес и нє огранїчує ше лєм на єдну годзину (пред виробком писменого задатка).

Препоручене число годинох: 16.

III. ПРОВАДЗЕНЄ И ВРЕДНОВАНЄ НАСТАВИ И УЧЕНЯ

Попри стандардного, сумативного вреднованя хторе ище доминує у нашим образованю (преценює знанє школяра на концу єдней програмскей цалосци и окончує ше зоз стандардизованима мернима инструментами – писанима и уснима преверйованями знаньох, есейох, тестох), сучасни приступ предвидзує и формативне вреднованє – преценьованє знаня под час звладованя програми и здобуваня одвитуюцей компетенциї. Резултат такого вреднованя дава повратну информацию и школярови и наставнїкови о тим хтори компетенциї добре звладани, а хтори нє, як и о ефикасносци одвитуюцих методоххтори наставнїк применєл за витворенє циля. Формативне меранє подрозумює зберанє податкох о школярових посцигнуцох, а найчастейши технїки то: реализация практичних задаткох, обачованє и призначованє школярових активносцох под час настави, нєпостредна комуникация медзи школяром и наставнїком, реґистер за каждого школяра (мапа напредованя) итд. Резултати формативного вреднованя на концу наставного циклуса треба же би були виражени и сумативно – зоз числову оцену. Така оцена ма смисла кед у нєй шицки школярово посцигнуца, поряднє провадзени и обєктивно и професионално призначовани.

Робота каждого наставнїка ше состої од планованя, витворйованя и провадзеня и вреднованя. Значне же би наставнїк континуовано провадзел и вредновал, окрем посцигнуцох школярох, и процес настави и ученя, як и себе и особну роботу. Шицко цо ше укаже як добре и хасновите наставнїк предлужи хасновац у своєй наставней пракси, а шицко цо ше укаже як нєдостаточно ефикасне и ефективне требало би унапредзиц.